Sztáray Péter: komoly tudományos kutatást hajt végre a kiválasztott magyar űrhajós

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós Budapesten 2024. május 27-én. A szakértői bizottság végleges döntése alapján Kapu Tibor lehet az az ember, akit Magyarország hosszú évtizedek után ismét a világűrbe küld, míg a tartalék űrhajós Cserényi Gyula lesz, ők fogják elvégezni a kiképzés utolsó fázisát – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2024. május 27-én Budapesten. MTI/KKM

A HUNOR magyar űrhajósprogram kiválasztott űrhajósa nem űrturista lesz, hanem kutatóűrhajós, aki a program részeként komoly tudományos kutatást hajt végre – mondta a biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkár azon a keddi budapesti ceremónián, ahol bemutatták a két kiválasztottat, Kapu Tibor kutatóűrhajóst és Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajóst.

    Sztáray Péter hangsúlyozta, a HUNOR űrhajósprogram korszakos kezdeményezés. Mint mondta, egy nemzet életében ritkán vannak olyan pillanatok, olyan felemelő össznemzeti ügyek, mint ez a mostani, amikor 44 évvel Farkas Bertalan űrrepülése után Magyarország újra a küszöbén áll annak, hogy kutatóűrhajóst küldjön az űrbe.
    Az államtitkár ismertetése szerint az elmúlt hat évben kidolgozott magyar űrprogram több lábon áll; a program egyik pillére az a 21 magyar egyetem együttműködésével létrehozott konzorcium, amelynek lényege, hogy a különféle műhelyekben folyó kutatómunkát koordinálják, hatékonyabbá tegyék.
    Hozzátette, a tudományos kutatások nagy része azt szolgálja, hogy ez az űrutazás sikeres legyen, és négy évtized után Magyarország újra saját tapasztalatokat szerezzen a világűrben, továbbá fel tudja használni a saját tudományos kutatásait, fejlesztéseit. Ezekkel nem öncélt képvisel, hanem “a világ tudományos életét, az emberiség jobblétét és a magyar társadalom, a gazdaság fejlődését is támogatja” – tette hozzá.
    Sztáray Péter kijelentette: ez stratégiai terület, amely a 21. század legfontosabb területeit fedi le. Látnunk kell – húzta alá -, hogy ebben az óriási versenyben, ami a nemzetközi színtéren folyik, Magyarországnak méretéhez képest sokkal nagyobb szerepe van.
    A program gazdasági jelentőségéről azt mondta, olyan területről van szó, amely

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós Budapesten 2024. május 27-én. A szakértői bizottság végleges döntése alapján Kapu Tibor lehet az az ember, akit Magyarország hosszú évtizedek után ismét a világűrbe küld, míg a tartalék űrhajós Cserényi Gyula lesz, ők fogják elvégezni a kiképzés utolsó fázisát – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2024. május 27-én Budapesten. MTI/KKM

2040-re már nagyjából ezermilliárd dollárnyi pénzt fog megmozgatni. Ez azt jelenti – hívta fel a figyelmet -, hogy a magyar gazdaság minden szegmensére kihat, és komoly szerepe van abban, hogy a magyar gazdaság is ilyen versenyképességi szintet tudjon elérni.
    A kutatói programot a magyar űrhajós a nemzetközi űrállomás többi űrhajósával fogja végrehajtani. Az ott szerzett tapasztalatok komolyan hozzájárulnak majd a magyar tudomány fejlődéséhez – mondta.
    A két kiválasztotthoz intézve szavait az államtitkár azt kívánta Kapu Tibor kutatóűrhajósnak és Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajósnak, hogy kitartással folytassák ezt a munkát, és hozzanak vele a nemzetnek büszkeséget és sikereket. MTI