Sántha József, Szlukovényi Katalin és Bíró-Balogh Tamás kapták a Déry-díjat

 Idén egy író-kritikus, egy költő-műfordító, valamint egy író-irodalomtörténész-filológus vehette át a hazai irodalmi élet egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező elismerését. A Déry Tibor özvegyének végakarata alapján létrehozott díj az irodalmi élet kimagasló alkotóit jutalmazza. A díj kuratóriumának tagjai elismert irodalmárok, főtitkára pedig az Artisjus mindenkori főigazgatója.

Idén három alkotó részesült a Déry Tibor Alapítvány elismerésében. Sántha József író, kritikus első kritikagyűjteménye 2011-ben jelent meg Találmányaink összessége címmel, A télgyűlölő című novelláskötetét pedig idén publikálta. Szlukovényi Katalin költő, műfordító első verseskötete, a Kísérleti nyúlorr 2005-ben, Hamis nosztalgiák c. második kötete 2013-ban jelent meg. 2014-ben PhD fokozatot szerzett az ELTE Irodalomtudományi Doktori iskolájának Modern Angol-Amerikai Irodalom programján. Angolból és németből fordít. Bíró-Balogh Tamás első önálló könyve 1993-ban jelent meg Egy füzet magánélete címmel. Ezt négy kötet követte, a legutolsó Mint aki sínek közé esett cím alatt látott napvilágot 2014-ben.
A Déry-díj pénzjutalommal jár, ennek forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is. A díjat odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál, titkára az Artisjus főigazgatója, Dr. Szinger András, tagjai pedig Ilia Mihály, Keresztesi József és Lator László. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át (akkor még Déry Tibor-jutalom néven), azóta több százan részesültek az elismerésben. A korábbi díjazottak között szerepelnek olyan írók-költők, mint Csoóri Sándor, Bán Zsófia, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza, illetve olyan irodalomtörténészek, kritikusok, esszéisták mint Csűrös Miklós, Ferencz Győző, Kovács Sándor Iván, Lengyel András, Németh G. Béla és Radnóti Sándor.
Sántha József író, kritikus Karcagon született 1954-ben. Első kritikái 2007-ben jelentek meg. A Magyar Narancs, a Jelenkor, a Holmi, a Műút, a Kalligram, a Revizor közölte írásait. 2011-ben jelentek meg válogatott esztétikai dolgozatai, kritikái Talányaink összessége címmel a Műút kiadásában. Novellákat 2010 óta ír, ezek a Kalligramban, a Tiszatájban, Holmiban jelentek meg. A télgyűlölő című novellás kötete 2015-ben került az olvasók kezébe a Tiszatáj kiadásában.
Szlukovényi Katalin költő, műfordító, kritikus Győrben született 1977-ben. A győri Révai Gimnáziumban érettségizett 1995-ben. Az ELTE BTK és az Eötvös József Collegium diákjaként magyar-angol szakon diplomázott. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának Modern Angol-Amerikai Irodalom programján 2014-ben szerzett PhD fokozatot. Angol és német nyelvből fordít. A József Attila Kör, a Szépírók Társasága és a Műfordítók Egyesülete tagja, a MEGY alelnöke. Eddig két önálló verseskötete jelent meg: Kísérleti nyúlorr (2005) és Hamis nosztalgiák (2013). Többek között Elizabeth Barrett-Browning, Herman Hesse, Italo Calvino és Virginia Woolf műveket fordított magyarra. 2005-ben Gérecz Attila-díjat, 2014-ben pedig Radnóti-díjat kapott.
Bíró-Balogh Tamás író, irodalomtörténész 1975-ben született Gyomán. A Szegedi Tudományegyetemen 2000-ben szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát, és ugyanitt végezte el a doktori iskolát. Dolgozott szerkesztőként, oktatott az egyetemen, most általános és középiskolás korúak tanításával foglalkozik. Eddig három tanulmánykötete jelent meg (Álmodozók irkafirkája, 2006; Tollvonások, 2009; Mint aki a sínek közé esett. Kosztolányi Dezső életrajzához, 2014), és három kötetet rendezett sajtó alá (Kosztolányi Dezső: Aranysárkány. Ifjúsági kiadás, 2004; Schöpflin Aladár összegyűjtött levelei, 2004; Nemes Nagy Ágnes: Az öt fenyő, 2005). Kiadták két prózakötetét is (Egy füzet magánélete, 1993, Nemlétező dolgok, 2004). Az utóbbi időben összegyűjtötte Radnóti Miklós hatszáz dedikációját, ezek publikálása a közeljövőben várható. Következő kötete, a „szegedi” irodalom történetéről szóló Az irodalom személyessége, szintén megjelenését várja.