Színezüst zsidófesztivál

Szeptember 3-12. között immár a jubileumi 25. Zsidó Kulturális Fesztivál fantasztikus produkcióit élvezhetjük Budapest hét csodálatos helyszínén. Az ünnepi rendezvénysorozat sajtótájékoztatóján elhangzott: a hét nap kínálata (szeptember 8-án és 9-én nincs előadás) olyan gazdag, színes és változatos, hogy nincs is mit hozzátenni az esemény honlapjának programleírásaihoz. Nos, rajtunk ne múljék a fesztivál sikere, az amdala.hu megfogadta a jó tanácsot: íme, napra bontva nálunk is olvasni lehet őket. Aki még több információra kíváncsi, bátran látogasson el a zsidokulturalisfesztival.hu-ra.

Szeptember 3.

A legendás Jávori Ferenc Fegya, a mára nem kevésbé legendássá lett Budapest Klezmer Band alapítója szerint „a klezmer a népek közötti kapcsolat egyfajta tükre”. Ehhez hadd tegyük hozzá: ezek a népek Közép-Európa és Kelet-Európa népei, azaz magyarok, románok, szlávok, s természetesen: zsidók. De olyan kelet-európai, többnyelvű, jiddis anyanyelvű zsidók, akiket elpusztított a holokauszt pokla, és akikről ránk maradt az a zenei csoda, amelyet klezmernek hívunk. Hiszen a vallásellenes Kádár-korszak után, a rendszerváltás idején Jávori Ferenc Fegya és a Budapest Klezmer Band volt az, amely feltámasztotta a klezmert, s ezzel újra hangot, nyelvet, muzikális testet adott annak a kultúrának, amelyet a holokausztban szinte teljesen elpusztítottak. A Budapest Klezmer Band immár évtizedek óta unikális karakter a magyar zenei életben.

Repertoárjuk igen széles, hiszen Jávori Ferenc Fegya a klezmerből merített ugyan, de hatott rá a klasszikus zene, a népzene, az 1960-as évek tánczenéje, sőt az operettek és musicalek hangzásvilága is. Ebből igazi közép-kelet-európai zenei mix jött létre azonnal felismerhető stílussal, számos formai újítással, amely hatalmas sikert arat szerte a világon mindenütt.

A mostani koncert e páratlan repertoár legjavából ad válogatást e feledhetetlennek ígérkező estén, amelynek két sztárvendége is lesz. Egyikük Illényi Katica, aki kilenc évig volt a Budapest Klezmer Band tagja, azóta a saját művészi útját járja. Most azonban ismét visszatér Fegya bandájához, hogy elkápráztassa a Dohány utcai zsinagóga közösségét különleges zenei talentumával. Az est másik sztárvendége Szabó P. Szilveszter, akivel a zenekar az Operettszínházban került munkakapcsolatba. Mivel a művész nemcsak kiváló színész, de egészen fantasztikus énekes is, a közös produkció nem mindennapi zenei élményt ígér.

A Londonban élő gordonkaművészt, Banda Pált négy évvel ezelőtt már hallotta fesztiválunk közönsége a Frankel-zsinagógában, a művész akkor J. S. Bach C-dúr és c-moll cselló szvitjét játszotta. A Bach-sorozat tavaly folytatódott volna, de betegség miatt a produkció sajnos elmaradt, így a koncertet idén rendezzük meg: szeptember 3-án, vasárnap este 7 órakor két másik Bach-szvit, a d-moll és az Esz-dúr hangzik el, valamint David Popper egyik virtuóz csellódarabja.

Bach összesen hat csellószvitet írt 1717 és 1723 között Lipót herceg kötheni udvarában. Korábban Bach a weimari udvarnál állt szolgálatban, a zeneszerzőt onnan csábította a zene iránt különösen fogékony, művészetkedvelő herceg az udvari zenekar karmesteri és kamarazenei igazgatói posztjára. Bach nagyszerű, tizenhét tagú zenekarral dolgozhatott, amelyben ott játszott a korszak egyik legjobb gambása, Christian Ferdinand Abel, és a kiváló csellista, Christian Linigke. Állítólag nekik íródott a hat csellószvit, de a remek muzsikusok más Bach-darabokat is inspiráltak. A cselló egyébként ebben az időben egy még alig egy-két évtizedes történettel rendelkező, új hangszer volt.

A prágai David Poppert, korának legismertebb csellóvirtuózát 1886-ban Liszt Ferenc kérte föl arra, hogy a budapesti Zeneakadémián vezesse az újonnan indított cselló tanszakot. Popper jött és maradt is majd’ három évtizedig, megteremtve ezzel a magyar csellóoktatás alapjait. A tanítás és koncertezés mellett száznál is több darabot komponált.

Műsor: J. S. Bach: d-moll szólószvit; esz-dúr szólószvit; David Popper: Concert Polonaise op. 14.

Banda Pál a budapesti Zeneakadémia befejeztével – Végh Sándor meghívására – a Camerata Salzburg csellószólam-vezetője lett. Ezután került a Chamber Orchestra of Europe-hoz, ahol olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Solti György, Schiff András, Rudolf Serkin, Claudio Abbado, Nikolaus Harnoncourt és Lorin Maazel. Szólistaként egyebek közt Haydn és Schumann versenyműveit, Bach, Kodály, és Ligeti szólószonátáit játszotta Anglia legjelentősebb koncerttermeiben, valamint Dvořák concertóját Szingapúrban. 1998-tól tíz éven át az angol zenei élet egyik meghatározó vonósnégyese, az Allegri Quartet csellistája volt. 2012 óta az English Piano Trio művésze. A koncertezés mellett a tanítás is fontos helyet kap pályáján, a londoni Purcell School és a Royal College of Music professzora.

Egy füstös erzsébetvárosi kiskocsma homályos sarkában álló öreg pianínó játszik egy legendás előadó: Seress Rezső, a világszerte sok ezer feldolgozást megért magyar világsláger, a Szomorú vasárnap szerzője. Seress a billentyűzeten egyszerűen pötyögve, rekedtes hangon adta elő számait, amelyek egytől egyig igazi slágerré váltak: Fizetek, főúr; Csak átutazó vagyok itt a Földön; Szeressük egymást, gyerekek, Hiába van palotád Budán. Vendégkönyvébe dedikált az egész 20. század Toscaninitől Louis Armstrongig, köztük Otto Klemperer, a világhírű karmester, aki ezt a találó mondatot jegyezte meg Seressről: „Nem muzsikus – csak zseni.”

E jellegzetesen pesti figurát Fesztbaum Béla, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze Seress felejthetetlen dalaival és a két világháború közötti korszak anekdotáival idézi meg ezen az estén. Előadásában megelevenedik előttünk ez a szomorú-vidám, pesti magyar zsidó, aki szinte soha nem hagyta el az ő szeretett hetedik kerületét, ahol évtizedekig meghatározó alakja volt az éjszakának. Egyedi humora és dalainak keserédes melankóliája lett a védjegye; szerzeményei egyszerre idézik meg az 1930-40-es évek tragikus, emberi és történelmi pillanatait.

A Malek Andrea énekesnő-színésznő és Jáger Bandi jazz-zongorista, zeneszerző, producer művészi találkozása nyomán 2016-ban megalakult Malek Andi Soulistic immár visszatérő fellépője a Zsidó Kulturális Fesztiválnak.

A világszínvonalú zenészekből álló zenekar játékának különleges lüktetése és kifinomult hangszerelése teszi a Malek Andi Soulistic együttest a magyarországi jazzvilág egyik legsokoldalúbb és legkiválóbb formációjává. Arról nem is beszélve, hogy Malek Andrea, a Máté Péter-díjas, Artisjus-díjas és Emerton-díjas színésznő-énekesnő különleges érzelmi kisugárzása és szívből, lélekből fakadó előadásmódja még felejthetetlenebbé teszi az együttes koncertjeit.

Ezen az estén a Malek Andi Soulistic azt a műsorát adja elő, amellyel kirobbanó sikerrel szerepelt Spanyolországban a cordobai Szefárd Zenei fesztiválon. A program különlegessége, hogy azóta ezt a műsort magyar közönség nem hallotta, az együttes most először a Rumbach-zsinagógában adja elő azt az összeállítást, amely Spanyolországban oly nagy sikert aratott. Az est második részében a legszebb magyar és izraeli dalok csendülnek fel, hiszen a zenekar küldetésként fogja föl a magyar dalok és népdalok mellet a zsidó zene és kultúra dallamkincsének ápolását és közvetítését.

Az est művészvendége Szulák Andrea, aki nemcsak szólóban énekel majd, hanem hallhatjuk őt Malek Andival is duetteket énekelni. A két eltérő karakterű, különböző hangú énekesnő színpadi találkozása nem mindennapi zenei érdekességet ígér!

Szeptember 4.

Hazai és nemzetközi sztárfellépők közreműködésével zenei világpremierre invitáljuk kedves közönségünket a Leonyid Gutkin által vezetett Binah Orchestra előadásában. Fellép Bereczki Zoltán, Gubik Petra, négy Kuna-testvér, Müller Péter Sziámi, Pásztor Anna, a külföldi fellépők között lesz az izraeli Amber Revival formációt alkotó Netta Nimrodi és Arie Burshtein, a Rox Brothers zenekart megalapító orosz Alex és Nikita Pozdnyakov, fellép továbbá Viktoria Koloszova énekesnő Ukrajnából.

A mostani produkciójuk igazi világpremier, hiszen a Leonyid Gutkin ötlete nyomán született showműsort most elsőként a 25. Zsidó Kulturális Fesztivál közönsége hallhatja és láthatja. Az alapötlet az, hogy Leonyid Gutkin az édesanyja – egy igazi jiddise máme – emlékére olyan estet állított össze, amely az édesanyja „varázsdobozának” zenei kincseit tartalmazza. A Binah Orchestra tagjai magyar sztárok és Leonyid Gutkin zenészbarátai szerte a világból, akik erre a showra álltak össze.

A Moszkvában született Leonyid Gutkin – aki sokáig Los Angelesben dolgozott, két éve pedig Budapesten él – az orosz és nemzetközi zenei élet ismert muzsikusa, zeneszerzője és producere. A Szovjetunióban annak idején a progresszív rockzene élcsapataként számontartott Avtograf zenekar basszusgitárosa és dalszerzője volt, majd az Egyesült Államokba költözött, ahol éveken át a Los Angeles-i zenei élet világszínvonalú előadóival és producereivel dolgozott együtt.

Ízelítő gyanánt álljon itt néhány dal a mama „varázsdobozából”: Jiddise Máme (ez az ismert dal három verzióban lesz hallható, mivel ez a koncert főtémája); L’chayim (Hegedűs a háztetőn); klezmer-egyveleg; Wedding March (Mendelssohn); Jaj, cica, eszem azt a… (Csárdáskirálynő); Summertime (George Gershwin); Hound Dog, Jailhouse Rock (Elvis Presley); We Didn’t Start The Fire (Billy Joel); Knocking On Heaven’s Door (Bob Dylan); Are U Gonna Go My Way (Lenny Kravitz); Halleluja (Leonard Cohen).

A 2005-ben alakult Klezmerész együttes évek óta rendszeres résztvevője a Zsidó Kulturális Fesztiválnak. A zenekar egyedi hangzását a két kirobbanóan tehetséges énekesnő (Klein Judit és Török Judit) különleges vokálja adja, őket kíséri a tradicionális összetételű, öt fős zenekar (klarinét, hegedű, gitár, basszus és dob). Jiddis, szefárd, héber és magyar nyelvű dalokat játszanak.

A Klezmerész zenekar 2014-ben első ízben, majd 2015-ben és 2019-ben is meghívást kapott az izraeli Cfáti Nemzetközi Klezmer Fesztiválra, amely a maga nemében egyike a legautentikusabb klezmer zenei világtalálkozóknak. Koncertjeiken gyakran szerepelnek vendégművészek is, néhány név a teljesség igénye nélkül: Fekete László, Nógrádi Gergely és Rudas Dániel főkántorok, Gerendás Péter, Lakatos György (USA), Bangó Margit.

Mostani koncertjükön az ismert és hagyományos sikerszámaik mellett új szerzeményeket is hallhatunk, és újra itt lesz a zenekarral a Fonogram-díjas nagyszerű énekesnő: Janicsák Veca. Az énekesnő a 2012-ben első alkalommal megrendezett Transilvanian Music Awards szavazatai alapján Az év legjobb női hangja elismerést nyert el, majd a 4. Glamour-gálán elnyerte az Év énekesnőjének járó díjat is.

Pár éve új szerepben, énekesnőként ismerhettük meg a Katona József Színház nagyszerű színésznőjét: az Ónodi Eszter & The Open Pub „frontembereként” lépett színpadra. A formáció nagylemeze két éve jelent meg „Amikor összegyűrtük az eget” címmel, a zenei vezető Kirschner Péter dalszerző-producer volt, míg a dalok szövegét Egressy Zoltán, Karafiáth Orsolya, Szabó Balázs és Vető János írta.

A zenekarban nagybőgőn a Mörkből is jól ismert Szeifert „Jason” Bálint játszik, míg Bakos Zitát billentyűsként, Tóth Mártont pedig Bródy János zenekarában és a Müller Péter Sziámi And Friends-ben hallhattuk.

Hölgyem, Ön kivel tangózna legszívesebben? Rudolph Valentinóval, Al Pacinóval, netán Colin Firth-öt választaná? Mindegy, ezen az estén egyikükhöz sem lesz szerencséje, legalábbis személyesen nem találkozhatnak. Egyszerűen azért nem, mert Rudolph Valentino 1926-ban elhunyt, Al Pacinonak sincs már sok kedve, Colin Firth őuraság pedig éppen nem lesz Budapesten.

Viszont itt és most megismerkedhet a tangómánia rejtelmeivel, élőben hallhat és láthat vérbeli tangót: azaz Bősze Ádám vezetésével eljuthat Buenos Airestől Budapestig, no meg az illendőség határáig.

Egy tangó est természetesen mit sem ér, ha nem szól élőben a zene, továbbá nem tangóznak a hölgyek és az urak. Ezen az estén mindkettőre sor kerül, az élőzenét Móser Ádám szolgáltatja majd, a tánclépéseket pedig Serbán Andrea és Szeghalmi Endre (Tangó Libre Budapest) ismerteti meg azokkal, akik kedvet éreznek hozzá.

Ezen az estén ugyanis a közönségtől nem passzív üldögélést várunk, hanem vérpezsdítő tangót vérpezsdítő zenére!

Bősze Ádám előadása után kéretik tehát maradni még, mert lesz zene, tánc és hűsítő mentás limonádé. Micsoda este vár ránk! Al Pacino és Colin Firth bánni fogja, hogy kihagyta!

Szeptember 5.

Idén ünnepeljük a Pest, Buda és Óbuda egyesülésének, azaz Budapest „születésnapjának” 150. évfordulóját, az ezen az esten fellépő művészek a ennek tiszteletére állították össze műsorunkat. A koncert íve az 1920-as évektől napjainkig mutatja be azokat a dalokat, amelyeknek szerzőit a csodálatos magyar főváros ihlette meg, hiszen az elmúlt több mint száz évben sok-sok dal, zenemű és produkció íródott a Budapest iránt érzett szeretetből. Ezen az estén e szerzemények által elevenedik meg Budapest és annak több híres városrésze és eleme, a Városliget, a Margitsziget, a Nagykörút, a Lövölde tér, a Gellért-hegy. A fellépő előadók garantálják az ünnepi koncert különlegességét.

Falusi Mariann, Koós Réka és Veres Mónika eleveníti föl a híres dalt: „Nékem csak Budapest kell”; Csonka András klasszikus Budapest-dalokkal szórakoztat, köztük lesz az Ujjé, a Ligetben nagyszerű és a Lövölde tér; Kamarás Iván legújabb szerzeményét is bemutatja, amelynek címe: „Budapest”; Vastag Tamás pedig a táncdalfesztivál hangulatát idézi meg több slágerrel, köztük a Korda György és Balázs Klári által sikerre vitt Reptér című számmal.

Minden bizonnyal a koncert egyik csúcspontja lesz az a Máté Péter-dal, amelyet mind a hat fellépő művész közösen énekel. Nem véletlenül esett választásuk erre a szerzőre, hiszen Máté Péter Budapest szerelmese volt, aki azt énekelte: „a Krisztina körút a mindenem…”.

A kitűnő zenei alapot a Don Lázi Swingtet adja Lázár István vezetésével.

„Jiddise maménak” lenni messze nem csak anyai szerepet jelent, elvégre a „jiddise mame” igazából már fogalom, szimbólum és jelenség egyszerre. A „jiddise mame” az, aki összetartja a zsidó családot, aki nélkül nincsen zsidó élet, és akinek nem csupán az emléke, de a szívbéli szeretete is velünk marad életünk végéig.

A Spinoza Színház és a Zsidó Kulturális Fesztivál közös előadásában ezen az estén Fenyő Fruzsina, Klein Judit és Váradi Eszter Sára kelt életre egy-egy jiddise mamét. Három nő, három énekesnő, három anya, három éneklő anya a Hegedűs-zsinagógában. Ez aztán a jiddise mame! És mindjárt három is van belőle! Óvjon tőlük az Isten? Jaj, dehogy! Ellenkezőleg!

Hiszen ők az Örökkévaló ajándékai!

Habár mind a hárman különböző egyéniségek, a művészet csodája révén képesek arra, hogy a triójukból a közönség szeme láttára és füle hallatára megszülessen az „igazi jiddise mame”: az asszony, az anya, a zsidó nő, az Örökkévaló ajándéka, amilyennek ismerjük és szeretjük.

A zenés játékot Klein Judit írta, zongorán kísér: Pánczél Kristóf.

Az 1983-ban született virtuóz izraeli zongoraművész és zeneszerző, Omri Mor szerzeményeinek zenei gyökerei az európai klasszikusoktól kezdve a dzsesszen át az arab-andalúziai világba nyúlnak vissza. A nevét jól ismerik, akik a világhírű nagybőgős, Avishai Cohen rajongói, hiszen Omri Mor is tagja Cohen zenekarának. Első saját szerzeményeit tartalmazó albuma 2018-ban jelent meg It’s About Time! címmel.

Omri Mor gyermek- és kamaszkorában klasszikus zenét és dzsesszt tanult, de hamarosan találkozott a marokkói születésű Nino Bitton énekessel és hangszervirtuózzal, akinek a hatására megismerkedett az arab-andalúziai zenei motívumokkal. Avishai Cohen zenekarán kívül több más együttesben is játszik, zongoraművészként rendszeresen föllép klasszikus zenei hangversenyeken is.

Mostani koncertjükön Omri Mor triója egyedi zenei nyelven szólaltatja meg több eltérő, különböző kultúra zenei dallamkincsét igazi lélekmelengető, szívhez szóló szerzemények révén.

Szeptember 6.

Dés László fergeteges koncertre készül a Budapest Arénában! Mint azt már tőle megszokhattuk, különleges zenei élménnyel várja a közönséget. Ahogy a koncert címe is jelzi, ezen az estén a duetteké lesz a főszerep.

Fantasztikus előadók énekelnek egymással és persze időnként a szerzővel, Dés Lászlóval. Básti Juli Nagy Ervinnel, Für Anikó Mácsai Pállal, Tóth Vera Geszti Péterrel és Wunderlich József is énekel majd Dés Lászlóval.

Egy biztos: a közönség színes, változatos, izgalmas és felemelő koncertre számíthat szeptember 6-án, szerdán a Papp László Budapest Sportarénában!

A Debrecen Dixieland Jazz Band repertoárjában a New Orleans-i szerzeményeken kívül a klezmer-jiddis hagyományból táplálkozó számok is találhatók, amelyek a „Stílusok találkozása” című előadásuk markáns részét képezik. A zenekar repertoárjában a népszerű dixieland-örökzöldek és a tagok saját szerzeményei mellett különböző stílusok dixielandes megszólaltatása is szerepel (klezmer, hot jazz, modern szerzemények).

Műsorukkal a zenekar már számos zsidó kulturális rendezvényen fellépett, így a debreceni zsinagógán kívül (ahol rendszeres vendégek) az együttes járt már Kolozsváron, Beregszászban, számos magyar vidéki városban, öt éve hatalmas sikerrel a budapesti Hegedűs Gyula utcai zsinagógában és a Dohány utcai zsinagógában is.

Az idei jubileumi Zsidó Kulturális Fesztiválon közös utazásra invitálnak minket a dixie és a zsidó zene csodálatos határvidékének világába.

Az együttes munkáját több elismeréssel jutalmazták: Hajdú-Bihar megye Aranyérme, Debrecen város Csokonai-díja, Debrecen Kultúrájáért díj, a Megéve-i Jazz Verseny Közönség Díja.

Az elmúlt évek egyik nagyobb irodalomtörténeti szenzációja Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni 1935 és 1946 között írt naplójának megjelenése volt, hiszen az Abda község határában agyonlőtt mártír-költő nemcsak a magyar irodalom klasszikusai közé emelkedett, akivel kapcsolatban minden adalék fontos, hanem az ártatlanul megölt Radnóti Miklós alakja a magyar holokauszt rettenetének szimbóluma is egyben.

Éppen ő az egyik legtragikusabb példája annak, hogy a magát teljes egészében magyarnak tekintő, és egész életében a magyar kultúrát gazdagító alkotóra éppen honfitársai, a magyarok sütötték rá az idegenség bélyegét.

Gyarmati Fanni könyvéből született ez a prózai előadás, amely a fiatal, játékos lányról szól, a házasság velejáróiról, a hol szenvedő, hol boldogságban úszó feleségről, a gyermek nélküli anyáról, a házasságtörést elviselő hitvesről, az alkotótársról és az özvegyről. Gyarmati Fanni mindegyik szerepet betöltötte a költő életében. Hámori Gabriella mindegyik alakot megidézi e másfél órás előadásban, melynek minden egyes mondata a naplóból származik.

Az FILC (Fischer Iván Lakásszínháza) saját produkciójában készült előadást először 2015-ben láthatta a közönség Seres Tamás szerkesztésében és rendezésében. A darab azóta több mint 140 teltházas előadást élt meg, bemutatták több fesztiválon is.

Az előadás után Hámori Gabriella és Seres Tamás beszélget a közönség előtt Gyarmati Fanni könyvéről és a monodráma keletkezéséről.

Különleges zenei élményben lehet részünk ezen az estén, hiszen Balogh Kálmán cimbalom-művész és zenészbarátai az idei Zsidó Kulturális Fesztiválra új zenei összeállítással készülnek a magyar, a cigány, zsidó és a balkáni zenei világok ötvözésével.

A zenei műfajok szabályai számukra nem korlátok, hanem lehetőségek, amelyek szabad átjárást engednek az eltérő kultúrák és hagyományok között. Nem véletlen, hogy Balogh Kálmán művészetének az egyik általa megfogalmazott gondolat lehetne a mottója: „A zene a lélekről szól, a lélekről mesél”.

A Balogh Kálmán által vezetett Gipsy Cimbalom Band tagjai önálló zenészegyéniségek, akik virtuóz mesterei az improvizációnak. A zenekar a mostani előadásom kiegészül Barity Zorán harmonika-művésszel, a ZanthoWerkli együttes vezetőjével és Básits Branka énekesnővel.

Szeptember 7.

A Masa Tamás által vezetett együttes éppen egyidős a Zsidó Kulturális Fesztivállal, hiszen a zenekar 25 évvel ezelőtt, 1998-ban alakult meg Jesája próféta szavait szem előtt tartva: „Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet”.

A zsidó-keresztény párbeszéd fontosságának hangsúlyozása, valamint a rasszizmus és antiszemitizmus elleni küzdelem a megalakulásuk óta fontos misszió számukra, amelyet zenei eszközökkel, a kulturális műfajok sokszínűségével igyekeznek megvalósítani. A zenekar ismert és elismert a nemzetközi zenei világban, azon belül Izraelben: telt házzal fogadták őket a tel-avivi operában, a haifai Auditóriumban és a jeruzsálemi Kongresszusi Központban.

A zenekar tagjai többségében klasszikus zenekarokban játszanak, de vannak köztük olyanok, akik a jazz, a népzene és a világzene felől érkeznek. Ennélfogva repertoárjukban kezdettől fogva kiemelt szerepet kapnak a bibliai ihletésű zsoltárok, a kelet-európai klezmer dalok, de játszanak mizrachi, ladino, jiddis, izraeli tradicionális és modern szerzeményeket is. Céljuk – a zsidó dalok magas színvonalú megszólaltatásán túl – visszatalálni e dalok szellemi gyökeréhez és forrásához, a Biblia valóságához.

Az elmúlt negyedszázad alatt számtalan magyar és külföldi világsztárral, muzsikussal, énekessel, színésszel léptek fel.

A mostani estjükre is a zenei élet népszerű és kiemelkedő tagjait hívták meg: itt lesz Sümegi Eszter Kossuth-díjas operaénekes; Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar vezetője; Lisztes Jenő virtuóz cimbalomművész; Jávori Ferenc Fegya, a Budapest Klezmer Band vezetője; az X-Faktor-győztese: Oláh Gergő; Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora; Neumark Zoltán zongoraművész; a Kinneret kamarakórus.

Az est házigazdája Hegedűs D. Géza, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

A Zsidó Kulturális Fesztivál a 25. évfordulóját ünnepli, de ezen belül akad még egy szép és kerek szám: a Zsenik a zsiniben című koncertsorozat keretében idén ötödször lép színpadra nálunk Müller Péter Sziámi költő, zenész, énekes és életművész.

Visszajáró vendégeink tudhatják, hogy a magyar művészeti élet kirobbanóan eredeti alakja a Zsenik a zsiniben sorozat előadásain mindig más és más fellépőket hív magával. Idén Janza Kata színésznő-énekesnő, Darvas Ferenc zeneszerző, zongorista, a Baltazár Színház tagjai lesznek a művész partnerei – ahogy együtt még soha. Ebből következően különleges és rendhagyó estre számítsunk.

Sziámi Darvas Ferenccel a tavaly elhunyt Szakcsi Lakatos Béla emlékét is megidézi. Az utánozhatatlan zongorista korábban maga is föllépett a Zsidó Kulturális Fesztiválon; Janza Katával pedig Sziámi duettet is énekel majd, ami egészen bizonyosan a koncert egyik legizgalmasabb produkciója lesz.

Ami pedig a Baltazár Színházat illeti: a világszerte rangos színházi díjakat elnyert, értelmileg sérült, színművészi értelemben pedig zseniális tagokból álló társulatnak Sziámi (újabb jeles évforduló!) immár 15 éve tagja. Összeszokott csapatról van tehát szó, akik a dalokkal ezúttal is el fogják varázsolni a közönséget.

A Voices of Yemen együttest a jemeni szupergrupból, a Yemen Bluesból ismert Ravid Kahalani hozta létre a Dr. Yigal Ben Shalom által vezetett Kulturális Egyesülettel partnerségben, azzal a fő céllal, hogy megőrizzék a jemeni zsidó törzsek misztikus dalait.

A fiatal, mindössze két éve megalakult Voices of Yemen zenekar szerzeményei a jemeni zsidó törzsek misztikus dalaiból építkeznek: koncertjükön fülbemászó dallamokra, erőteljes közel-keleti ritmusokra, transzcendens, ősi hangzásvilágra és szívből áradó örömzenélésre számítsunk.

Azon pedig ne lepődjünk meg, hogy a ritmusszekciót fémből készült, igazi olajoskannák is erősítik majd a dobok és basszusgitárok mellett. Az olajoskannáknak ugyanis elképesztően jó hangjuk van, pláne jemeni törzsi zenét játszó, magasan képzett és hihetetlen energiával rendelkező izraeli énekes-muzsikusok kezében olyan élményt eredményez, amely ezt az ősi művészeti formát az örömzene és a transzba húzó előadás kalandjává emeli.

A koncert a Magyar Zene Házával közös rendezvény.

Ezen az estén a hangverseny – immár hagyományként – Max Bruch: Kol Nidre című kompozíciójával kezdődik, amely ráhangol minket a közelgő nagy őszi zsidó ünnepekre. Majd Korcsolán Orsolya nemzetközi hírű hegedűművész az Anima Musicae kamarazenekar kíséretével Felix Mendelssohn Bartholdy zeneszerző legtitkosabb álmainak világába varázsolja el a közönséget.

A műsorban elhangzik az A-moll vonósnégyes zenekari változata, valamint a ritkán játszott D-moll hegedűverseny.

Hogy miért pont ezek? Mert ezek a művek már egy új korszak, a romantika előfutárai.

A még csak tizenéves Mendelssohn korát meghazudtoló zsenialitással álmodja kottapapírra a zenei korszak kezdetét. Még fejet hajt ugyan a nagy elődök, Bach és Beethoven előtt, építkezik és táplálkozik a szerzeményeikből, ám a saját korai műveiben már meg is haladja őket, hogy aztán ő maga is a klasszikusok magasába emelkedjen a romantika egyik legjelentősebb alkotójaként.

Ezt az ifjú zsenit mutatja be Korcsolán Orsolya és az Anima Musicae, hogy bepillantást nyerjünk egy tinédzserkorú zeneszerző gondolkodásába…

Szeptember 10.

Zsidó klasszikusok, klasszikus zsidók – csodálatos hangzásvilágra számíthatunk ez az estén, hiszen a Kuna testvérek által megszólaltatott rézfúvós hangszerek egyedülálló hangját Nógrádi Gergely (tenor), a Frankel Leó úti zsinagóga főkántora, és Kuna Valéria (szoprán) éteri énekhangjai egészítik ki.

A koncertre az előadók egyedi műsorral kedveskednek a közönségnek, hiszen a programot kifejezetten az idei Zsidó Kulturális Fesztivál számára állították össze. A zsidó vonatkozású művek sorában Mendelssohn és Ravel zenéjétől kezdve Gershwin és Bernstein művein át egészen Leonard Cohenig jutunk el.

Az említett Kuna Valéria a híres Kuna-család egyik tagja: a pályájukat csodagyerekként kezdő négy Kuna-testvér 1993-ban rakta le a Voice & Brass zenekar alapjait 1993-ban. Már 5-6 éves koruktól zenélnek, és az elmúlt két évtizedben számos rangos hazai, valamint nemzetközi zenei díjjal jutalmazták őket.

A Kuna testvérek otthonosan mozognak a hazai zsidó és kulturális életben, a közönség mind a zsidó világzene, mind a jazz, sőt a könnyűzene területén is több formációjukkal találkozhatott már.

Nógrádi Gergely sem szorul bemutatásra, hiszen a Frankel-zsinagóga főkántora a zsidó kulturális rendezvények visszatérő, népszerű művésze. A „Zsidó Pavarotti” címmel kitüntetett főkántor évek óta a világ kántorainak élvonalába tartozik. A washingtoni magyar nagykövetségen a Magyar Kultúra és Művészet Tiszteletbeli Nagykövete címet vehette át 2018-ban.

A két író, Örkény István és Esterházy Péter alakja és írásművészete a generációs távolságuk és írói karakterük különbözősége ellenére nagyon is alkalmas a párbeszédre. Ezt a két írói világot ezen az estén Lukács Miklós, Máté Gábor és Mácsai Pál felolvasás keretében kapcsolja össze. A kiváló művészek előadásában elhangzó szövegeket nem kevésbé nagyszerű zenei betétek – Bartók-darabok, jazz, magyar népdal és szabad improvizáció – tagolják és fűzik egybe.

Habár Örkény István (1912-1979) és Esterházy Péter (1950-2016) személyesen nem ismerték egymást, nem is kérdéses, hogy közük van egymáshoz. Igaz, Örkény olvashatott Esterházy-szövegeket, hiszen Esterházy első könyve, a Fancsikó és Pinta 1976-ban jelent meg. Az ellenben egészen bizonyos, hogy Esterházy nemcsak olvasott Örkényt, de az író abszurd világa hatott is rá. Mint az említett első kötetéről nyilatkozta: „A Fancsikó és Pinta írásakor végig ott volt a fülemben”. Máshol pedig ezt írja Örkényről: „Nem lehet aktualizálni, de mindig aktuális”.

Örkény és Esterházy mintha két szereplője volna ugyanannak a színdarabnak, és erre a felismerésre talán a „színdarab” helyszíne miatt jutunk: Magyarország.

Szeptember 11.

Korosztályának egyik legismertebb és legnépszerűbb színművésze, Kamarás Iván az idei Zsidó Kulturális Fesztiválra készülve új, exkluzív műsort állított össze: a New York Újlipótvárosban című műsorral a művész tehát nálunk debütál.

A Jászai Mari-díjas színész – aki színházi és filmszerepei mellett számos zenés darab főszerepét is játszotta már – ezen az estén Frank Sinatra és kortársai New York-i világába repít el minket egy zenei időutazás során. A műsorban hallhatók lesznek egy letűnt kor máig felejthetetlen amerikai slágerei, amelyek nemcsak annak idején hódították meg az egész világot, de ma is száz- és százmilliók kedvencei.

Olyan világslágerekre számítsunk, mint a Strangers in the night vagy a Fly me to the moon; míg a műsor magyar blokkjában olyan magyar örökzöldeknek tapsolhatunk, mint a Kicsit szomorkás a hangulatom máma vagy a Villa negra.

Ez a különleges műsor Kamarás Iván rajongóinak kötelező, mindenki másnak pedig kiemelten ajánlott!

Sok-sok év után újra üdvözölhetjük Budapesten Alex Jacobowitz marimba- és xilofon-művészt, a klezmer és a zsidó zenei hagyomány kivételes egyéniségét, aki különleges hangszereivel bejárta már az egész világot. Fő céljának azt tekinti, hogy zenéjével közelebb hozza egymáshoz az embereket, kultúrákat és vallásokat.

Alex Jacobowitz ezen az estén Szives Mártonnal, Pro Arte aranyérmes ütőhangszeres művésszel lép színpadra. Szives Márton – aki a saját, egyedi stílusát új zongoraszerű marimba-kezelésével és közönségbarát zenei performanszaival építette ki – egyedi játéka teljesen új és eredeti hangszínt jelent az ütőhangszeres koncertezésben.

A Rumbachban a két művész ismert klezmer motívumokat ad elő ritmikus, dinamikus, ugyanakkor lírai hangzásvilágban, a tradicionális zsidó zene mellett megidézve még a tangót is. Műsoruk egyik különlegessége lesz, hogy Alex Jacobowitz és Szives Márton előadja Márta István Erkel Ferenc-díjas zeneszerző ütőhangszerekre írt, Babaházi történet című művét is.

Az est folyamán közreműködik a Mucsi Gergő ütőhangszerművész vezetésével 2019-ben újjáalakult Szegedi Ütőegyüttes, amelynek mindenkori tagjai a szegedi egyetem Bartók Béla Művészeti Karának hallgatói.

Horváth Gábor Miklós