Tanévnyitó- holnap kezdődik az új tanév

Országos tanévnyitó körkép. Holnap kezdődik a tanítás.

Kósa Lajos polgármester (Fidesz) beszédet mond a nemzeti tanévnyitón Debrecenben, a Kölcsey Központban 2013. szeptember 1-jén.

 

    Balog Zoltán kérte a politika szereplőit, hogy “nem rongálják a bizalmat a köznevelésben”, a pedagógusokat pedig arra kérte, hogy “ne engedjék beszivárogni az iskolákba az ellenállást”.     Az emberi erőforrások minisztere tanévnyitó beszédében a közoktatást a család és az iskola közös felelősségének nevezte, hogy mint mondta  “a család nem megrendelőként van jelen ebben a folyamatban.”

“Ez lesz az 1018-ik magyarországi tanév, ám ha sokadik is, igazi megújulást hozó, mert változások sora jellemzi, (…) amelyek java része most, 2013 szeptember 1-jétől gyökeresen más, jobb megvilágításba helyezi rövidesen a tanügyet” – mondta Hoffmann Rózsa vasárnap Debrecenben, a nemzeti tanévnyitón.
    A köznevelési államtitkár a megújulást hozó változások között sorolta fel az új nemzeti alaptantervet, az újrainduló szaktanácsadói rendszert és tanfelügyeletet, az intézmények állami fenntartásba vételét, és a jelentős, minden pedagógusra kiterjedő, ötszámjegyű, értékét megőrző béremeléssel kísért pedagógus életpálya modell bevezetését.

 Tanulás és tudás nélkül nincs honvédelem – jelentette ki Hende Csaba honvédelmi miniszter szombaton Debrecenben, a Gábor Dénes Elektronikai és Műszaki Szakközépiskola és Kollégium tanévnyitó ünnepségén. Az iskola most először induló két katonai osztályában 70 növendék kezdi meg tanulmányait, a túljelentkezés tízszeres volt – jelezte a miniszter a katonai ismeretek iránti társadalmi igényt.     Hende Csaba – mint fogalmazott – elvárja a katonai szakközépiskolától, hogy a rend, a tisztelet, a hazaszeretet és a nemzeti összetartozás értékei alapján oktassák és neveljék a növendékeket.
    A miniszter kifejtette: a kormány három éve dolgozik Magyarország és benne a honvédség megújításán, és ma, a katonai szakközépiskola beindulásával, “ismét visszataláltak a régi, nagy hagyományokkal övezett útra”.
    Hende Csaba megjegyezte ugyanakkor, hogy a katonai szakközépiskolában – ahova mindenki szabadon, saját elhatározásából érkezett – nem lesz nyílt katonai, fegyveres kiképzés.
    Az iskola civil tanárai és az 5. számú Bocskai István lövészdandár katona oktatói olyan magas szintű elektronikai és honvédségi ismeretekkel vértezik fel a növendékeket, amelyeket azok is jól hasznosíthatnak majd, akik az iskola befejezése után mégsem lépnek a hivatásos katonai pályára – mondta a tárcavezető.
    A katonai szakközépiskola első tanévét megnyitó beszédében Hende Csaba kijelentette: a mai magyar honvédségben “örömmel és büszkeséggel találhatja meg a helyét minden hazáját szerető ember”.
    A tanévnyitót követő sajtótájékoztatón a tárcavezető azt mondta, hogy az elektronikai iskolában 21. századi ismereteket tanulnak a növendékek. Erre nagy szükség van – tette hozzá -, mert korunkban új fejezet kezdődött a hadtörténelemben: a hagyományos hadszínterek sora új hadszíntérrel, a kibertérrel bővült, és a virtuális térben folyó hadviselés új ismereteket követel.
    Nagy szükség van tehát a korszerű elektronikai tudással felvértezett fiatalokra. A debreceni Gábor Dénes szakközépiskola jó hírű, magas színvonalú képzést biztosító intézmény, ahol technikusi képzettséget is lehet szerezni – fűzte hozzá a miniszter.
    Az MTI érdeklődésére, tervezik-e újabb katonai szakközépiskolák indítását az országban, Hende Csaba kifejtette: amennyiben a debreceni tapasztalatok igazolják, hogy valós társadalmi igény van erre a képzésre, akkor meggyőződése, a következő években az akkori honvédelmi miniszter a kormányhoz fordul, kérve, “teremtse meg a továbblépés elsősorban költségvetési feltételeit”.
    Berkecz Gábor, a szakközépiskola igazgatója az MTI-nek elmondta: a kilencedik évfolyamon minden évben 70 tanulót kívánnak felvenni a katonai osztályokba. A Honvédelmi Minisztérium támogatásával felújított kollégiumba minden jelentkezőt fel tudtak venni – tette hozzá.

Az MSZP szerint Magyarország versenyképessége három éve tartó zuhanásban van, többek között azért, mert az Orbán-kormány olcsó és kevés hozzáadott értékkel bíró munkaerőt képez. Sós Tamás országgyűlési képviselő szerint zsákutcába jutott a szak- és felnőttképzés.     Az ellenzéki politikus a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtöki, a Dunaújvárosi Főiskolán elhangzott szavaira reagált. Czomba Sándor az országos szakképzési és felnőttképzési tanévnyitó értekezleten csütörtökön egyebek mellett azt mondta: a szak- és felnőttképzés átalakításának célja, hogy minél több ember jusson munkalehetőséghez, a fiatalok jó szakmát válasszanak, és az ország határain belül találják meg számításaikat.     Sós Tamás erre utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre többen nemcsak munkát keresnek külföldön, de szakmát is: nem ritka, hogy külföldi szakiskolába iratkoznak be.     Azt írták, az elmúlt három év után kijelenthető, hogy az Orbán-kormány szak- és felnőttképzési politikája megbukott. Szerintük jól bizonyítja ezt, hogy gyakorlati partnerként a hazai cégek csupán 1-2 százaléka vesz részt a szak- és felnőttképzésben, és így nem lehet duális képzésről beszélni ma Magyarországon.     Az MSZP szerint a szakképzett munkaerőt igénylő reálszférában gyakorlatilag nincsenek munkahelyek, “a közfoglalkoztatásban éhbérért dolgoztatott közmunkásokkal itt nem lehet kozmetikázni a szomorú valóságot”.     Sós Tamás szerint az Orbán-kormány nem csak dilettáns módon, hanem igazságtalanul is alakította át a korábbi rendszert: a szerényebb családi háttérrel rendelkező fiatalok ma jóval drágábban vehetnek részt OKJ-s felnőttképzésben. A tankötelezettségi korhatár 16 évre való leszállítása pedig a lemorzsolódás melegágya.     Az MSZP 2014 után egy modern, sokszínű, versenyképes, egymásra épülő, átlátható és átjárható szak- és felnőttképzési rendszert fog kiépíteni Magyarországon – áll a közleményben.

Forrás:MTI

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*