Tosca Rómából Budapestre költözik

A napóleoni háborúk hajnalán a spanyol és nápolyi erők által megszállt Római Köztársaságot az 1950-es évek kommunista diktatúrájának fojtogató légköre váltja fel a Magyar Állami Operaház új bemutatójában. Ókovács Szilveszter főigazgató második rendezését Kesselyák Gergely vezényletével, kettős szereposztásban, Boross Csilla és Ádám Zsuzsanna címszereplésével mutatja be 2022. szeptember 24-én – és 28-án – az Andrássy úti dalszínház.

Politikai thriller, szerelmi tragédia, történelmi dráma: Tosca, a boldogságot kereső, szerelmes énekes, Cavaradossi, az elnyomás ellen küzdő festő és a kettejük szerelmének útjában álló, gátlástalan rendőrfőnök, Scarpia báró kamaradrámája Puccini megrázó erejű kompozíciójában azokat is meg tudja érinteni, akik egyébként idegenkednek az opera műfajától. Az 1900-as római ősbemutatót követően a darab világhódító útjára indult, és ma már az operairodalom legnépszerűbb alkotásainak egyike.

A Magyar Királyi Operaház is rövid i

A napóleoni háborúk hajnalán a spanyol és nápolyi erők által megszállt Római Köztársaságot az 1950-es évek kommunista diktatúrájának fojtogató légköre váltja fel a Magyar Állami Operaház új bemutatójában. Ókovács Szilveszter főigazgató második rendezését Kesselyák Gergely vezényletével, kettős szereposztásban, Boross Csilla és Ádám Zsuzsanna címszereplésével mutatja be 2022. szeptember 24-én – és 28-án – az Andrássy úti dalszínház.

Politikai thriller, szerelmi tragédia, történelmi dráma: Tosca, a boldogságot kereső, szerelmes énekes, Cavaradossi, az elnyomás ellen küzdő festő és a kettejük szerelmének útjában álló, gátlástalan rendőrfőnök, Scarpia báró kamaradrámája Puccini megrázó erejű kompozíciójában azokat is meg tudja érinteni, akik egyébként idegenkednek az opera műfajától. Az 1900-as római ősbemutatót követően a darab világhódító útjára indult, és ma már az operairodalom legnépszerűbb alkotásainak egyike.

A Magyar Királyi Operaház is rövid időn belül, 1903 decemberében megtartotta az azóta is nagy sikernek örvendő darab premierjét, amit több mint 1160 előadás követett. Legutóbb idén júliusban a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon volt látható a dalszínház produkciója, amikor is Nagy Viktor 1988-as rendezése 34 év és 300 előadás után búcsúzott a közönségtől.

A bigott Scarpia által képviselt rendszer ritkán hangsúlyozott, mégis fajsúlyos eleme a vallásellenesség is, ami közrejátszott abban, hogy Ókovács Szilveszter új rendezésében a korai napóleoni háborúk napjainkban kevéssé ismert történelmi hátterét egy, a hazai közönség számára közérthetőbb párhuzamba állítható politikai berendezkedés váltja fel az 1950-es évek Budapestjén, ahol a római Sant’Andrea della Valle templomot, a Farnese-palotát és az Angyalvárat, olyan szimbolikus helyek váltják fel, mint a Regnum Marianum templom vagy az Andrássy út 60. A vetítésekkel színesített látványvilágot (animációtervező: Czeglédi Zsombor) Lisztopád Krisztina tervezte, akivel a rendező idén tavasszal már a nagy sikerű Hunyadi László produkcióján is közösen dolgozott.

Puccini méltán egyik legismertebb alkotását az OPERA kettős szereposztásban tűzi műsorára. A premieren a címszerepet Boros Csilla énekli, aki számos budapesti fellépés mellett többek közt Prágában, Brnóban, Rómában és Makaóban is megformálta Tosca alakját. Partnerei a premieren Fekete Attila (Cavaradossi) és Kálmándy Mihály (Scarpia), mindketten az OPERA kamaraénekesei és a szerep tapasztalt megformálói. A másik szereposztásban Ádám Zsuzsanna Tosca, míg Kálmán Péter Scarpia szerepében debütál, Cavaradossit pedig a Kolozsvári Magyar Opera hőstenorja, Pataki Adorján alakítja, aki az utóbbi évtizedben rendszeres vendége a budapesti dalszínháznak is. A további szerepekben Gábor Géza és Kovács István (Angelotti), Szvétek László és Kiss András (Sekrestyés), Kiss Tivadar (Spoletta) és Káldi Kiss András (Sciarrone / Börtönőr) lépnek színpadra. Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor) és Gyermekkara (karvezető: Hajzer Nikolett), vezényel: Kesselyák Gergely.

dőn belül, 1903 decemberében megtartotta az azóta is nagy sikernek örvendő darab premierjét, amit több mint 1160 előadás követett. Legutóbb idén júliusban a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon volt látható a dalszínház produkciója, amikor is Nagy Viktor 1988-as rendezése 34 év és 300 előadás után búcsúzott a közönségtől.

A bigott Scarpia által képviselt rendszer ritkán hangsúlyozott, mégis fajsúlyos eleme a vallásellenesség is, ami közrejátszott abban, hogy Ókovács Szilveszter új rendezésében a korai napóleoni háborúk napjainkban kevéssé ismert történelmi hátterét egy, a hazai közönség számára közérthetőbb párhuzamba állítható politikai berendezkedés váltja fel az 1950-es évek Budapestjén, ahol a római Sant’Andrea della Valle templomot, a Farnese-palotát és az Angyalvárat, olyan szimbolikus helyek váltják fel, mint a Regnum Marianum templom vagy az Andrássy út 60. A vetítésekkel színesített látványvilágot (animációtervező: Czeglédi Zsombor) Lisztopád Krisztina tervezte, akivel a rendező idén tavasszal már a nagy sikerű Hunyadi László produkcióján is közösen dolgozott.

Puccini méltán egyik legismertebb alkotását az OPERA kettős szereposztásban tűzi műsorára. A premieren a címszerepet Boros Csilla énekli, aki számos budapesti fellépés mellett többek közt Prágában, Brnóban, Rómában és Makaóban is megformálta Tosca alakját. Partnerei a premieren Fekete Attila (Cavaradossi) és Kálmándy Mihály (Scarpia), mindketten az OPERA kamaraénekesei és a szerep tapasztalt megformálói. A másik szereposztásban Ádám Zsuzsanna Tosca, míg Kálmán Péter Scarpia szerepében debütál, Cavaradossit pedig a Kolozsvári Magyar Opera hőstenorja, Pataki Adorján alakítja, aki az utóbbi évtizedben rendszeres vendége a budapesti dalszínháznak is. A további szerepekben Gábor Géza és Kovács István (Angelotti), Szvétek László és Kiss András (Sekrestyés), Kiss Tivadar (Spoletta) és Káldi Kiss András (Sciarrone / Börtönőr) lépnek színpadra. Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor) és Gyermekkara (karvezető: Hajzer Nikolett), vezényel: Kesselyák Gergely.