Bátor vállalkozás Dobó városában

Eger legvérmesebb lokálpatriótái sem gondolták, hogy a kedves városukban tíz évvel ezelőtt megnyitott Beatles Múzeum ilyen fényes karriert fut be egy évtized alatt. Az immár hatvan éves sztori, a Beatles együttes szinte mindent elsöprő sikere Angliában, Amerikában és a civilizált világ minden táján, máig érdekli az embereket. A miért megválaszolására négy autentikus személy vállalkozott az Egri Road Beatles Múzeum ünnepi sajtótájékoztatóján a múzeumnak otthont adó Hotel Korona Eger szálloda épületében.

Fotó: Tófalvi-Balassa Szilvia 

Az Európa meghódítására induló hatalmas oszmán sereg mindjárt Egerben, a Dobó István várkapitány vezette maroknyi hős katona emberfeletti teljesítményét tapasztalva, feladni kényszerült nagyívű terveit. (Ennek állít emléket Gárdonyi Géza az Egri csillagokban és Várkonyi Zoltán, a regény alapján készített, azonos című filmjében.) A bátor vállalkozás, úgy látszik, több száz év után sem ismeretlen fogalom Egerben.

Túlzás nélkül bátor vállalkozásnak volt mondható tíz évvel ezelőtt két jóbarát, Peterdi Gábor és Molnár Gábor elhatározása, hogy az évtizedek óta gyűjtött, a Beatles együtteshez kötődő emlékeiket közkinccsé tegyék. Azóta a Hotel Korona Eger szálloda három szintjén, közel ötszáz négyzetméteren a zenekarhoz kapcsolódó kétezer tárgyi emléket, köztük számtalan Beatles-souvenirt, újság-, könyv- és lemezkiadványokat, videókat, filmeket, interjúkat lehet megnézni, meghallgatni, megcsodálni. A tárlókban és a falakon Beatles-babák, apróbb-nagyobb csecsebecsék, a zenekar kedvenc hangszereinek mása, ruhadarabok, makettek, limitált kiadások, ritkaságok, John Lennon eredeti aláírásával ellátott portréja, hajtincse, a gombafejűek ágyneműjének darabkái, a híres orosz röntgenlemezek egy példánya. Lehetőség nyílik bepillantani a Sárga tengeralattjáróba, és élvezni lehet az együttes slágereit fejhallgatóval akár órákon keresztül. PS3 játék, élményfotózás, szóval minden rendelkezésre áll a huszonegyedik század technikai színvonalán, hogy a legendás 60-as évek varázslatos hangulatába röppenjünk vissza.

A világon mindmáig csak az öt Beatles-múzeum egyikeként az egri már több mint száz országból fogadott lelkes látogatókat, a zenekar egykori rajongóit és a fiatalabb generációk kíváncsibbjait, akik a mindössze hét évig regnáló csapat hihetetlen világsikerének titkait próbálják megfejteni.

A titkokról beszélgetett a Beatles egykori személyes fodrásza, Leslie Cavendish, a liverpooli Beatles Story múzeum egykor Ukrajnát elhagyott nagykövete, Sergey Radchenko, a frissen, a „címszereplő” 85. születésnapjára megjelent Ringo Starr életrajzi kötet szerzője, Marsi József, valamint a házigazda, Peterdi Gábor.

Leslie Cavendish még nem volt húsz éves, amikor az egyre nagyobb hírnévnek örvendő Vidal Sassoon borbélyüzletében kezdett dolgozni. Még Nurejev is megfordult a szalonban. Azt, hogy a Beatles-fiúk hajával foglalkozhatott, tulajdonképpen egy véletlennek köszönheti. Mesterének, Roger Thompsonnak Paul McCartney gyönyörű barátnője, Jane Asher volt az egyik állandó vendége. A mindig rohanó színésznő nem szívesen várta ki, míg a tökéletességre törekvő Roger elkészült az előző kuncsaftjával, így Jane belement, hogy vele a sztárfodrász tanítványa foglalkozzon. Jane annyira elégedett volt Leslie munkájával és azzal, hogy sohasem faggatta a Beatles aktuális dolgairól (Vidal tanácsára tette ezt), hogy egyszer Paul hajának az igazítására is megkérte az otthonukban, a Cavendish Avenue 7-ben. Leslie az Isten szándékát vélte felfedezni abban, hogy Paul házának utcaneve azonos az ő családi nevével. Valami lehetett is a dologban, mert ettől kezdve ment minden, mint a karikacsapás. Talán az is szerepet játszott a szinte azonnal kialakult barátságban, hogy mindketten balkezesek a világhírű basszusgitárossal. Paul ajánlotta Lesliet George Harrisonnak, aztán vágta a haját John Lennonnak is. Ringónak általában fodrász felesége rendezte a frizuráját. Leslie aztán George legjobb barátjával közösen fodrász-szalont nyitott. Lesliet 1966-tól a zenekar 1970-es megszűnéséig a Beatles tagjai a belső köreikbe fogadták, bejáratos lett a híres stúdiójukba is, ahol a zseniális dalaik születtek. Leslie előtt nem voltak titkaik, mert tudták, hogy nem pletykál ki semmit a háza körül ólálkodó szenzációhajhász újságíróknak.

Sergey Radchenko, aki ma is Németországban él, az együttes hamburgi éveivel kapcsolatos eseményekbe ásta bele magát olyan mélyen, hogy hamarosan befogadták a Beatles-univerzumba Liverpoolban. Nem igazán értette, hogy annak idején a csapat a rossz, büdös liverpooli klubok helyett miért próbálkozott a hamburgi rossz, büdös klubokkal. Tény, a zenekar tagjait összekovácsolta ez a kirándulás, és találkoztak olyan emberekkel, akik döntő hatással voltak a Beatles további karrierjére. Mivel a vasfüggöny mögé kamaszkorában nem juthatott el a nyugati zene, Sergey az Illés, az Omega, az LGT és Szörényi Levente Utazás című albumának zenéjén szocializálódott. Tizenhárom évesen fedezte fel, hogy a legjobb együttesek ugyanarról, és hasonló módon beszélnek az egész világon. Szabadság, lázadás, más zene, mint ami addig volt, és mindenről másképp szólnak a dalok, mint addig. Kutatásai során egyértelművé vált számára, hogy a Beatles-hagyaték a civilizáció egyik különlegesen értékes és megkerülhetetlen része. Ahogy a gombafejűek megjelentek Amerikában (ne felejtsük el, hogy akkor még javában zajlott a vietnámi háború, és kötelező volt a sorkatonai szolgálat) megváltozott a divat, a viselkedés, a politika, sőt még a gasztronómia is. A Beatles-jelenség mindmáig óriási hatással van a világ minden táján élő emberekre.

Ringo Starr 85. születésnapjára jelent meg részletes életrajza Marsi József tollából. A viszonylag ritka (legalábbis a többi zenekari taghoz képest) Ringo-irodalom komoly művel bővült: Marsi a híres dobos gyerekkorától máig követi végig életét és munkásságát. A könyv megjelenését másfél éves kutatás előzte meg, pedig Marsi nem először foglalkozik a Beatles együttes pályafutásának bemutatásával. Ringo Starr a Beatles felbomlása után több mint harminc lemezt jelentetett meg, nem akármilyen filmekben szerepelt, de ami Marsi szerint legalább ilyen lényeges, humorával, emberségével, kedvességével ő volt az igazi összekötőkapocs a zenekarban. Lehet, hogy nélküle még rövidebb lett volna a négy gombafejű közös története?

Horváth Gábor Miklós