New York túl messze van?

Csütörtöktől látható a mozikban a New York-i afférok című amerikai film pazar szereposztásban: Callum Turner, Pierce Brosnan, Jeff Bridges, Kate Beckinsale, Cynthia Nixon. Bár a szokásoknak megfelelően vígjátékként hirdetik, annál sokkal komolyabb a történet. A címben szereplő „afférok” szó olvastán is azt hihetjük, hogy minden kapcsolatban előforduló perpatvarok, félreértések, humoros jelenetek sorozata a mozi, de egyáltalán nem az.

Egy tiszteletre méltó anyagi kondíciókkal rendelkező, New Yorkban élő család egykéje, Thomas friss diplomájával a zsebében új életet próbál kezdeni szülei elit környezetétől jóval távolabbi, szerény lakásában. Nem tudja, mit akar, ráadásul a lány is, aki megtetszett neki, bizonytalan, nem tudja eldönteni, hogy kit válasszon a körülötte legyeskedő két fiú közül. Thomas számára természetesen ez nem megoldás dög unalmasnak tartott élete felpezsdítésére. És egyszer csak, mint a jó tündérekről szóló mesékben, kiveszi a szomszéd lakást egy író, aki felajánlja, hogy embert farag belőle, izgalmas, a nők számára is vonzó férfit. Igyekezete a vártnál is jobban sikerül. Thomas, aki édesanyja boldogsága érdekében durván el akarja zavarni apjától gyönyörű szeretőjét, szerelmes lesz a titokzatos nőbe. Amikor őrült érzései váratlanul viszonzásra találnak, egyre tarthatatlanabbá válik a helyzet, mert a nő a történtek ellenére sem szakítja meg intim kapcsolatát Thomas édesapjával.

Az író rossz tanácsadó? Ha jó, ha rossz, az biztos, hogy nem mindennapi szituációkba sodorja Thomast. Ám a történet kiindulópontja, magyarázata sem mindennapi: az író egykori barátjának és feleségének a kérésére segített be a meddő férj és hitvese gyermekvállalási munkálataiba.

New York túl messze van? Nálunk hasonló nem történhet meg? Nos, nyilvános gyónást szerencsére nem kell végeznie senkinek, de el lehet gondolkodni a látottakon. Nagy kérdés, hogy mit vállalhat az ember a legjobb barátjáért? Mennyire sodorja veszélybe meggondolatlan macsóságával saját magát, az anyát, a hivatalos apát és a születendő gyermeket, akiből egy szempillantás alatt felnőtt lesz? Hirtelen felindulásból ki szabad-e kezdeni ismerősünk, kollégánk, barátunk, családtagunk szeretőjével?

A filmben mindenesetre majdnem mindenki jól jár. Thomas édesanyja boldogan hallgatja saját történetét sokáig nem látott író barátja, gyermeke édesapja könyvbemutatóján. Thomas nevelőapja boldogan él szépséges szeretőjével. Csak Thomas marad egyedül. Pedig a lány hosszú tépelődés után Thomast választotta, de végül így fakad ki: „Azt hittem, te jó vagy, de te ugyanolyan vagy, mint ők”.

Thomas előtt azonban még ott az egész élet! És az édesapja tehetséges írónak tartja. Elképzelhető, hogy ő olyan vígjátékot fog írni, amin térdünket csapkodva röhögni is lehet.

Horváth Gábor Miklós