Szakértők: pozitív döntés az adó mérséklése

Pozitívnak nevezték az MTI által megkérdezett szakértők a csütörtökön bejelentett társaságiadó-csökkentést, amely elsősorban a nagyvállalatok versenyképességét javítja.

    Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön jelentette be, hogy jövőre 9 százalékos egykulcsos lesz a vállalati nyereségadó. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig közölte, a lépés 145 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.
    Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője versenyképességi szempontból kifejezetten kedvezőnek nevezte a döntést. Szmicsek Sándor a Mazars adótanácsadó cég adópartnere ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasági adó csökkentése 9 százalékra elsősorban a nagy nyereséggel működő nagyvállalatoknak kedvez, hiszen az 500 millió forintos adóalap felett az adó mértéke 19 százalék, így esetükben a mérséklés jelentős. A kisebb vállalatoknak azonban, amelyek eddig 10 százalékkal adóztak, az 1 százalékpontos csökkentés nem jelent érzékelhető tehermérséklést, számukra a piaci hatások változása ennél dominánsabb az eredményre.
         Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a 145 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést a kormány “kompenzálni fogja” . Elképzelhetőnek tartotta például újabb speciális adó bevezetését, példaként a bankszektort említette. Megjegyezte, hogy a 200 milliárd forintos tartalék a jövő évi büdzsében ugyan valóban fezetet nyújt a bevételkiesésre, de hangsúlyozta, hogy ekkora tartalékra szükség lesz, így a kiesését pótolni kell.
         Szmicsek Sándor úgy vélte, hogy a mostani bejelentéssel még nincs vége az adóváltozásoknak, nem a társaságiadó-csökkentés volt az utolsó a sorban. Hangsúlyozta azt is, hogy az eddig bejelentett lépésekből a járulékcsökkentés, minimálbér emelés inkább közhangulatjavító, semmint versenyképesség javító döntés. Utóbbihoz ugyanis a munkára rakodó terhek érzékelhető mérséklésére lenne szükség – mondta, és felhívta a figyelmet arra, hogy az a járulékcsökkentés, amelyet a vállalatoknak béremelésre kell fordítaniuk, nem javítja a versenyképességet, bár a fogyasztás bővülését elősegíti.
    Összességében azonban mindenképpen üdvözlendőek a változások, feltéve, hogy ezeket nem követik megszorítások – jegyezte meg.
    Németh Dávid, az MTI-nek elküldött nyilatkozatában hangsúlyozta, a vállalati nyereségadó csökkentése kedvező versenyképességi szempontból, az adózási környezet ugyanis a versenyképességnek az egyik fontos eleme, és így vonzóbb tereppé válik a vállalkozásoknak a magyar gazdaság. A vállalati nyereségadó csökkentésével a kormány mozgásteret ad a béremelési nyomással szembesülő cégeknek is – tette hozzá.
    A szakember úgy vélte, a most bejelentett adócsökkentés és a korábban ismertetett 4 százalékpontos járulékcsökkentés egy vegyes megoldást jelent. “Ahhoz, hogy az élőmunkára rakodó adóterhelést nézve a régiós országok közelébe kerüljünk 10 százalékpontos járulékcsökkentésre lett volna szükség, de a költségvetési mozgástér alapján csak 5-6 százalékpontos mérséklés fért volna bele” – fejtette ki. Hozzátette, a kormány végül nem ezt az utat választotta, hanem a járulékcsökkentéssel némileg a munkára rakodó terhelést mérsékelte, közben pedig a cégek adóterhelését is csökkentette az alacsonyabb társasági adóval.
    Pálszabó Tibor, az EY adópartnere szerint a bejelentett módosítás leginkább azt a közép- illetve nagyvállalati kört érinti, ahol a társasági adóalap meghaladta az 500 millió forintot, ezért korábban a 19 százalékos adó hatálya alá estek. A csökkentés náluk óriási adómegtakarítást fog jelenteni.
    Magyarország növekvő gazdaság, ezért jó esély van arra, hogy a vállalkozások a megtakarításokat a növekedés szolgálatába állítják, és további beruházásokat finanszíroznak majd ezekből az összegekből – tette hozzá.
    Szólt arról is, hogy a régióban a szomszédos országokat tekintve egyértelműen a legalacsonyabb lehet így a magyar társasági adókulcs: Szlovákiában 22 százalékos a társasági adó kulcsa, Romániában 16, Szerbiában pedig 15 százalék. Az alacsony adókulcs egyértelmű versenyelőny és komoly vonzerőt jelenthet a multinacionális vállalatcsoportok beruházási döntései során.

Forrás:MTI