Csaknem 20 éve létező törvényt kezd el számon kérni a NAV

Mivel a nemzetközi nagyvállalatok egyre inkább a belső összhang és a könnyebb kezelhetőség irányába terelik a belső könyvelési eljárásaikat, az egyes országok, így Magyarország, adóhatóságai számára egyre komolyabb fejtörést okoz a cégek helyi szabályok szerinti adózását meghatározó könyvelési adatok rendelkezésre állása. Ezért valószínűleg a jövőben aktívabban alkalmazhatja a magyar adóhatóság is a már 18 éve hatályos számviteli törvényt, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény az üzleti évről készített beszámolóval és az azt alátámasztó könyvvezetéssel szemben többek között azt írja elő a törvény hatálya alá tartozó magyar vállalkozásokkal szemben, hogy a könyvvezetés, a könyvelés, a mérleg és az eredménykimutatás magyar nyelvű legyen; a cég a törvény által előírt tagolású számlakeretet használjon, illetve a könyvvezetés zárt rendszerben, folyamatosan és időrendben történjen. „A törvény csaknem két évtizede változatlan, ugyanakkor a multinacionális vállalatoknál egyre inkább a belső összhang, a könnyebb kezelhetőség, az egyes országok számlakeretének összehangolása, harmonizálása és egyszerűsítése a cél, ami egyre nagyobb mértékben nehezíti meg az adott ország adóhivatalának és egyéb hatóságok ellenőrzési tevékenységét” – mondta el Bagi Márta, a Crowe FST adótanácsadási szolgáltatások partnere.

Többek között a nemzetközi cégek könyvvezetése és a főkönyvek tagolása hagyja figyelmen kívül az adott ország előírásait. „Az eltérő nyilvántartás miatt a hatóságoknak külön »fordító kulcs« kell a megfeleltetéshez, ami rengeteg energiát emészt fel, vagyis a NAV lépésére előbb-utóbb számítani lehetett” – tette hozzá Bagi Márta.

A hatályos jogszabályok értelmében, az adózás rendjéről szóló törvény alapján – mulasztás esetén – a számviteli fegyelem megsértése miatt kiróható bírság félmillió forintig terjedhet, amit az eset körülményeinek figyelembevételével akár többször is, vagy ismételten is kiszabhat a hatóság. Ennél jóval nagyobb költségterhet jelenthet a vállalkozás számára, ha a hatóság határidő kitűzése mellett felszólítja a vállalkozást a számviteli törvénynek megfelelő könyvelés megfelelő informatikai rendszerben történő előállítására és bemutatására.

„Az érintett, nemzetközi tulajdonú magyar cégeknek tehát feltétlenül érdemes mérlegelnie az adóhatóság megváltozott hozzáállását, tájékoztatnia anyavállalatát, és időben konzultálnia szakértőkkel annak érdekében, hogy a Számviteli Törvénynek meg nem felelő könyvvezetés miatt megnövekedett kockázatukat csökkenteni tudják” – hívta fel a figyelmet a Crowe FST szakértője. Bagi Márta hozzátette: léteznek a nemzetközi elvárásokat és a magyar jogszabályi megfelelést is támogató megoldások, csak alkalmazni kell őket.

 

Comments are closed.