Freedom House: jelenleg a populisták és az autokraták jelentik a legnagyobb veszélyt a demokráciára

A washingtoni székhelyű Freedom House nonprofit szervezet szerdán kiadott éves jelentésében a populistákat és az autokratákat nevezte meg a demokráciát 2017-ben fenyegető legnagyobb veszélyként.

    2016-ban a populista és a nacionalista politikai erők meglepő előretörésének lehettünk tanúi a demokratikus országokban, miközben a tekintélyelvű hatalmak merészebbekké váltak, és a világ tétlenül nézte, ahogy két kontinens háborús övezeteiben dúl az erőszak – írta jelentésében a szervezet.
    A Freedom House attól tart: ezek a fejlemények azt jelzik, hogy új nemzetközi rend van készülőben, amely a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság helyett az egyéni vezetőkön és a kizárólag a saját érdekeiket szem előtt tartó nemzetállamokon fog alapulni.
    A washingtoni szervezet szabadságindexe alátámasztja az aggasztó médiajelentéseket: értékelése szerint összesen 67 országban korlátozták a politikai és a polgári szabadságjogokat 2016-ban, és csak 36 államban javult a helyzet. Sorozatban ez már a tizenegyedik év, hogy a szabadságindex több országban csökkent, mint amennyiben nőtt. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának univerzális értékein nyugvó, 25 mutatóból álló index szerint a világ 195 országából 87 szabadnak, 59 részben szabadnak és 49 nem szabadnak minősült tavaly.
    A szabadságindex összesített pontjai alapján a skandináv országok vitték a pálmát, amelyek megszerezték a maximálisan elérhető 100 pontot. Magyarország a rangsor 52. helyén 76 pontjával. A szabadnak ítélt Magyarországon három ponttal romlott a helyzet a korábbi értékeléshez képest.
    A részben szabadnak minősített Törökországban volt a legnagyobb a visszaesés az előző év adataihoz képest (-15 pont), ezt követi a nem szabad Dél-Szudán (-10 pont) és szintén nem szabad Líbia (-7 pont).
    Az elmúlt 10 évet figyelembe véve a nem szabad Közép-Afrikai Köztársaságban volt a legjelentősebb a visszaesés (-30 pont), ezt követi Törökország (-28 pont) és a nem szabad Gambia (-28 pont).
    A jelentés szerint az elmúlt évek csökkenései nagyrészt az autokráciák vagy a diktatúrák romlásának voltak betudhatóak, tavaly viszont elsősorban az index által szabadnak minősített, működő demokráciákban volt tapasztalható jelentős visszaesés.
    Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson, Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból, az olasz kormány összeomlása a sikertelen népszavazás után, a lengyel kormány demokráciával szembemenő lépései, az európai nacionalista pártok sikerei mind ennek a tendenciának a mutatói – tette hozzá a Freedom House.
    A jelentés szerzői szerint a közép-európai térség fejleményei miatt felvetődött annak lehetősége, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek diktatúra-demokrácia átmenetének a fordítottja fog lezajlani a megválasztott populista vezetők vezényletével. A Freedom House a Jog és Igazságosság (PiS) nevű lengyel kormánypárt intézkedéseit emelte ki, amelyek szerinte komoly csapást jelentettek a lengyel demokratikus intézményekre.
    Megfigyelők úgy írták le a PiS politikai lépéseit, mint “felgyorsított és összesűrített változatát annak, amit Magyarországon a Fidesz ért el 2010 óta” – idézte fel a beszámoló.
    “Mindkét kormány elutasította a liberális értékeket, nekitámadt a pluralizmus intézményeinek, és az állam gazdasági erejét megpróbálta felhasználni saját politikai céljainak elérése érdekében. De míg a PiS szavazótáborának igyekezett gazdasági előnyt biztosítani, addig a Fidesz úgy manipulálta a jogszabályokat és az állami szerződéseket, hogy a hozzá közel álló gazdasági elit vagyonát gyarapítsa, amely alá tudja támasztani a párt jövőbeli politikai dominanciáját” – áll a jelentésben.
    A jelentés szerint “az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által kidolgozott rendszer csábító példa a tekintélyelvű kormányzás gondolatával kacérkodó, megválasztott politikai vezetők számára”. A Freedom House szerzői úgy vélik, hogy a jövőben az “illiberális demokrácia terjedése” várható Közép-Európában és a Balkánon.
    A működő demokráciák állampolgárai Vlagyimir Putyin orosz elnökre és Hszi Csin-ping kínai vezetőre tekinthetnek példaként, akiknek tevékenysége azt bizonyítja, hogy a nemzetállamok kibújhatnak a nemzetközi kötelezettségeik alól, ha a saját érdekeik védelméről van szó.
    A történelem azonban azt mutatja, hogy ez a stratégia romláshoz vezet. Ha háttérbe szorulnak az egyetemes értékek és a nemzetközi jog, akkor a világ ügyeit az erő kormányozza” – írták.
    A ma még külföldi diktátorokat csodáló nacionalisták holnap arra ébredhetnek, hogy ugyanezek a vezetők leigázzák országaikat.Vagy ami még rosszabb: a nagyhatalmak csizmái alatt végzik egy szabályok nélküli versenyben – tették hozzá.

Forrás:MTI