Virág Barnabás: belső és külső tényezők tették lehetővé a kamatcsökkentést

A magyar gazdaságban az erőteljes dezinflációs folyamatok, valamint az ország sérülékenységének mérséklődése tette lehetővé a kamatcsökkentést októberben – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke online háttérbeszélgetésen kedden.

    A keddi kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 75 bázisponttal, 12,25 százalékra csökkentette az alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ugyanilyen mértékben mérsékelte.
    Virág Barnabás hangsúlyozta: a jegybank az erősödő külső kockázatok miatt lassított a kamatvágás korábbi – 100 bázispontos – ütemén, és reális forgatókönyvnek nevezte a befektetők év végi, 11 százalék körüli alapkamat-várakozását.
    Kiemelte, hogy a januári csúcs óta 14 százalékponttal csökkent az infláció szeptemberre, és ez a dezinflációs pálya a következő időszakban is folytatódik, az év végére egyszámjegyű tartományba eshet az év/év alapú infláció. Az alelnök komoly gazdasági eredménynek nevezte, hogy egy évben belül 20 százalékos szintről tartósan 10 százalék alá kerülhet az éves index. Négy negyedév visszaesése (negyedéves alapon) után megkezdődött a hazai gazdasági teljesítmény fokozatos élénkülése, gazdaság a harmadik negyedévben kikerülhetett a recesszióból – mondta.
    A szeptemberi maginflációs mutató a vártnál kedvezőbben alakult a múlt hónapban, négy százaléknál kisebb lett, és a fogyasztói árak havi árváltozása – az üzemanyagok és szabályozott termékek nélkül – hosszú idő után ebben a hónapban csökkent először – jegyezte meg. Beszélt arról is, hogy az üzemanyagpiacon az árstopok kivezetése után a jegybank az árrések szélesedését mérte. Pozitív lépésnek nevezte az árrések szűkítését célzó kormányzati egyeztetéseket a szektor szereplőivel.
    Hangsúlyozta: az “infláció nem játék”, “nem dőlhetünk hátra, a dezinflációt 2024-ben is folytatni kell”, amit a pozitív reálkamat támogathat.  
    A dezinfláció gyorsulásával a visszatekintő reálkamat szeptemberben pozitív tartományba került, és azt követően az infláció csökkenésével az év végéig fokozatosan emelkedik.
    Felhívta a figyelmet: a világ pénzpiacain erősödött a kockázatkerülés, a fejlett piacokon a hozamemelkedés valamint a szélesedő geopolitikai konfliktusok együttesen rontották a befektetői hangulatot.
    A világ vezető jegybankjai tartósan magas kamatszintekkel kívánják elérni az inflációs célszámaikat, és egy évtized után a világgazdaság erőközpontjaiban – Egyesült Államok, Eurózóna, Kína – visszatértek a pozitív reálkamatok, amely tőkeelszívással jár feltörekvő országból a fejlett országok irányába.
    Ezeket a hatásokat a feltörekvő gazdaságok is pozitív reálkamat-környezet kialakításával tompíthatják, amely egyrészt globális pénzpiaci sajátosság másrészt szükséges a dezinflációs pálya folytatásához – húzta alá.
    Az elmúlt fél évben a külső egyensúlyi mutatók gyorsan és jelentősen javultak, amelyhez az alacsonyabb energiaegyenleg is hozzájárult, így éves szinten a folyó fizetési mérlegben a pozitív irányú kockázatok erősödtek – mondta.
    A monetáris eszköztár egyszerűsítését követően októbertől megszűnt a korábban használt egynapos betéti eszköz és a fő sterilizációs eszközzé a tartalékszámla egyenlege vált – jegyezte meg.
    Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy a globális dezinflációt övező kockázatok és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága továbbra egyaránt körültekintő monetáris politikát indokol. A jegybank folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, és a következő hónapokban ezek alapján dönt a monetáris kondíciók további módosításáról. MTI