MNB: egyhangúlag döntött a monetáris tanács az alapkamat tartásáról

A jegybank monetáris tanácsának januári kamatdöntő ülésén a 0,90 százalékos alapkamatszint tartása mellett minden tanácstag támogatta az egynapos hitelkamat, egynapos betéti kamat és az egyhetes hitelkamat tartását is – olvasható a monetáris tanács január 24-i üléséről az MNB honlapján szerdán megjelent rövidített jegyzőkönyvben.

    A tanács szerint az infláció emelkedik, és 2018 első felében eléri a jegybanki célt. Amennyiben a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, a monetáris tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával – írták.
    A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a magyar gazdaság fundamentumai és az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából az előző kamatdöntés óta nem történt olyan fejlemény, amely a jelenlegi alapkamat, illetve a kamatfolyosó szintjének megváltoztatását indokolná. Kiemelték, hogy a változatlan alapkamat összhangban van a decemberi előrejelzés alappályájával, az elmúlt hónapokban beérkezett új adatokkal, a monetáris tanács korábbi kommunikációjával és a piaci várakozásokkal. Néhány tanácstag megjegyezte, hogy a monetáris tanács a monetáris kondíciók esetlegesen szükséges lazítását nemkonvencionális eszközökkel el tudja végezni. Egyes tanácstagok szerint a nemzetközi gazdasági környezetnek, így a fejlett országok jegybankjainak monetáris politikai divergenciájának, illetve az euróövezeti inflációs folyamatok elemzésének kiemelt figyelmet érdemes szentelni.
    Felidézték, hogy a tanács 2016. decemberi ülésén 750 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. első negyedév végén fennálló állományát, ami a testület várakozása szerint további minimum 100-200 milliárd forint kiszorítását jelenti a betéti eszközből. A tanács a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak esetleges jövőbeli változtatását az eszköztár szerves részének tekinti – írták. A jegybank a pénzpiaci hozamok mérséklődésén keresztül kívánja elérni a monetáris kondíciók lazítását és a gazdasági növekedés ennek megfelelő ösztönzését. A tanács a korlát mértékéről negyedévente határoz, legközelebb márciusban dönt a 2017. második negyedév végi szintről.
    A három hónapos betét állományának korlátozása révén kiszoruló likviditás jelentős hatást gyakorolt a pénzpiaci hozamokra, így a három hónapos BUBOR (bankközi hitelkamatláb) historikusan mély szintre, 30 bázispontra csökkent, valamint a devizaswap-piaci forint hozamok is nagy mértékben mérséklődtek – írták.
    A jegyzőkönyv szerint 2016 decemberében az infláció részben bázishatások miatt tovább emelkedett és a jegybanki várakozásnak megfelelően alakult. A változatlanul erős munkaerőpiaci kereslet és a tavaly év végi bérmegállapodás következtében a nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme továbbra is élénk marad. Mindez a lakossági fogyasztás bővülésén keresztül – a jegybank várakozása szerint – kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérleg többletének csökkenéséhez vezet. A historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a fogyasztóiár-index csak lassan közelíti meg az inflációs célt, és az MNB előrejelzése szerint 2018 első felében éri el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos értéket.
    A monetáris tanács az idei és a jövő évben is 3 százalék feletti éves növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.
    A monetáris tanács következő kamat-meghatározó ülését 2017. február 28-án tartja.

Forrás:MTI