Még ma is Nagy Sportágválasztó!

A Maglódi úti Merkapt Sportközponthoz érve csodálatos volt látni a tiniket, ahogy egymást cukkolva, tüzelve, felpörgetve, vidáman vonultak be a Nagy Sportágválasztó helyszínére. A kétnapos rendezvény megnyitóján, köszöntő beszédében Simicskó István sportért felelős államtitkár is azt emelte ki, hogy a legnagyobb öröm több ezer gyereket látni, akik azzal vannak elfoglalva, hogy megismerkedjenek az itt bemutatkozó, száznál több sportággal. Tegyük hozzá, friss levegőn, kellemes körülmények között, minden kötelezettségtől mentesen, akár csak nézelődve, akár alaposan beleizzadva a próbába, mindenki egyénisége, kíváncsisága, bátorsága, teljesítőképessége és pillanatnyi kedélyállapota szerint. Nem tudom, a Nagy Sportágválasztónak mekkora volt a szerepe ebben, de tény, hogy az elmúlt néhány évben százezerrel nőtt Magyarországon az igazolt sportolók száma.

A színes forgatagban megtaláltuk Ipacs Endrét, az ötlet szülőatyját. Szívesen mesélt a kezdetekről, és arról az időről, amikor még a sportágválasztás komoly fejtörést okozott a sportolni szándékozó gyerekeknek és szüleiknek is. Elárulta, hogy még huszonévesen, legnagyobb kenus sikerei környékén is megfordult a fejében, hogy talán más sportágat kellett volna választania, mert úgy érezte, még mindig nem tudja, hogyan kell kenuzni. Igaz, a kenuzás technikáját nem könnyű elsajátítani, s a fizika törvényei alapján hiába találunk magyarázatot arra, hogy miért vesztettünk energiát egy-egy rossz mozdulatunkkal, a siker könyörtelenül elmarad. Ipacs arra gondolt, amikor 2006-ban a Maglódi úti sporttelep vezetője lett, hogy a megboldogult NDK gyakorlatát kellene bevezetni nálunk: mindenki a rostanyagának, állóképességének megfelelő sportágban próbálhassa ki magát!

Egy helyszínen több sportágba belekóstolni élsportolók segítségével, ez az, ami a jelek szerint még azoknak a gyerekeknek a fantáziáját is megmozgatja, akiket a szemétlevitelre vagy kutyasétáltatásra sem lehet egykönnyen rávenni. „Ahogy az élet a megfelelő vegyületekből kialakult – mondja Ipacs Endre –, úgy állt össze ez a rendezvény. A kluboknak toborzó, a sportágaknak egy kis népszerűsítés, az érdeklődőknek színes, érdekes program, szóval minden, amit a sportról tudni érdemes, egy élő, folyamatosan frissülő információs bázis.”

A példaképek, olimpiai bajnokok, Európa és a világ legjobbjai szívesen vállalják a szerepléseket, hiszen ők pontosan tudják, mivel lehet segíteni, lökést adni a gyerekeknek a sporthoz, nem volt az annyira régen, amikor elkezdték. A gyerekek boldogan ismerkednek meg közelebbről a televízióban látott bajnokokkal, és ha csak néhány percre is, utánozni akarják őket. Jó példa volt erre Erdei „Madár” Zsolt játékos bokszedzése gyerekekkel az idei rendezvény megnyitója után a nagyszínpadon.

2007 augusztusában, az első sportágválasztóra még csak 300 látogató érkezett, aztán a kétnaposra szervezett rendezvényen már 2500, és közben a sportágak száma is folyamatosan nőtt. Tavaly már több mint 16 ezren voltak kíváncsiak 100 sportágra. Négy éve vidéken is rendeznek nagy sikerrel sportágválasztókat. Az ötletgazda szerint a Nagy Sportágválasztó nevelési értéke, ereje felbecsülhetetlen, iránymutatást ad sportolóknak, edzőknek, sportvezetőknek, és főleg és elsősorban megismerteti a gyerekeket a lehetőségeikkel a sport területén. „Izgalommal várom, hogy egy sportolónk, aki nyakában az olimpiai aranyéremmel nyilatkozik a televíziónak, úgy mellékesen megemlítse, hogy a Nagy Sportágválasztón ismerkedett meg a sportágával” – búcsúzott Ipacs Endre.

E nagyszerű ötlet atyja valóban megérdemelné, hogy ennyi idő és energia ráfordításával a saját világbajnoki bronz érme után részese lehessen egy még szebben csillogó éremnek is.

Horváth Gábor Miklós