Polgármesterek béremelése, egyházi törvény, ülésnap lezárása

Az önkormányzati törvény módosításával adna lehetőséget az Országgyűlés a kistelepülések képviselőtestületeinek, hogy akár 30 százalékkal megemeljék a polgármesterek fizetését, és változtatnának az összeférhetetlenségi szabályokon is – hangzott el a módosítás keddi általános vitájában, az Országgyűlés plenáris ülésén. A parlament keddi ülése az egyházi törvénymódosítás általános vitájával ért véget.

    
    Vita a polgármesterek béremeléséről

    Vigh László (Fidesz) kedden az önkormányzati törvény módosítását ismertetve azt mondta: eljött az ideje méltóképpen elismerni a polgármesterek munkáját és megemelni a fizetésüket.
    A módosításban az áll, hogy összesen 30 százalékkal megemelheti a helyi képviselő-testület a főállású és a feladatot társadalmi munkában végző polgármesterek fizetését, illetve egyéb megbízatást is vállalhatna a város vagy falu vezetője.
    A képviselő az önkormányzatiságot egy sikerágazatnak nevezve megjegyezte: a polgármesterek hatalmas munkát végeznek, ezért érezték úgy, hogy eljött az ideje a béremelésnek. Összesen mintegy 2100 olyan – 1500 lélekszám alatti – kistelepülés van, amelyet érint a törvénymódosítás – tette hozzá.
    A vezérszónoki felszólalások során Vitányi István (Fidesz) azt mondta, hogy meg kellene fontolni, ne az önkormányzatok gazdálkodják ki a polgármesterek béremelését, hanem a központi költségvetés állja azt.
    Rámutatott, hogy a kistérségek települései általában nagyok kevés bevétellel rendelkeznek, ezért lenne szükség az állami forrásra.
    A KDNP vezérszónoka, Vejkey Imre közölte: pártja támogatja a módosítást.
    Szabó Sándor, az MSZP vezérszónoka elmondta, nem látja biztosítottnak, hogy minden polgármester egyenlő arányban részesül például a plusz megbízatásokban. “Ismerve a kormány pénzosztási politikáját, itt is azok a polgármesterek járnak jól, akik kötődnek a kormányhoz” – mondta.
    Az ellenzéki képviselő álságosnak nevezte, hogy azoknak a kistelepüléseknek kellene kitermelniük a béremelést, amelyek nagyon nehéz anyagi helyzetben vannak, ráadásul úgy, hogy több feladatot bíznak rájuk.
    Közölte: ebben a formában a szocialisták nem tudják támogatni a módosítást.
    Hegedűs Lorántné, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy pártja egy 50 százalékos emelésre tett javaslatot, ehhez képest a kormány indítványa “szűkmarkú”.
    Szerinte sok polgármester alig keres többet a közfoglalkoztatottaknál havonta, és így nehéz megőrizniük a méltóságukat. Kifejtette, hogy ez azt jelenti, sokan mintegy nettó 50 ezer forintot visznek haza, és a kormány ezt most 30 százalékkal emelné.
    Hozzátette, ha az állam maga állná a béremelést, akkor annak költsége még az egymilliárd forintot sem érné el.
    A Jobbik ebben a formában nem támogatja a javaslatot – tette hozzá.
    A képviselői felszólalások között Boldog István (Fidesz) arról beszélt, hogy az 500 fő alatti településeken ez a módosítás nem orvosolja majd azt a bevételkiesést, amit a polgármesterek előzőleg elszenvedtek, de az összeférhetetlenségi szabályok enyhítésével talán valamennyi kárpótlás éri őket.
    Megjegyezte, hogy több kiegészítést is fűzött a javaslathoz.
    Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta, hogy pártja minden olyan javaslatot támogat, amely a kormány mulasztását próbálja korrigálni.
    “Ezért mi azt mondjuk, hogy béreket rendezni kell a kistelepüléseken is, hiszen az a Fidesz hibája volt, ami előidézte ezt a helyzetet” – hangsúlyozta, azzal együtt, hogy a javaslat a mostani formájában nem támogatható.
    Vigh László viszontválaszában megjegyezte: a Fidesz nem elvonta a forrásokat, hanem rendezte például az önkormányzatok adósságát, amit a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány idején halmoztak fel.

    Az ülést vezető Lezsák Sándor ezt követően lezárta a javaslat általános vitáját, majd újranyitotta az egyházi törvény módosításáról szóló, napközben elnapolt általános vitát.
    A képviselők közül egyetlenként felszólaló jobbikos Mirkóczki Ádám azt kérdezte, a módosítási javaslatból miért került ki az egyházak autonómiájára vonatkozó, jelenleg használt jogi garancia. Völner Pál igazságügyi államtitkár a kormány nevében adott zárszavában azt mondta, az erről szóló kitétel azonos tartalommal, de eltérő formában továbbra is megtalálható a szövegben.

    Lezsák Sándor ezután az egyházi törvény általános vitáját, majd az ülésnapot is lezárta. A parlament szerdán reggel folytatja munkáját.