A hallgatás ára – Mesterházy Attila vasárnapi írása

620x330xDSC_6521m_resize-620x330_jpg_pagespeed_ic_ijAtZVrI3X

Mesterházy Attila
Fotó: Juhász Melinda

Orosz-ukrán háború, sőt talán nem túlzás azt állítani, hogy újabb hidegháború is fenyeget, a magyar miniszterelnök pedig sehol. Hallgat.

Lehet, úgy érzi, hogy lekötelezettje lett Putyinnak és a paksi üzlet miatt nem szólalhat meg? Hallgatásának a háromezer milliárd forintos hitel lenne az oka, amelyet Moszkva ígért az atomerőmű-építésre? Az ország elől eltitkolt megállapodásnak esetleg olyan “pontjai” is vannak, amelyek ebben a válságos pillanatban megnémítják az oroszok távozásának követelésével egykor ismertté vált Orbán Viktort? Korábban, ellenzékből még az oroszokat keményen bíráló Orbán, kormányzati pozícióból, ötvenéves korára így elgyávult? Vagy a hallgatása mögött ennél sokkal “kézzelfoghatóbb”, anyagi érdekek húzódnak meg?

A miniszterelnök az elmúlt napokban többször is szerepelt az állami sajtóban, de sehol, egy mondat erejéig sem tért ki a fokozódó ukrajnai feszültségre. Igaz, ilyen kérdést sem kapott. Talán nem véletlen, hogy az igazi újságíróktól úgy óvják, mint a hímes tojást. Minden szereplése agyonbiztosított, mesterkélt, kilúgozott.

Hol van most az az európai vezető szerepről álmodó miniszterelnök, aki korábban rendszeresen kioktatta Európát arról, mit kellene tennie, mindenről mindent tudott, sőt, jobban tudott, most pedig egy szava sincs?! Miért nem áll ki az Ukrajna ügyében kezdeményező szerepet vállaló lengyel barátaink vagy Angela Merkel oldalán, miért nem mondja ki, hogy elfogadhatatlan Ukrajna határainak erőszakkal történő megváltoztatása? Hiszen ha Ukrajnától el lehet szakítani a Krím félszigetet, akkor holnap a Baltikumban vagy másutt is agresszióra kerülhet sor! Moszkvának látnia kell, hogy ebben a kérdésben egységes Európa álláspontja. Jelek szerint azonban a kormányfő elégségesnek tartja a fél lábbal már nyugdíjban lévő Martonyi János reaktiválását, akitől tegnap Beregszászon annyira telt, hogy „nem kell azonnali következtetéseket levonnunk az üggyel kapcsolatban”.

Néhány következtetést azonban nem ártana azonnal levonni. Egyrészt azt, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO tagjaként határozottan kiáll az európai béke és Ukrajna területi egysége mellett. Ezzel összefüggésben felfüggeszti az Oroszországgal a paksi atomerő bővítéséről folyó tárgyalásokat és a helyzet tisztázódásáig befagyasztja a projektet.

Nyilvánvaló, hogy Magyarország számára kizárólag a nyugati szövetség kínál biztonságot és gazdasági felemelkedést. Most keletről viharos szelek érkeznek, amelyek megtéphetik még a magyar nemzet vitorláját is. Ezért kell világossá tenni, hol állunk, kivel tartunk ebben a vitában. Mert ma még “csak” az ukránoknak van szüksége a nyugati világ szolidaritására és segítségére, de holnap talán már a magyar kisebbség is rászorulhat erre.

Oroszországgal, amennyiben bebizonyítja, hogy békés szándékai vannak, hogy a gazdasági kapcsolatait, pénzügyi forrásait nem politikai zsarolásra akarja használni, akkor a kölcsönös előnyök mentén lehet és kell gazdasági együttműködést folytatni. Elvtelen alkukról, a magyar miniszterelnök elhallgattatásáról azonban szó sem lehet.

Az MSZP támogatja a magyar kormány minden olyan lépését, amely az európai szövetség, egyben a kárpátaljai magyarok biztonságának erősítését szolgálja. Helyesnek tartjuk és támogatjuk az operatív törzs létrehozását. Kívánatosnak tartanánk, hogy a veszélyes helyzetre való tekintettel az ellenzék szakpolitikusait, szakértőit is hívják meg az értékelő értekezletekre.

A legfontosabb azonban az, hogy a magyar miniszterelnök több heti hallgatás után végre bátran és egyértelműen foglaljon állást Ukrajna ügyében.

Van, amikor nem lehet hallgatni, nem szabad lapítani, mert annak nem ő, hanem Magyarország és a kárpátaljai magyarok fogják megfizetni az árát!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*