Német parlamenti elnök: nemzedékek álmodtak olyan életről, amilyet a mai németek élnek

A németeknek minden okuk megvan az ünneplésre, és arra, hogy öntudatosak és optimisták legyenek, mert szabadságban, békében, egységben és a jog uralma alatt élnek, amiről korábban nemzedékek csak álmodhattak, és olyan körülmények között élnek, amelyeket szinte az egész világ irigyel – mondta Norbert Lammert, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke hétfőn Drezdában a német egység helyreállításának évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

    A kereszténydemokrata (CDU) politikus kiemelte, hogy Németország folyamatosan változik, és “sokrétű, színes társadalmát” a “hagyományt és az újítást meggyőzően” egyesítő személyiségek határozzák meg.
    A mai Németország olyan ország, ahol egy kínai nőt választanak vezetőnek egy bajor egyetemen, a Bundeswehr (a német hadsereg) zenekarát egy Bangkokban született alezredes vezeti, az észak-rajna-vesztfáliai Werl katolikus lövészegyletének bajnokságát egy török származású muzulmán nyeri meg, Trierben egy szíriai nőt választanak borkirálynőnek, a sajtó szabadságát, jogait és kötelességeit pedig egy iraki családból származó televíziós műsorvezető nő védi meg a demokráciát veszélyeztető vádaskodásoktól – mondta Norbert Lammert.
    A Bundestag elnöke a Szászország tartományi főváros operaházában (Semperoper) a német politikai és társadalmi élet mintegy 1200 vezető személyisége részvételével tartott ünnepségen hangsúlyozta, hogy a mai német állam és társadalom tud és akar lehetőséget nyújtani a békés és szabad élethez “itt születetteknek és bevándorlóknak, fiataloknak és időseknek, nőknek és férfiaknak, keresztényeknek, muzulmánoknak és zsidóknak, szegényeknek és gazdagoknak”.
    A mai Németországban “a sokszínűség nem üres szólam”, hiszen született svábok is élnek Szászországban, és csehek és legyelek is, vesztfáliaiak szerencsét próbálhatnak Mecklenburg-Elő-Pomerániában, és egy alsó-szászországiból akár miniszterelnök is lehet Türingiában – utalt Bodo Ramelow türingiai kormányfőre.
    A parlamenti elnök aláhúzta: a labdarúgó válogatott, az olimpiai és a paralimpiai csapat azért is sikeres, mert tagjai származástól függetlenül “közös célokat követnek, és együtt, egy zászló alatt küzdenek”.
    Hangsúlyozta: amikor a bevándorlók megszokott magatartási mintázatai és a helyi törvények összeütköznek, magától értetődő módon a helyi szabályok érvényesek, kivétel nélkül mindenkinek.
    Az újraegyesítés 26. évfordulójára szervezett központi állami ünnepség első eseményére, a drezdai Miasszonyunk-templomban (Frauenkirche) tartott ökumenikus istentiszteletre érkező politikusokat – köztük Angela Merkel kancellárt és Joachim Gauck államfőt – tüntetők füttykoncerttel és szidalmakkal fogadták, a többi között azt skandálták, hogy “nemzetáruló”, és hogy “Merkelnek mennie kell”. A Szászország tartományi kormány egy Twitter-üzenetben fejezte ki megdöbbenését, mint írták, szomorúan és szégyenkezve tapasztalták az acsargók tiszteletlenségét és gyűlöletét.
    Angela Merkel az ünnepség előtt tett nyilatkozatában kiemelte: a német egység napja “továbbra is az öröm és a hála napja”, de az ország újraegyesítése után 26 évvel is van még tennivaló, és vannak új gondok is. Ezeket “kölcsönös tisztelet, az eltérő vélemények iránti megértés” szellemében kell megoldani, és folytatni kell a párbeszédet az emberekkel, “különösen azokkal, akik egyáltalán nem törekednek erre a párbeszédre” – áll a szövetségi kormány honlapján közzétett nyilatkozatban.
    A nemzeti ünnepet mindig a törvényhozás tartományokat képviselő kamarája, a Bundesrat soros elnöki tisztségét betöltő tartomány kormánya szervezi. Az egykori NDK területén fekvő Szászország kormánya az utóbbi hónapok idegenellenes atrocitásai és a terrorveszély miatt rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezetett be a szombaton kezdődött háromnapos ünnepségsorozat idejére. A drezdai belvárosban 4 kilométer hosszan állítottak fel kerítéseket, és elhelyeztek 1400 darab kéttonnás betonakadályt is, hogy megelőzzék a franciaországi Nizzában júliusban történt teherautós ámokfutáshoz hasonló terrorcselekményeket. A városban több mint 2500 rendőr teljesít szolgálatot.
    Az biztonsági intézkedéseket tovább szigorították, amikor az ünnep kezdete előtt néhány nappal, szeptember 26-án ismeretlenek robbantásos merényletet követtek el egy drezdai mecset és egy kongresszusi központ ellen. A támadásokban nem sérült meg senki. Az ünnep első két napja viszonylag békésen telt, de vasárnapra virradóra ismeretlenek felgyújtottak három rendőrautót. Hétfőn a központi állami megemlékezés és a belvárosban rendezett fesztivál mellett 11 demonstrációt tartanak.
    A muzulmán közösségek a nemzeti ünnepen tartják a nyitott kapuk napját, nagyjából ezer mecsetben és más imahelyen várják az érdeklődőket kiállításokkal, fórumokkal. A szervezők várakozásai szerint az idén is mintegy százezren vesznek részt a rendezvényeken. A nyitott kapuk napja “sikertörténet”, célja az “előítéletek leépítése és a társadalom iránti szolidaritás felmutatása”  – emelte ki közleményében a Németországi Muzulmánok Központi Tanácsa (ZMD).
    A 82 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. Tavaly a menekülthullám révén valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban.
    A Német Demokratikus Köztársaság huszonöt éve, 1990. október 3-án szűnt meg. A keletnémet területek csatlakoztak a Német Szövetségi Köztársasághoz, és ezzel csaknem fél évszázados megosztottság után helyreállt a német egység.

Forrás:MTI