Lemondott Csicsáky Péter

Lemondott tisztségéről a TakarékBank elnök-vezérigazgatója július 2-i hatállyal, Csicsáky Péter munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményezte, amelyet a bank felügyelő bizottsága keddi ülésén többségi döntéssel elfogadott – közölte a TakarékBank az MTI-vel.

    A bank a lemondás okát nem indokolta.     A közlemény szerint az elnök-vezérigazgatói munkakörhöz nevesített feladatok és funkciók ellátásával Szabó Levente vezérigazgató-helyettest bízta meg a felügyelő bizottság.     Csicsáky Péter 1994-ben csatlakozott a TakarékBankhoz, 2001-től töltött be vezérigazgatói, majd 2010-től elnök-vezérigazgatói pozíciót.     Az Országgyűlés múlt hét csütörtökön fogadta el a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényjavaslatot, amelyet két nappal korábban nyújtott be a kormány.     A törvény elfogadása miatt a 105 tagot tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), amelynek központi bankja a TakarékBank, jogorvoslatért a köztársasági elnökhöz fordult. A szövetség szerint az integrációs törvény több ponton súlyosan sérti az Alaptörvény egyes rendelkezéseit, valamint a takarékszövetkezeti közösség érdekeit.     Még a törvény elfogadása előtt Demján Sándor az OTSZ elnökeként levelet írt Orbán Viktornak, arra kérve a kormányfőt, hogy vonja vissza a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvényjavaslatot, és kezdeményezzen azonnali konzultációt a szövetkezetek képviselőivel. Az Origo birtokába került, június 26-i keltezésű levélben – amelyet az OTSZ elnökségének tagjai és ügyvezetője is aláírtak – Demján Sándor azt írta: a takarékszövetkezetek megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a kormány lényegében titokban, minden érdemi előzetes egyeztetés nélkül, rendkívüli sürgősségi tárgyalást kérve beterjesztette a törvényjavaslatot. Demján szerint ez ellentétes azokkal a tárgyalásokkal, amelyek az MFB és a takarékszövetkezeti vezetők között zajlottak akkor, amikor a Takarékbank kisebbségi tulajdonának állami átvételéről tárgyaltak, és azzal is szembe megy, amit korábban Orbán Viktor jelzett a takarékszövetkezetek jövőjéről.     A kivételes sürgős eljárásban megtárgyalt jogszabály célja a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, amelyet a törvény preambuluma szerint az indokol, hogy a szektor tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő, és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes.     Az átalakítás során az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez, amit a szektor átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére fordít, majd pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja. A kormány az újjászervezésre 100 milliárd forintot biztosít.     A törvény hatályba lépésének napján létrejön a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, amelynek tagja a szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt., valamint az MFB. A Takarékbank Zrt. alaptőkéje legalább 3 milliárd 389 millió 704 ezer forint, a bankban a Magyar Posta törzsrészvény jegyzésével szerez tulajdont.