Szigorúbb állatvédelemhez kapcsolódó büntetőjogi szabályokat javasol a Fidesz

Fotó: Juhász Melinda

Súlyosabban büntetnék a jövőben az állatok megmérgezését, szigorúbban lépnének fel a szaporítók ellen és az állatviadalokon való részvétel is bűncselekménynek számítana. Ezt tartalmazza a fideszes képviselők által az Országgyűlésnek benyújtott, az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosítása.

    Kocsis Máté frakcióvezető és Ovádi Péter Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos a parlamenti honlapon olvasható javaslatának célja az indoklás szerint – az állatvédelmi konzultáció eredményére figyelemmel – az állatvédelemhez kapcsolódó jogszabályi környezet szigorítása és a felelős állattartás biztosítása.
    A törvényjavaslat a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a
tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit.
    Szigorúbban kívánnak fellépni többek között a mérgezéses esetekkel, a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak.
    Az indoklásban felidézik a közelmúltban történt, több tucat ragadozó madár pusztulását okozó mérgezést.
    Azt írják: a büntetőjogi felelősség alapját a méreg vagy csalétek állatok életét veszélyeztető módon történő kihelyezése adja. A javaslat már a méreg kihelyezésének előkészületét is büntetné.
    Lényegesen bővül az állatkínzás minősített eseteinek köre a nagy nyilvánosság előtti elkövetéssel, az állattartástól való eltiltás alatti állatkínzással, valamint állatkínzás elkövetésével tiltott állatviadal szervezését vagy állatkínzást követő két éven belül.
    Magasabb büntetési tétel szabható ki a méreg alkalmazásával vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozva, illetve a különös visszaesőként történő elkövetéskor.
    Az előterjesztők kiemelten fontosnak tartják a szaporítói tevékenység büntetőjogi szabályozását. A jelenleg a szaporítókat az állatok rossz körülmények között tartására figyelemmel állatkínzás miatt büntetik, de a szaporítótelepek terjeszkedésének, növekedésének megakadályozása céljából minősített esetként történő szabályozásra van szükség.
    A törvényjavaslat szerint aki a jövőben állatviadalon vesz részt, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
    Az elkobzott állatok védelme érdekében egyértelművé teszik, hogy állat esetében az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit – különösen a megsemmisítést – nem kell elvégezni.
    Ha az Országgyűlés elfogadja, a törvényjavaslat január 1-jén lép életbe.

MTI