Nagy István: újjászületés előtt állhat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar

Nagy István agrárminiszter beszédet mond a 81. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) megnyitóján a budapesti Hungexpo Kongresszusi és Kiállítási Központban 2023. október 20-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Újjászületés előtt állhat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar, ha sikerül jó válaszokat találnia a 21. századot meghatározó kihívásokra – mondta az agrárminiszter pénteken, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának kihelyezett ülésén a budapesti Hungexpo Kongresszusi és Kiállítási Központban, a 81. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) megnyitója előtt.

    Nagy István szerint összefogást és közös gondolkodást sürgetett az agrárium érdekében, mert az abban dolgozók mindennapjait jórészt olyan körülmények határozzák meg, amelyeket Magyarországról sem befolyásolni, sem megjósolni nem lehet. A világpiacon minden mindennel összefügg, felborult Európa belső piaca, annak védelmét Brüsszel nem biztosítja, ugyanakkor a termelést szigorú szabályokhoz köti – tette hozzá.
    A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kormány a magyar gazdák érdekében zárta le a határt az ukrán gabona elől, ám az onnan érkező olcsó termények eljutnak az EU-ba, ahol a piac liberalizációja egyébként is az olcsó tömegtermékeknek kedvez, rontva a magyar kivitel esélyeit. Méz például Ázsiából és Dél-Amerikából is óriási mennyiségben érkezik, az Ukrajnában termelő multinacionális érdekeltségek pedig úgy férhetnek hozzá az európai piachoz, hogy a termékeik ellenőrizhetősége nem felel meg az itteni előírásoknak, bármilyen eszközt felhasználhatnak a gazdálkodásban, emiatt termelhetnek olcsóbban. A fogyasztók igénylik is az alacsony árakat, ám a vegyszermentességet, a nagyüzemi állattartás leépítését szintén elvárnák, ám ezeknek egyszerre igen nehéz megfelelni – tette hozzá.
    Nagy István szerint Magyarország a tömegtermelésre építő piacfoglalással nem tud versenyezni, és azt is el kell döntenie, hogy vegyszerekkel vagy biológiai megoldásokkal válaszol a kihívásokra. A miniszter úgy véli, hogy a vetőmagtermesztés fejlesztése lehet az egyik legfontosabb kitörési pont, a következő évek feladatai közül pedig az öntözési infrastruktúra fejlesztését emelte ki. A források ehhez rendelkezésre is állnak, a vízgazdálkodásnak pedig mezőgazdasági és ökológiai célokat egyszerre kell szolgálnia, hogy ne csak az élelmiszertermelés legyen biztosabb, de a világ is élhetőbb legyen – hangsúlyozta. MTI