mini_20200611_1230_DSC_0065

Formula E – MINI Cooper SE teszt

Spread the love

A MINI elektromos változata ugyanolyan élményautó, mint hagyományos meghajtással rendelkező társai. A kanyarokban éled fel igazán, feszes, és érzékeny. Az akkumulátorokból táplált, azonnal ébredő 184 lóerő pedig mosolyt csal az ember arcára. A zöld élményautó megérkezett.

Képzeljük el egy pillanatra azt a mázsás terhet, ami a mérnökökre nehezedett, amikor megszületett az ötlet, hogy az egyik legagilisabb, és legnagyobb vezetési-élményt nyújtó autónak tervezzék meg az elektromos változatát. Nagy valószínűséggel a legnagyobb fejtörést a nehéz akkumulátorcsomag elhelyezése okozhatta ennél az alapvetően kisméretű autónál, aminek ráadásul nem szabható át csak úgy a formája, hiszen az a márka egyik védjegye. A megfejtés egy „T” – betű szerű elrendezés lett, a két első ülés között, és a hátsó üléssor alatt. A BMW i3-ban pedig már bizonyított erőforrás ezúttal a „rendes” helyére, a motorháztető alá került, és ellentétben a donorral, itt az első kerekeket hajtja mind a 270 Nm nyomaték.

Menetteljesítmények

Ezzel persze el is érkeztünk rögtön a menetteljesítményekhez, melyekre legnagyobb rosszindulattal sem lehet panasz: 7,3-mas sprint nulláról százra, de 0-60-ig csak 3,9 másodperc telik el. A valóságban ráadásul ezt sokkal kevesebbnek érezzük, mert az erő azonnal elérhető, és megszakítás nélküli. Ezért aztán városban, a zöld jelzés után a Cooper SE nagy valószínűséggel már messze jár, mire a többiek betették egyesbe a váltókart, és felengedték a kuplungot. Az említett i3-mal érzetre egyébként elég nagy a hasonlóság, de kétségtelen, hogy a Minivel végre ki is tudjuk autózni ezt a bitang nagy elektromos erőt, míg az i3-mal inkább csak az egyenesben pörkölt oda az ember szívesen. Persze azért az első kerékre ható nyomatékkal a Cooper SE is küzd folyamatosan, amiről leginkább akkor győződhetünk meg, ha a kipörgésgátlót teljesen kikapcsoljuk. Ilyenkor padlógáznál 60-70 körül is kipörög simán valamelyik kerék. De még ilyenkor sincs igazából semmi veszélyes az attrakcióban, csak tudatosul bennünk, hogy minden vehemensebb gyorsításban komoly számítástechnika van.

mini_20200611_1229_DSC_0046

A MINI persze mindig is a kanyarokban mutatta meg igazi arcát, és ez az SE-ben sincs máshogy. A súlypont még a Cooper S-hez képest is lejjebb került, és kiváló lett a tengelyek közötti súlyelosztás. Mindez a kiváló útfekvésben, és a valóban nagyon precíz irányíthatóságban nyilvánul meg. A kormányzást is ügyesen oldották meg, hiszen az áttételezés kellőképpen direkt, bár az érzet talán egy picit szintetikus. Ami még nagyon pozitív, hogy az elektromos hajtásnak köszönhetően a váltással nem kell bíbelődni, sőt igazából a fékezéssel sem. A gázpedál állásától függően ugyanis a fékenergia-visszanyerő rendszer bőven elég a lassítások 90 százalékához. Így aztán még könnyebb csak a vezetésre fókuszálni.

mini_20200611_1238_DSC_0108

Belső

A MINIknek manapság már minőségi, és nagyon egyedi a belterük, ami egyszerre sugároz sportosságot és játékosságot. A középső nagy kerek kijelző már régóta az információk megjelenítésére szolgál, a kormányoszlopon pedig egy immár nem analóg, hanem szintén digitális műszeregység csücsül. Az autóban körbetekintve az viszont kétségtelenül megállapítható, hogy a MINI kezdi egyre jobban magáénak érezni a Porsche 911 filozófiáját, és a hátsó üléssort tényleg inkább csak a gyerekeknek szánják. A 211 literes csomagtér is éppenhogy elég a mindennapokhoz. Természetesen megvan az ára annak, hogy a MINI csakúgy, mint előbb említett, német kollégája tudatosan vigyáz formai megoldásaira, és nem enged a tipikus arányokból. Pedig a Cooper SE tengelytávja nem is marad el annyival akár az Opel Corsától, akár a Honda Jazztől. A kisautóknál szokatlan hosszú orr, és a meredeken álló szélvédő helyet vesz el a belső térből. Ez utóbbi ráadásul a kilátást is lecsökkenti felfelé, ami 187 centi esetében már elég arra, hogy az embernek fészkelődnie kelljen, hogy lássa a fent elhelyezett jelzőlámpa fényeit, ha elsőként áll meg a pirosnál. A MINI mentségére legyen mondva, hogy legalább ügyesen meg van oldva az első ülés mozgatása, és egész könnyű bejutni hátulra.

mini_20200611_1231_DSC_0073

Hatótáv

Nagyjából 200 kilométer a reális hatótáv, ami nyilván annak függvénye, hol is használjuk az autót. Természetesen továbbra is a városban lehet leginkább profitálni az elektromos hajtásból, de a MINI 32,6 kWh –ás  akkumulátorai nagyon megbízhatóan adják le az energiát, és ezáltal a 200 kilométer szinte mindig garantált. A teszt alatt sosem fordul elő olyasmi, hogy az autó által kiírt, még megtehető kilométerszám drasztikusan csökkeni kezdett volna csakazért mert elhagytuk a városi „safe” – zónát.  A Cooper SE az M0-son sem jött zavarba, sőt egy pici autópálya is belefért, mégis simán hozta azt a távot, amit a fedélzeti computer még a városban kiszámolt nekünk. Ez egy nagyon megnyugtató tulajdonsága a MINInek, hiszen az „elektromos-létforma” legproblémásabb része a hatótáv, és ebből következően az akkuk töltése. A MINI fel van készítve az 50 kW-os töltésre is, csatlakozója pedig Type 2, de használható akár CCS Combo 2 csatlakozóval is.

mini_20200611_1230_DSC_0059

Árak

A MINI nem olcsó mulatság. A 11 millióig igényelhető, de sajnos hamar kimerült állami támogatással az „S” változatot 8 millióért lehetett hazavinni. Remélhetőleg lesz még ilyen kedvezmény, mert az elektromobilitás még mindig elég drága, és továbbra  is inkább a városi, de legalábbis nem a nagy távolságokkal számoló közlekedési formákra alkalmatos. Ezzel együtt a MINI Cooper SE nem kelt túlárazott benyomást, hiszen jelenleg az egyik legsportosabb, legjobban vezethető elektromos autó, ami bár a helyet kicsit szűken méri, de az élményeket annál bővebben. Akinek pedig nem tetszik a Formula E, az továbbra is választhatja a MINI John Cooper Works változatát, ami nem áll meg 150 km/h –ás végsebességnél, durrog a gázelvételkor, és igazi „hanggal” fűszerez minden gyorsítást.

Műszaki adatok
Teljesítmény: 135 kW (184 LE)
Nyomaték: 270 Nm
Gyorsulás 100 km/h-ra: 7,3 s
Végsebesség: 150 km/h
Alapára: 10 500 000 Ft (MINI Cooper SE

Fotók: Juhász Melinda

A fotók a Groupama Tanpályán készültek ( Mogyoród, Hungaroring út 10)

Comments are closed.