Lerohannak bennünket (?)

“Lerohannak bennünket” – így kommentálta a tömeges bevándorlást a miniszterelnök. Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában Magyarország történelmi és erkölcsi kötelességének nevezte Európa megvédését.
    A kormányfő kifogásolta, hogy Európa “nemhogy tárva, nyitva hagyta az ajtókat és ablakokat, még meghívókat is küldözgetett a bevándorlóknak”.

 Orbán Viktor miniszterelnök (k) az illegális bevándorlással összefüggésben elhangzott napirend előtti felszólalása utáni frakcióálláspontokra reagál az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. szeptember 21-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Orbán Viktor miniszterelnök (k) az illegális bevándorlással összefüggésben elhangzott napirend előtti felszólalása utáni frakcióálláspontokra reagál az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. szeptember 21-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

    A miniszterelnök azt mondta, Magyarországnak kétfrontos küzdelmet kell folytatnia: meg kell védenie az ország és Európa határait, de meg kell küzdenie “a rövidlátó európai politikával is”. Vitában állunk Brüsszellel – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, újra kell gondolni számos európai intézményrendszert, vívmányt.
A magyar kormánynak vannak javaslatai – folytatta, ezek között említve Európa déli határainak közös megvédését, a menekülttáborok EU-n kívüli elhelyezését, valamint azon országok segítését, amelyek már így is több millió háborús menekültet telepítettek le.
Végül párthovatartozástól függetlenül kérte a képviselőket a kormány támogatására a tömeges bevándorlás elleni küzdelemben, mert “hazánk csak egy van, és azt mindannyiunknak kötelessége megvédeni”.

LMP: nincs nemzetállami megoldás

Az LMP szerint a közös európai határok nem védhetők meg önállóan. A párt társelnök-frakcióvezetője hétfőn a parlamentben egységes uniós eljárásrend kialakítását és az ehhez szükséges pénzügyi alap létrehozását szorgalmazta a menekültkérdés kezelésére.
Schiffer András szerint egy globális válság érte el az ország határait, amelynek megoldása érdekében nem teheti meg egy ország, hogy lábbal tiporja a nemzetközi jogot. Mi lesz, ha mindenki kerítést épít? Mi lesz, ha az osztrákok vagy a németek visszaküldik a Magyarországon regisztráltakat? – kérdezte.
Valóban méltatlan bírálatok érték az országot – jegyezte meg -, és kontroll alatt kell tartani, hogy kik lépik át a határt, de szerinte az sem megoldás, hogy a külügyi tárca egymás után adja át a tiltakozó jegyzékeket a nagyköveteknek.
Bírálta ugyanakkora kabinetet, amely szerinte nem készült fel a probléma kezelésére és következetlenül lép fel. Kifejtette: már regisztráció nélkül is áthaladhatnak az országon a menekültek, és a kerítés sem váltotta be a reményeket. Szerinte a kabinet, bár tisztában volt a veszélyekkel, hónapokon át nem tett semmit.
Kijelentette: lehet vitázni azon, ki a tényleges menekült, de nem tagadható meg az emberséges bánásmód, az azonnali segítségnyújtás az érintettektől.
Kezelni kell az okokat, amelyek kiváltják a menekültek elindulását, tenni kell azért, hogy mindenki a szülőföldjén maradhasson – mondta.

Jobbik: nemzeti összefogásra van szükség

A Jobbik szerint a migránskrízis kezelése érdekében félre kell tenni a pártpolitikai megfontolásokat, nemzeti összefogásra van szükség.
Vona Gábor pártelnök-frakcióvezető kijelentette: hosszút távú küzdelemre kell felkészülni, és nem ajánlotta, hogy az ország az egységes és hatékony európai fellépésre építsen.
A feladatok között kijelentette: kerítést kell építeni az összes határszakaszra, vissza kell állítani a határőrséget, mert a műszaki határzár emberi állomány nélkül szerinte alkalmatlan a határvédelemre, és a civileket is be kell vonni a határvédelembe, a törvényes keretek között.
Hozzuk haza honvédjeinket azokból a háborúkból, amelyek hozzájárulnak a menekültáradat elindulásához – sorolta, és szerinte el kell gondolkodni az önkéntes sorkatonai szolgálat bevezetésén is. Hangsúlyozta: nem kötelező sorkatonai szolgálatról beszél, hanem szerinte az államnak azok számára kellene biztosítani az infrastruktúrát, akik  szeretnék a honvédelmi alapismereteket megszerezni.
Mindenféle módon meg kell akadályozni a kvótarendszer bevezetését, ha ez nem történik meg, szerinte egy lehetőség van: népszavazást kell tartani akár Magyarországon, akár uniós szinten. A magyar társadalom nem kér a migránsokból – szögezte le.
A Jobbik elnöke felháborítónak nevezte a baloldal hozzáállását, különösen Gyurcsány Ferencnek, a DK-elnökének “Röszkén végzett mozgását”, amely szerinte “nettó hazaárulás”.

KDNP: a gyökerénél kell a problémát megragadni

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a gyökerénél kell megragadni az illegális bevándorlás problémáját, és helyben kell segítséget nyújtani, minden más csak felszíni kezelés. Soltész Miklós kiemelte: az elmúlt 25 év demokratikus berendezkedésének talán legnehezebb időszakát éli az ország. A kormány és a Fidesz-KDNP – bármennyire próbálja a baloldal tagadni – felismerte annak fontosságát, hogy időben figyelmeztessék a magyar embereket, és egész Európát arra a veszélyre, amely már “bent van” az unióban.
Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár azt mondta, meghallgatták a magyarok véleményét és a kormányzati és a humanitárius szervek egyaránt fel tudtak készülni. Rámutatott: amellett, hogy a magyar embereket képviselik, igyekeznek az emberiesség szempontjait is figyelembe venni, hiszen az ideérkezők között idősek, betegek, gyermekek és édesanyák is vannak. Ugyanakkor Schiffer András gondolatai mindent elárulnak, az illegális bevándorlók nem bekopogtak az országba, hanem berúgták az ajtót, nem bedörömböltek, hanem el akarják foglalni, s ha ez nem tűnik fel, akkor a politikai előrelátása a nullával egyenlő – mondta.
Idézve több baloldali politikus nyilatkozatát, közölte: a baloldali pártok most a szentírást, és a pápát idézik, miközben annak idején – s a szívükben most is – eltüntetnék a kereszténységet.

Az MSZP szerint a konfrontatív politika hosszú távon nem vezet eredményre, a Fidesz szerint Európának ki kell mondania, nem tud mindenkit befogadni.

    MSZP: konfrontatív és feszültséget keltő politika nem vezet eredményre

    Az MSZP szerint konfrontatív és feszültséget keltő politikával nem lehet hosszú távon a menekültügy kihívásaival megbirkózni. Tóbiás József, az ellenzéki párt frakcióvezetője hétfőn a kormányfő napirend előtt felszólalására reagálva az Országgyűlésben azt mondta: a konszenzus alapja nem az, amit a kormány az elmúlt hónapokban, hetekben tett, és diplomáciailag olyan mélyponton van Magyarország, amelyre a rendszerváltás óta nem volt példa.
    Az ellenzéki politikus azt kérte, vegyék le a napirendről az Európai Unió vezetőinek megfogalmazott javaslatukat, mert az szerinte ellentmond a kormányfő által elmondottaknak és a külügyminiszter múlt heti nyilatkozatának is.
    Kitért arra, hogy a Dublin III-nak befellegzett és nem tartható fenn, hogy jogi szabályozással Európa külső határainak terhelése fennmaradjon.
    Az uniónak emellett közös menekültügyi szabályozásra is szüksége van – hangoztatta a szocialista politikus, aki szerint a forrásokat nemcsak a krízis kezelésére kell fordítani, hanem a közös európai uniós határok védelmére is.
    Azzal kell foglalkozni, hogy Európa és Magyarország biztonságban maradjon, és ezért, mit lehet tenni. Amíg nincs meg a közös menekültügyi rendszer, biztosítani kell, hogy azok az emberek, akik menedékkérelemre, oltalomra jogosultak, eljuthassanak oda, ahová szeretnének.  
    Arra biztatta a kormányt, hogy az Országgyűlés többségének támogatásával egységes, cselekvési tervet vigyen Brüsszelbe.
    Hozzátette: becsület és tisztelet illeti azokat, akik a határokon rendészeti, határrendészeti feladatokat látnak el. Jó lenne, ha ellátási körülményeik is megfelelőek volnának – jegyezte meg.  

    Fidesz: Európának ki kell mondania, nem tud mindenkit befogadni

    A Fidesz szerint a népvándorlási áradattal csak akkor lehet megbirkózni, ha Európa kimondja: nem tud mindenkit befogadni, a határokat megvédik, és a határokon kívül tudják eldönteni, kit fogadnak be és kit nem.
    Rogán Antal, frakcióvezető a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva kiemelte: a parlamentben ebben a kérdésben leginkább arra lenne szükség, hogy mindenki egy nemzeti érdeket kövessen, s vonatkoztasson el attól, hogy ki milyen pártcsaládhoz tartozik.
    Úgy fogalmazott: az elmúlt hónapokban talán nem volt véletlen, hogy a baloldali képviselők és frakciók bevándorláspárti vonalat képviseltek az Országgyűlésben és a magyar közvélemény előtt. Ahogy talán az sem volt véletlen, hogy azok a kormányok és vezetők, akik bírálták Magyarországot, szinte mindannyian a szocialista internacionáléhoz tartoznak. Úgy tűnik ez a kérdés kevésbé az Európán belüli nemzetek vitája, inkább a szocialista internacionálé vitája – mutatott rá a kormánypárti politikus, aki azt kérte, szavazzák meg azokat a javaslatokat, amelyek valóban lehetővé teszik a határ védelmét.
    A kormánypárti politikus kiemelte: január 1. óta az illegális bevándorlók száma elérte a 225 ezret. Hozzátette: alkalmatlanságról és káoszról azoknak kellene beszélni, akik még június 18-án is azt mondták: a bevándorlás álprobléma, ami nem jelent valódi gondot. A szocialisták határozati javaslatáról szólva feltette a kérdést: miért nem szavazzák meg a parlamentben azt a felhatalmazást, ami lehetővé tenné, hogy magyar honvédek védjék a magyar határt? Az európai rendőr és katona az rendben van, de a magyar az már nem tetszik?
    Kitért az LMP nyomkövető karperecről szóló kezdeményezésére is, és azt mondta: ezt nem tudta beilleszteni semmilyen bevándorláspolitikai vonalba, az emberi jogi vonatkozásokat tekintve pedig végképp tanácstalan.
    
    Orbán: a horvát és a szlovén határszakasz védelméhez kell a honvédség is

    A szerb határt a rendőrség meg tudja védeni, a horvát és a szlovén határszakasz együttes védelméhez azonban fel kell használni a honvédséget is – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, parlamenti felhatalmazást kérve a katonák bevonásához.
    Azon ellenzéki képviselőknek, akik a parlament rendkívüli ülésén elutasították a honvédség bevonásának tárgyalását, azt üzente: azok, akik megtagadták a felhatalmazást, most pedig a hatékonyságot kérik számon, “képmutatóak és farizeusok”.
    A bevándorlók ellátásáról szólva azt mondta: aki hajlandó az együttműködésre, bemegy a befogadó állomásra és regisztrál, az megkapja az orvosi ellátást, fedelet, ételt és italt. Hozzátette: a civilek – akik jelentős pénzügyi támogatást kaptak – még ennek is “fölé mentek” és messze az előírt kötelezettség felett teljesítettek.
    Kitért arra is, hogy a nemzetközi menekültügyi szerződések világosan kimondják, hogy a menekültek nem válogathatják meg azt az országot, ahová menni akarnak, a gazdasági bevándorlókat pedig senkinek nem kell befogadni.
    Orbán Viktor azt is leszögezte: a bevándorlásban nem lesz “téli szünet”, helyette fokozódó nyomásra kell számítani. A Magyarországra visszatoloncolni tervezett emberekről szólva nagy vitát helyezett kilátásba, utalva arra, hogy az érintettek Görögországban léptek be az Európai Unióba, s a görögök nem regisztrálták őket.
    Értékelése szerint vannak Európában, akik szerint jó dolog a változás, az, ha nagy számú muzulmán közösségek, párhuzamos társadalmak jönnek létre, s nekik joguk van ezt akarni. Ha jó ez, ha rossz, mi ezt nem akarjuk – szögezte le, s a szilárd magyar álláspontot azzal magyarázta, hogy “erre senki bennünket nem hatalmazott föl, bennünket a magyar nép nem bízott meg azzal, hogy ilyen változásokat eltűrjünk”.