Putyin: visszatér állomáshelyére az orosz és az amerikai nagykövet

Visszatér állomáshelyére a washingtoni orosz és a moszkvai amerikai nagykövet – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán, az amerikai hivatali partnerével, Joe Bidennel tartott genfi csúcstalálkozót követően.

    Elmondta, hogy a két külügyminisztérium kérdések széles körében tárgyalásokat fog indítani. A felek megállapodtak, hogy konzultációkat kezdenek a kiberbiztonságról is. Putyin a tárgyalásokat konstruktívnak nevezte, amelyeken nem volt ellenséges a hangulat. Közölte, hogy a felek igyekeztek megérteni egymás álláspontját, ugyanakkor óvott az illúzióktól.
    Közölte, hogy kielégítette az a magyarázat, amelyet Biden április 13-án telefonon adott neki arra, hogy egy márciusi televíziós interjúja során igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, vajon gyilkosnak tartja-e őt. Az amerikai elnök ekkor tett javaslatot a csúcstalálkozóra.
    A két nagykövet egyébként a Biden-interjú után utazott haza konzultációra, ami a kapcsolatok megromlásának látványos jele. A “gyilkos” kifejezéssel kapcsolatban Putyin a szerdai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az Egyesült Államok minden nap megöl valakit, és egy csapással százakat ölt meg Afganisztánban.
    “Azt hiszem, egészében véve ugyanazt a nyelvet beszéljük, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy feltétlenül egymás lelkébe és a szemébe kell bele néznünk, és örök szerelmet és barátságot esküdnünk. Egyáltalán nem” – nyilatkozott az amerikai elnökről.
    “Ha megkérdeznék tőlem, hogy milyen tárgyalópartner és partner Biden elnök, azt mondhatnám, hogy nagyon konstruktív, kiegyensúlyozott személyiség, ahogyan azt vártam. Nagyon tapasztalt, ez azonnal meglátszik” – tette hozzá.
    Leszögezte, hogy az Egyesült Államok és Oroszország különleges felelősséget visel a világ stratégiai stabilitásáért, aminek mindkét fél tudatában van.
    A kibertámadások ügyében Putyin felhívta a figyelmet, hogy a világon a legtöbb ilyen attak az Egyesült Államokból indul ki. Mint mondta, Oroszország nem szerepel azon országok között, amelyek kiberteréből a legtöbb ilyen támadást végrehajtják.
    Beszámolója szerint az az Egyesült Államok tavaly 14, idén pedig két alkalommal fordult felvilágosításért Oroszországhoz kibetrámadás miatt, amelyekről kimerítő információt kapott. Azt hangoztatta, Moszkva nem gondolja úgy, hogy az amerikai területről kiinduló támadások Washington érdekeit képviselik.
    Elmondta, hogy a kiberbiztonság témáját a csúcson mindkét fél egyformán rendkívül fontosnak nevezte.
    Putyin értelmezése szerint Biden egyetértett azzal, hogy az ukrajnai rendezés alapját csakis a minszki megállapodások képezhetik. Azt mondta, hogy az ukrán NATO-tagság kérdéséről csak érintőlegesen esett szó.
    Alekszej Navalnij ügyéről szólva Putyin azt mondta, hogy az ellenzéki politikus tudatosan cselekedett úgy, hogy őrizetbe vegyék. Szerinte Navalnij – akit csak “kétszer elítélt személyként” és “állampolgárként” emlegetett – szándékosan sértette meg a törvényt azzal, hogy a felfüggesztett börtönbüntetése alatt nem jelentkezett az rendőrségi ellenőrzésen, s tudatosan tért haza külföldről úgy, hogy tudta: körözést adtak ki ellene.
    Elmondta, hogy az emberi jogok kérdése Biden kezdeményezésére került szóba a csúcson. Az “külföldi ügynöknek” minősített orosz szervezetekkel kapcsolatban rámutatott, hogy Oroszországot az Egyesült Államokban hivatalosan ellenségnek minősítették, ezért a Moszkva így ítéli meg az amerikaiak által támogatott politikai szervezeteket.
    Szót ejtett az amerikai belpolitikai helyzetről is:
    “Amerika nemrégiben nagyon súlyos eseményekkel szembesült (…) egy afroamerikai férfi meggyilkolása és a Black Lives Matter mozgalom létrejötte után. Ezt most nem fogom kommentálni, csak azt akarom mondani, hogy láttunk pogromokat, láttunk törvényszegéseket és így tovább, és így tovább. Együttérzünk az amerikaiakkal és az amerikai néppel, de nem akarjuk, hogy a mi területünkön is ez történjen. És mindent megteszünk, hogy ez ne történhessen meg” – mondta.
    Putyin lehetségesnek vélte a kompromisszumot a másik fél fogva tartott állampolgárainak ügyében.
    A genfi Villa La Grange-ban megrendezett csúcs nettó három és fél órán át – a szünettel együtt négy és fél órán át – tartott. A két elnök először egy szűkkörű, mintegy kétórás megbeszélésre ült össze, a külügyminiszterek társaságában, majd a két delegáció másfél órán át folytatott eszmecserét. A felek megvitatták a stratégiai stabilitás, a kiberbiztonság, a regionális konfliktusok, a kereskedelmi kapcsolatok és az északi-sarkvidéki együttműködés kérdéseit.

MTI