Kiállítás nyílt az István király című darabhoz kapcsolódva a Nemzeti Színházban

Kamarakiállítás nyílt pénteken a Nemzeti Színházban, a tárlat a teátrum szombati premierjéhez, Sík Sándor István király című darabjához kapcsolódik.

    A kamaratárlaton látható a Szent Korona másolata, amelyet a 2006-ban elhunyt Agárdy Gábor Kossuth-díjas színművész készített, Balogh Eszter képzőművész koronázási palástról készített festménye, a Szent Korona zománcképeinek id. Weil Róbert által készített, felnagyított másolatai, Sík Sándor életének relikviái, valamint a darab jelmeztervei, bábjai.
    “A színdarab és a kiállítás egyaránt azt kívánja megjeleníteni, hogy az Árpád-kor a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb korszaka volt. Az, hogy mi több mint ezer év után is államalkotó nemzetként itt élhetünk Európa közepén, az az Árpád-házi királyoknak és elsősorban István királynak köszönhető” – mondta a kiállítást megnyitó L. Simon László.
    Az író, politikus, a Magyar Művészeti Akadémia tagja hangsúlyozta: István király személye elválaszthatatlan a kereszténységtől, hiszen a magyar állam azért tudott létrejönni és megmaradni, mert a nyugati kereszténységhez kapcsolódott. Hozzátette: a kereszténység a kezdetektől legjobb művészeink során ihlette meg.
    L. Simon László szólt arról, hogy nincs még egy ilyen szakrális tárgy a világon, mint a magyar Szent Korona, amely a király legitimációjának legfontosabb tárgya volt, ezáltal a magyar államiság megtestesítője.
    A koronázási palást kapcsán L. Simon László felidézte, hogy az ő főigazgatósága idején emelték a szimbólumot a Magyar Nemzeti Múzeum logójába. “A palástot Szent István és Gizella 1031-ben készíttette, eredetileg szakrális tárgynak, miseruhának. Később vált világi tárggyá, a koronázási szertartás nélkülözhetetlen kellékévé”.
     A politikus megnyitóbeszédében sajnálatosnak nevezte, hogy az elmúlt harminc évben nem születtek olyan színdarabok, amelyek az Árpád-kor nagyjainak életét dolgoznák fel.
    Rátóti Zoltán, a Nemzeti Színház stratégiai igazgatója, az István király című színdarab címszereplője azt mondta a kiállítás megnyitóján, hogy nagy felelősség történelmi alakot megformálni, és bátorság elővenni Sík Sándor művét.
    Zsódi Viktor, a Piarista Rend magyar tartományfőnöke arról szólt, hogy a kiállításon kicsit jobban meg tudják mutatni Sík Sándor életét. “Különleges piarista szerzetes volt, kreatív ember, cserkészvezető, órákat tartott a szegedi egyetemen, és az előadásait tömegek látogatták, emellett írt verseket és drámákat is”. Hozzátette: a most felújított színházi darab megmutatja, mit is jelent most Sík Sándor István király képe.
    Sík Sándor István király című művének színpadi adaptációját a péntek esti főpróbát követően szombaton mutatja be a Nemzeti Színház Berettyán Nándor rendezésében. Sík Sándor 1934-ben megjelent műve az államalapító utolsó napjaira fókuszál, István végső dilemmájára, hogy kire hagyja a koronát: az Árpád-vérből való pogány, de magyar Vazulra vagy a keresztény, de velencei Orseolo Péterre?
    A darab stábjában Horváth Márk bábtervező, Ondraschek Péter díszlet- és Berzsenyi Krisztina jelmeztervező, valamint Berecz István koreográfus is komoly szerepet kapott; a jeleneteket vizuális elemekkel, zenével, tánccal tűzdelt etűdök fűzik össze.
    Az előadásban Istvánt Rátóti Zoltán, Gizellát Söptei Andrea, Orseolo Pétert Szabó Sebestyén László, Aba Sámuelt Szarvas József, Vazult Kristán Attila alakítja. MTI