Rend van? Ki- hogyan értékeli az évértékelőt?

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Belügyminisztérium évértékelő értekezletén a tárca épületében 2014. január 28-án. MTI Fotó: Kovács Tamás

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Belügyminisztérium évértékelő értekezletén a tárca épületében 2014. január 28-án. MTI Fotó: Kovács Tamás

Hatékonynak nevezte a Belügyminisztérium (BM) és a rendőrség munkáját Orbán Viktor a tárca évértékelő értekezletén kedden Budapesten. A kormányfő arról beszélt, hogy Magyarországon 2010 után helyreállt a jogállamiság. Bejelentette: 29 ezer tiszthelyettes kap havi tízezer forint bérkiegészítést. Hiába jó a gazdaságpolitika, működik jól az igazságszolgáltatás, gyors észjárású a külügyi szolgálat, ha a Belügyminisztérium munkája akadozik, az ország is akadozik, ha a BM nem sikeres, az ország sem lehet az – mondta.     A miniszterelnök hatékonynak értékelte a tárca munkáját, köszönetet mondott az állománynak és Pintér Sándor belügyminiszternek, majd hozzáfűzte: “közismert, hogy a személyi stabilitás híve vagyok, mindenki tudhatja, hogy ha rajtam múlik, mire számíthat a következő években”.     Orbán Viktor kijelentette: Magyarország négy év alatt előnyére változott. Míg az előző ciklus végén a Nemzetközi Valutaalap lélegeztetőgépére szorult, a legeladósodottabb európai országok egyike volt, és annyi mozgástere maradt, mint ápoltnak a kényszerzubbonyban, ma már nem segélyből és nemzetközi intézmények segítségéből tartja fönn magát, ha pénzre van szüksége, a piacról veszi fel, és csökkenteni tudta államadósságát – folytatta.     A devizaadósság azonban továbbra is nagy, ami sérülékennyé teszi az országot, ezért a következő négy év egyik célja ennek megszüntetése lesz – ismertette.     Szólt arról, hogy a magyar gazdaság az uniós átlagnál nagyobb mértékben nő, négymillióan dolgoznak, negyedmillióval többen, mint 2010-ben, az infláció pedig jóformán eltűnt.     A miniszterelnök szerint ma “már látható, sőt járható az út, amely kivezet a szegénységből: (…) nem ígéretekkel és ingyenpénzzel, hanem munkával és a rezsi csökkentésével van kikövezve”.     Bár Brüsszelből “támadást indítottak a harmadik rezsicsökkentéssel szemben”, el akarják venni a közüzemi költségek szabályozásának jogát, ezt a vitát is “jó reményekkel, sikeresen fogjuk megvívni” – mondta.     Orbán Viktor – dicsérve a katasztrófavédelem és a vízügyi szakemberek munkáját – az összefogás eredményének nevezte az évszázad legnagyobb dunai árvízének legyőzését, és azt mondta: ilyen összefogás kell a gazdasági növekedés fenntartásához, a munkahelyteremtő politika és a rezsicsökkentés folytatásához.     A kormányfő azt is mondta, 2010 után helyreállt a jogállamiság, ami nem történhetett volna meg a rendvédelmi szervek nélkül, mert a jogszabályok és bírósági ítéletek végrehajtatása nélkül a jogállamiság csak jelszó.     Jól szervezett, hatékony Belügyminisztérium nélkül nincs jogállam, ma pedig a BM és a rendőrség nemcsak működőképes, hanem rendkívül hatékony – jelentette ki.     A miniszterelnök ezt szembeállította a 2010 előtti helyzettel, amikor a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője “az akkor kormányon lévő politikai erő hatalmának bűnös eszközökkel történő meghosszabbításáról” tárgyalt egy bűnszervezet főnökével.     Szerinte a Laborc Sándor és Portik Tamás közötti találkozókról készült jegyzőkönyvek magyarázatul szolgálnak arra, “miért szabadulhatott el a bűnözés 2002 és 2010 között, miért nem lehetett közbiztonságról beszélni”. “Állami vezetők, akik a törvényes rend és az emberek védelmére esküdtek föl, bűnözőkkel és alvilági spekulánsokkal szövetkeztek a törvény és az emberek ellen. Ez az egyenruha elárulása” – közölte.     Kiemelte, hogy a rendőrség mára visszanyerte az emberek bizalmát, és ezért a teljes állományt elismerés illeti.     Orbán Viktor elmondta, a BM eleget tett a 3500 új rendőr szolgálatba állítására vonatkozó ígéretnek. A miniszterelnök ugyanakkor célul tűzte, hogy minden településen állandó rendőri jelenlét legyen.     Az önkormányzati reformról elmondta, az állam nemcsak átvállalta a helyhatóságok adósságát, hanem meghozta azokat a szabályokat, amely nem engedik, hogy újból eladósodjanak. Kormányzati engedély kell a legtöbb hitel felvételéhez, “és biztosak lehetnek abban, hogy mi ezt a szíjat keményen tartjuk, mert aki egyszer forró tejjel megégette a szája szélét, az a hideg vizet is fújva issza” – fogalmazott.     A kormányfő szerint a BM szigorúan, de emberségesen látja el a közmunkaprogramok felügyeletét. Hozzátette: jó döntés volt a tárcára bízni a közmunka szervezését, mert ahhoz, hogy közmunka ne csak formalitás legyen, “egyenruhás emberre is szükség van”.     Szólt arról is: bár vannak, akik gúnyolódnak ezen, a kormány a téli közmunka keretében, évtizedek óta először, képzést indított a képzetlen munkanélkülieknek. Ez mély erkölcsi alapokon nyugvó, keresztény indíttatású döntés volt az induláskor becsúszó hibák ellenére is – tette hozzá. Arra kérte a BM vezetőit, ne engedjék, hogy bárki leértékelje a közmunkát, mert elismerés jár azoknak, akiket noha 15-20 évig arra szoktattak, hogy segélyből éljenek, mégis képesek ismét munkába járni.     A kormányfő a büntetés-végrehajtásban dolgozóknak azért mondott köszönetet, hogy a túlzsúfoltság ellenére fenntartották a rendet, elindítva a börtönök önfenntartóvá alakításának folyamatát.     Hitet tett amellett is, hogy az országnak szüksége van a Terrorelhárítási Központhoz hasonló elitegységre.     A miniszterelnök a kormány döntését ismertetve bejelentette: 29 ezer tiszthelyettes kap március 1-jétől – az év elejéig visszamenőleg – havi tízezer forint bérkiegészítést.     Azt mondta: sok rendőr nem keres eleget, a tiszthelyettesi bérből családos emberként alig lehet megélni.     A pedagógusokéhoz hasonló életpályamodell és a kedvezményes lakásprogram bevezetését ebben a ciklusban a gazdaság teljesítménye még nem tette lehetővé. “Ezeket a választások után meg fogjuk majd tenni” – jelentette ki, hozzáfűzve: addig is kellenek olyan lépések, amelyek kifejezik, hogy az államnak szüksége van a rendőrök munkájára, és megakadályozzák, hogy a tiszthelyettesek elhagyják a pályát.

A Jobbik szerint Orbán Viktor keddi bejelentése a tiszthelyettesek béremeléséről csak “kampányfogás”, Pintér Sándor kijelentése, miszerint Magyarországon rend van, pedig “a legnagyobb hazugság”.  Így reagált Mirkóczki Ádám a Jobbik szóvivője sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök szavaira, aki a Belügyminisztérium (BM) évértékelőjén bejelentette, hogy 29 ezer tiszthelyettes kap havi tízezer forint bérkiegészítést. Ugyanitt Pintér Sándor belügyminiszter kijelentette: “jelentem, Magyarországon rend van”.     A jobbikos politikus hangsúlyozta: önmagában a tiszthelyettesek béremelése üdvözlendő, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a kormány az elmúlt négy évben semmit nem tett a “különösen alul fizetett” belügyi dolgozók bérrendezéséért.     Pintér Sándor szavaira reagálva Mirkóczki Ádám kijelentette: nemhogy rend nincs, de soha ekkora rendetlenség nem volt Magyarországon, egyre nagyobb a rendetlenség és a káosz.     Szerinte hiába teljesít több rendőr szolgálatot, ha az állomány bűnmegelőzés és bűnüldözés helyett csak pénzbehajtást folytat. A Jobbik szerint “drasztikus és kőkemény fellépés kellene”, aminek legfontosabb lépése egy új rendőrségi törvény lenne, amely bővebb hatáskört biztosíthatna a rendőröknek.     Hangsúlyozta: az évértékelőn sem a miniszterelnök, sem pedig a belügyminiszter nem foglalkozott az idősek, nők és gyermekek sérelmére elkövetett egyre több és egyre brutálisabb bűncselekményekkel.     Emellett Mirkóczki Ádám kiemelte: a kormány számára továbbra is “tabu” a cigánybűnözés, amely ellen semmilyen intézkedést nem hoznak. Sőt a Jobbik szerint például a szabálysértési eljárások összeghatárának felemelésével a kormányzat “lovat adott a cigányság azon része alá, akik az oktatás, a munka és a törvényeken kívül képzelik el az életüket”.     Szerinte ennek is köszönhető, hogy a bűnözők “egyre pofátlanabbak, egyre több a rendőrök elleni erőszakos fellépés”.     Leszögezte: a “kormányzati propaganda és a mindennapi tapasztalatok mást mutatnak” és a közbiztonság területén 2010 óta semmilyen előrelépés nem látható.

Az MSZP támogatja a tiszthelyetteseknek beígért illetménykiegészítést, ám annak időzítését “szánalmasan kampányízűnek, mértékét pedig megalázónak” tartja. Az ellenzéki párt kedden közleményben reagált Orbán Viktor miniszterelnök szavaira, aki a Belügyminisztérium (BM) évértékelőjén bejelentette, hogy 29 ezer tiszthelyettes kap havi tízezer forint bérkiegészítést.     Az MSZP emlékeztet: a Fidesz 2010-ben két hét alatt rendet ígért Magyarország polgárainak, és “jó fizetséget” a rendészeti szervek dolgozóinak. Ebből azonban szinte semmi nem valósult meg – szerepel a közleményben, amelyet az MTI-hez is eljuttattak.      Az ellenzéki párt szerint a BM értekezletén elhangzott “önfényező kormánypropaganda” helyett az igazságtalan egykulcsos adórendszerről, az illetmények befagyasztásáról, “a rendőröket hazugnak nyilvánító semmisségi törvényről”, a szolgálati nyugdíjrendszer szétveréséről, a megnyirbált juttatásokról vagy a tűrhetetlen munkakörülményeiről kellett volna beszélnie a miniszterelnöknek és Pintér Sándor belügyminiszternek.     A szocialisták hiányolták az elmondottak közül az 50 százalékkal romló felderítési arány említését, valamint szóltak volna arról, hogy a gárdisták még mai is szabadon masírozhatnak. “A mai napig nem tudjuk ki és miért robbantott egy fővárosi bankfióknál” – írták.     Közölték azt is: a tavasszal felálló Mesterházy-kormány programjában vállalja, hogy olyan adórendszer vezet be, amely érezhető bérnövekedést garantál a rendőrség, a tűzoltóságok, a tiszthelyettesi és közalkalmazotti állományának, újra bevezeti a szolgálati nyugdíj rendszerét, megszünteti a szolgálati járandóságosok 16 százalékos csökkentését, visszaadja nyugdíjjogosultságukat, és biztosítja, hogy az ország minden pontján felelős rendőri jelenlét legyen.

Az Együtt-PM véleménye szerint Orbán Viktor keddi, a Belügyminisztériumban tett kijelentésével ellentétben 2010 áprilisa után Magyarországon a jogállamiság nem helyreállt, hanem “felfüggesztésre került” – írta az MTI-hez eljuttatott közleményében Dorosz Dávid.     A független képviselő úgy fogalmazott: a Fidesz nem élt, hanem visszaélt a kétharmados parlamenti többséggel, erejét arra használta fel, hogy “csigolyánként törje el a magyar demokrácia gerincét”.     Szavai szerint a kormánytöbbség egyoldalúan, csak a politikai közösség egyik felének értékeit képviselő alaptörvényt erőltetett Magyarországra, “politikai bosszúból” korlátozta az Alkotmánybíróság hatásköreit és átfogó támadást intézett a bíróságok függetlensége ellen A független alkotmányos intézmények élére pártkatonákat állítottak, az Országgyűlést “törvénygyárrá silányították”, elfoglalták a közszolgálati médiát, a független sajtó megregulázása érdekében pedig médiarendőrséget hoztak létre – folytatja.     Azt is kijelenti, hogy miközben “a rezsim koncepciós eljárások sorát indította politikai ellenfelei ellen”, a köztörvényes bűncselekmények száma 1999 óta nem volt olyan magas, mint 2012-ben. Megfogalmazása szerint a katasztrófavédelem “politikai hátsó szándékból elkövetett” átalakítását mi sem illusztrálta jobban, mint a tavaly márciusi váratlan hóhelyzet, amikor a BM “a bajba jutott családok kimentése helyett” a külföldön élő és dolgozó magyarok mobiljaira küldözgetett sms-eket.     Dorosz Dávid arra is kitér, hogy miközben az “Orbán személyes testőre” által vezetett “TEK nevű magánrendőrségre” tízmilliárdokat költöttek, a Nemzeti Nyomozó Irodát “szétverték” az életüket hosszú éveken át kockáztató rendőrök szolgálati nyugdíját pedig elvették.     Kedden a Belügyminisztérium (BM) évértékelő értekezletén Orbán Viktor miniszterelnök hatékonynak nevezte a tárca és a rendőrség munkáját. A kormányfő arról beszélt, hogy Magyarországon 2010 után helyreállt a jogállamiság, ami nem történhetett volna meg a rendvédelmi szervek nélkül, mert a jogszabályok és bírósági ítéletek végrehajtatása nélkül a jogállamiság csak jelszó.

Forrás:MTI

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*