Hogyan tudnánk élni filmek nélkül?

A magyar filmfesztiválok, bármilyen nevet is kaptak az idők során, mindig mozgásba lendítették a hazai szakmát és az érdeklődő nézőket, bár ez utóbbit nem nevezhettük minden alkalommal megnyugtatóan széles közönségrétegnek. Ebben mintha pozitív változás lenne érzékelhető az elmúlt években. Sok vita volt arról, hogy miért kellett „levinni” a fővárosból Veszprémbe, Balatonfüredre és Balatonalmádiba a magyar filmek legnagyobb seregszemléjét, de a gyakorlat azt mutatja, hogy vidéken pontosan ugyanaz a helyzet, mint Budapesten. A közönségkedvenc alkotások megtöltik a nézőteret, legyen az zárt helyen vagy szabadtéren. Ezt emelte ki Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet elnöke is a MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztivál záróeseményén: egyre többen szeretik a magyar filmeket!

A legjobb játékfilmnek, a legjobb producernek (Kirády Attila), a legjobb hangmérnöknek (Tőzsér Attila) és a legjobb vágónak (Kovács Zoltán) járó díjakat besöprő Hogyan tudnék élni nélküled? nézettsége a határon túli adatokkal együtt az egymillióhoz közelít. Televízióban és streaming felületeken szintén csaknem egymillióan látták a Hunyadi-sorozatot, s a szomszédos országok mellett Németországban és Olaszországban is bemutatták, sőt szó van törökországi vetítéséről. A dokumentumfilmek közül nézőcsúcsot hozott A nemzet aranyai, a legjobb rendezőnek járó díjat (Lakos Nóra) és a diákzsűri díját elhódító Véletlenül írtam egy könyvet pedig a korábban rendkívül népszerű családi- és ifjúsági filmjeink rangjára emelkedett.

Szembeötlő volt, hogy a veszprémi Hangvillában vetített telt házas Hogyan tudnék élni nélküled? szuperprodukció után a nagyterem szinte teljesen üresen tátongott a Széchenyi és az utolsó éjszakai látogató című tévéfilmen. A rendező, Szilágyi Andor, úgy is, mint történelemtanár, szomorú magyarázattal szolgált az érdeklődés hiányára. A „lánglelkű” Kossuth sokkal közelebb áll a szabadságot szerető magyarok szívéhez, mint a megfontoltan, tudományos megalapozottsággal, apró lépésekkel építkező Széchenyi István. Magyarország egyik leggazdagabb családjának is az volt az érdeke, hogy Széchenyi halála után ne pereskedjen, még csak fel se merülhessen senkiben, hogy nem öngyilkosság, hanem gyilkosság történt. Az ország mindenkori vezetői jobbnak látták, ha nem beszélünk róla. Kossuth népszerűsége mindmáig töretlen, de valóban ideje volna, ha Széchenyi is megkapná a kellő tiszteletet, s csökkenne az a fényévnyi távolság, ami a két, hazájának boldogulását teljesen más úton megvalósítani szándékozó államférfi között volt. Tény, hogy Széchenyi soha nem bocsátotta meg Kossuthnak a „vágóhídra” lelkesített honvédjeink halálát. A filmben Széchenyi István (Szalma Tamás) utolsó látogatója természetesen Kossuth Lajos (Rátóti Zoltán), akiknek az elképzelt beszélgetéséhez nem árt egy valódi, emelt szintű történelemérettségi…

A főként fiatalokból álló, szép számú közönség az első percétől kezdve a százegyedikig nagyon kellemesen érezte magát a Véletlenül írtam egy könyvet című filmen. Az írónak készülő főszereplőt, Ninát játszó Demeter Villőt és a rendezőt, Lakos Nórát rengetegen elkísérték még a filmet követő beszélgetésre is az Expresszóba. Ritka, hogy egy gyerekszereplő viszi a vállán az egész produkciót, ezért volt nehéz Nina kiválasztása. Ötven nap forgatás, amit egy gyereknek minden szempontból végig bírnia és akarnia kell. Villő még a forgatókönyv szerint a gátfutással járó esést-kelést is élvezte, pedig igazi sportolókkal kellett versenyeznie. Talán a stúdióban történt felvételeket nem tudta igazán szeretni, mert túl sötétnek, lehangolónak tartotta, bár, ahogy fogalmazott, nem is jött olyan rosszul ez a sötétség Ninának, akinek ezekben a jelenetekben igencsak maga alatt kellett lennie. Villő azt javasolta a castingra jelentkező gyerekeknek, hogy ne féljenek, ne feszüljenek rá, természetesen hozzák magukat, hiszen milyen nagyszerű dolog az, ha őszintén kíváncsiak az emberre, és azért szurkolnak neki, hogy a legjobbját tudja megmutatni. Kérdésünkre, hogy mennyire tetszett neki a film, amikor először látta, igazán Villősen válaszolt. Ez a bizonyos első találkozása a kész produkcióval még az amszterdami filmfesztiválon volt, amikor csak magára tudott figyelni, hogy mit rontott el, mit kellett volna esetleg másképp csinálnia. Olyan szorgalmasan gyűjtögette a kisebb-nagyobb hibáit, hogy annyira nem is tetszett neki a film. A közönségtalálkozók során barátkozott meg a filmmel, úgy a hetedik-nyolcadik megtekintése után, amikor már nem csak magával volt elfoglalva. Azóta kicsit jobban tetszik neki a történet, a szereplők, bár Nina mimikája néha nem jön be neki. (Nekünk igen.)

A Ma este gyilkolunk igazán kellemes jutalomjáték az elmúlt évtizedek többszörösen kitüntetett színészeinek, Kern Andrásnak, Bodrogi Gyulának, Koltai Róbertnek, Bálint Andrásnak, Jordán Tamásnak vagy a hasonló módon elismert művésznőknek, Pogány Juditnak, Bánsági Ildikónak, Hámori Ildikónak, Takács Katinak. Hermányi Mariann az új generációt képviselve bizonyítja, hogy van kik közül választania a filmrendezőknek, ha fiatal és tehetséges szereplőkre van szükség. A közönségtalálkozón ezekről beszélt Fazakas Péter, a film rendezője is. Élvezte, ahogy a Kossuth- és sok egyéb díjasok igyekeztek segíteni egymást a jelenetekben, ahogy megállás nélkül anekdotáztak. Még az összepakolás is gyakran félbe maradt, mert az egész stáb a sztorik végére várt. Persze, Kernből időnként kitört a rendező, de ez megbocsátható neki, hiszen ő Herskó osztályába járt a Színművészetin, csak amikor disszidált, szétszéledt a nagy elánnal filmrendezőknek készülő társaság. Hermányival kapcsolatban biztos benne, hogy nagy színésznő született, öröm volt vele dolgozni. Örül annak is, hogy a világhálón őrült nagy sláger lett a film lakodalmas rock stílusban írt szerelmes dala. Ez a remek szerzemény azóta már önálló életet él.

Portréfilm készül Ákosról Ember maradj címmel, Az Ákos-sztori. Eddig. alcímmel. A teaserpremier és Ákos videoüzenete után Kriskó László rendező, Csincsi Zoltán operatőr és Csillag Manó vágó avatta be az érdeklődőket abba, hogy miként és mivel sikerült Ákost meggyőzni arról, hogy portré-dokumentumfilm készüljön róla. Kriskó szerint Ákos olyan brutálisan őszinte, amilyen csak egy nagyon tehetséges költő, és nagy E-betűvel írt tiszta Ember tud lenni. Húsz órányi beszélgetésből állt össze az az anyag, ami Ákos szájából hangzik el a filmben, s a róla és munkásságáról beszélő zenésztársak, barátok nyilatkozatait nagyjából tíz órányi felvételből sikerült ütősre összevágni. Izgalmas a dolog, mert az alkotók tudják, hogy Ákos mindenben maximalista, de a közös munka meggyőzte őt, hogy megbízhat bennük. Nem életműfilmről, nem koncertfilmről van szó, azoknál sokkal mélyebb, filozofikusabb, tele titkokkal, rengeteg érzelemmel. A film karcos, mert hiteles, ami nem jelenti azt, hogy nem találta meg a stílusát, ritmusát, de a lényeg mindenek előtt a tartalom – emelték ki az alkotók. A film tervezett bemutatója október 16-án lesz a mozikban.

Dobó Kata készülő filmjéről kaphatott információt a Foton kávézójában, aki elfogadta a Megafilm Service meghívását. Dobó Kata vezetőrendezővel, Helmeczy Dorottya producerrel és Filip Fruzsina line producerrel Csontos Gabriella sajtófőnök beszélgetett. Kata két éve dolgozik munkatársaival, köztük Kovács M. András forgatókönyvíróval a történeten, amelyben egy húszas évei végén járó, megkeseredett zenei menedzser, Juli úgy érzi, hogy a világ összeesküdött ellene, és totál elege lesz a zeneipar visszásságaiból. És akkor teljesen váratlanul valami varázslatos dolog történik, ami megváltoztatja az életét. Innen már csak egy lépés, hogy belekeveredik a képbe Karesz, egy ismeretlen zenekar gitárosa. A dolog végkimenetele sejthető, főleg, ha eláruljuk a két főszereplő nevét: Hermányi Mariann és Kádár L. Gellért, akik közül a férfi főhős részt is tudott venni a sajtóreggelin. „Hálás vagyok Katának, hogy rám bízta Karesz szerepét, s az még külön öröm, hogy Mariann-nal játszottunk már a Hunyadiban, így nem nulláról indulunk” – mondta. A Még egy kívánság című romantikus fantasy filmvígjáték forgatása ez év szeptemberében indul, és legkorábban 2026 nyarán lesz látható.

Horváth Gábor Miklós