Megjelent az EU Riasztási és Együttműködési Hálózatának 2025-ös évösszefoglalója

A Riasztási és Együttműködési Hálózat (ACN) 2025-ös évre vonatkozó beszámolója alapján a tavalyi évben rekordszámú, mintegy10.000 bejelentést rögzítettek a tagállamok. Változatlanul a RASFF rendszer értesítéseinek száma a legmagasabb. A 2025-ben közzétett több mint 5300 élelmiszerbiztonsági bejelentés 92%-a kötődött élelmiszerekhez. A Magyarországot is érintő 249 RASFF-ügy nagy része zöldségekhez és gyümölcsökhöz, baromfihúshoz és abból készült termékekhez, valamint gabonatermékekhez és pékárukhoz kapcsolódott. 44 esetben volt kifogás hazai gyártású termékkel szemben, a magyar hatóságok pedig kockázatos élelmiszerek kapcsán 30 bejelentést indítottak.

A közelmúltban közzétett, 2025-re vonatkozó összefoglaló alapján a Riasztási és Együttműködési Hálózatban (ACN) továbbra is a RASFF bejelentések aránya a legmagasabb (51%), amelyet az AAC követ 30%-kal. A további rendszerek – az AWN, a PAN, az FFN és a PHN – együttesen az esetek mintegy 19%-át teszik ki.

A hálózat 10.490 bejelentéssel továbbra is bizonyította kulcsszerepét az európai gyors információcsere és koordinált fellépés terén, amit olyan összetett esetek is alátámasztanak, mint a csecsemőtápszerek cereulid-szennyezése vagy a sajtokhoz köthető, több országot érintő, halálos kimenetelű Listeria-járvány.

A bejelentések legnagyobb része élelmiszerekhez, azon belül is zöldségekhez és gyümölcsökhöz, valamint diófélékhez és magvakhoz kapcsolódott, ahol főként növényvédőszer-maradékok és mikotoxinok jelentettek kockázatot. Emellett kiemelkedtek a megtévesztő állításokkal forgalmazott étrend-kiegészítők, a Salmonella miatt gyakran érintett hústermékek, valamint a gabonafélék és pékáruk, amelyeknél szintén elsősorban növényvédőszer-maradékokat mutattak ki. Az ACN-en belül a legtöbb értesítést Németország, Hollandia és Belgium kezdeményezte.

RASFF
A tavalyi évben összesen 5344 RASFF ügy jelent meg a rendszerben. Ahogy a korábbi években, úgy most is az élelmiszerekkel kapcsolatos bejelentések száma volt kiemelkedően magas (92%). Csupán a bejelentések töredéke szólt takarmányokról (5%) és élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokról (3%). A legtöbb ügyet „tájékoztatásként” indították (46%), 27-27%-ot „határ-visszautasításként” és „riasztásként”, míg „hír” kategóriában az esetek kevesebb mint 1%-a jelent meg.
2025-ben a leggyakoribb élelmiszer-kifogások peszticiddel szennyezett zöldségekre és gyümölcsökre, aflatoxin-szennyezett diófélékre és magvakra, valamint nem megfelelő összetételű étrend-kiegészítőkre vonatkoztak.
Takarmányok tekintetében leginkább a kórokozók (Salmonella), a mikotoxinok (aflatoxin) és a növényvédő szerek (klórpirifosz) kapcsán merültek fel problémák.
Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok esetében a kioldódások (primer aromás aminok) és a nehézfémek (ólom) jelenléte volt jellemző.

A Magyarországot is érintő 249 RASFF-ügy nagy része zöldségekhez és gyümölcsökhöz, baromfihúshoz és abból készült termékekhez, valamint gabonatermékekhez és pékárukhoz kapcsolódott. Ezek közül 211 élelmiszerhez, 22 takarmányhoz és 16 élelmiszerrel érintkező anyaghoz kötődött, 44 esetben pedig hazai gyártású termékkel szemben fogalmazódott meg kifogás. A magyar hatóságok 30 ügyet indítottak, ezek többsége kockázatos élelmiszerhez kapcsolódott, egy eset pedig takarmányhoz.

A RASFF fontos szerepet játszik a problémás termékek nyomon követésében, forgalomból kivonásában és a visszahívásokban. A hazai lakosságot is érintő, magyar előállítású termékekre vonatkozó ügyeket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kiemelten kommunikálja a Termékvisszahívás adatbázisában. A közzététel célja, hogy a vásárlók minél szélesebb köre mihamarabb értesülhessen az élelmiszerbiztonsági problémákról.

AAC
A segítségnyújtási hálózat ügyeinek száma csökkent az előző évhez képest (3146). A legtöbb megkeresést (34%) Németország kezdeményezte, az ügyek 83%-a élelmiszerekkel kapcsolatos volt.
A rendszeren keresztül a tagországok gyakran kértek segítséget hibás címkézés vagy megtévesztő állítások, nem megfelelő összetétel, hiányos vagy nem megfelelő dokumentáció vagy annak ellenőrzése, hibás feldolgozási vagy tárolási körülmények, véletlenszerű vagy környezeti szennyeződés miatt. A legtöbb bejelentés zöldségek és gyümölcsökhöz, étrend-kiegészítők és egyéb speciális élelmiszerekhez, valamint élő állatokhoz kapcsolódott.

2025-ben Magyarországot 114 AAC (leggyakoribbak: 66 élelmiszer, 26 élő állat, 10 élelmiszerrel érintkező anyag) bejelentés érintette, amelyet 18 esetben hazánk kezdeményezett. A megkeresések között előfordultak élő állatok szállításával és dokumentációjával kapcsolatos problémák, valamint étrend-kiegészítőket érintő ügyek, elsősorban nem engedélyezett egészségügyi állítások feltüntetése miatt.

FFN
A tavalyi évben az élelmiszercsalással foglalkozó rendszerben mintegy 294 bejelentést regisztráltak. A hálózaton az élelmiszerekkel kapcsolatos nem megfelelőségek bizonyultak kiemelkedőnek (249), emellett állatokkal (39), takarmányokkal (5) és élelmiszerrel érintkező anyagokkal (1) összefüggő ügyeket is jelentettek. A leggyakoribb élelmiszercsalási kategóriák közé az egyéb élelmiszerrel kapcsolatos nem megfelelőségek, élelmiszer szándékos és élelmiszerrel kapcsolatos nyilvántartások meghamisítása, valamint növényvédő szerekkel, állategészségüggyel kapcsolatos nem megfelelőségek tartoztak. 2025-ben leggyakrabban jelentett országok Olaszország, Hollandia és Görögország, valamint Kína, Törökország és Vietnám voltak.

2025-ben Magyarországot 27, hamisítás gyanúját felvető ügy érintette, amelyből 5 esetben hazánk volt a bejelentő. A magyar hatóság által tett bejelentések okai a következők voltak: étrend-kiegészítőkkel és élő állatokkal kapcsolatban a domináns szabálytalanságok a nyomon követhetőségi hibák és a megtévesztő állítások voltak.

PHN
A növényegészségüggyel foglalkozó rendszerben a tavalyi évben összesen 183 bejelentésre került sor. A nem megfelelőségi értesítések (157) között szerepeltek a növényi károsítók és nem megfelelő növényútlevelek, valamint a facsomagoló anyagon nem megfelelő „ISPM 15„ jelölés. Emellett 31 eset információmegosztásként a növényegészségügyi készenléti tervezésről szólt. A jelentett esetekben leggyakrabban érintett termékkategóriák az ültetésre szánt növények, a zöldség- és gyümölcsnövények, valamint az alátétfák voltak. A leggyakrabban jelentett termékek a fenyőfa (Pinus spp) (főként fa csomagolóanyagként, ISPM 15 jelölés hiánya miatt), valamint a burgonya (Solanum tuberosum) voltak. A problémás termékek származási helyét tekintve a legtöbb bejelentés Hollandia, Olaszország és Portugália vonatkozásában történt.

Magyarországot 4 esetben érintette nem megfelelőség, melyből 3 alkalommal hazánk volt a bejelentő tagállam.A magyar hatóság által tett bejelentések okai a következők voltak: Ukrajnából érkező szállítmány esetében hamisított növényegészségügyi bizonyítvány gyanúja; holland értesítés alapján Dypsis lutescens dísznövénynél Meloidogyne enterolobii fonálféregfertőzés megerősítése; valamint egy, állítólagosan Magyarországon kiállított növényegészségügyi bizonyítvány hamisnak bizonyult a lengyel hatóság megkeresése nyomán. Egy további esetben szlovén bejelentés alapján a hatóság növényútlevél nélküli, közösségi médián keresztül értékesített, Magyarországról származó dísznövény-szállítmány ügyében járt el.

PAN
A 2024-ben létrehozott kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatos szabálytalanságokkal foglalkozó rendszerben 2025-ben a legtöbb jogsértés nem megfelelő vagy hiányzó kisállatútlevelekre, állategészségügyi vagy TRACES-bizonyítványokra, valamint veszettség elleni védőoltásokra vonatkozott. A jelentett 594 db eset nagy részét illegális kereskedelmi tevékenységnek minősítették. Az állatok származása alapján az uniós országok közül elsősorban Románia, Magyarország, Bulgária, Lengyelország és Horvátország érintett, míg a nem uniós országok közül Szerbia, Törökország, Ukrajna, Oroszország és Bosznia-Hercegovina.

A PAN rendszerben tavaly 77 ügy érintette Magyarországot, amelyből 5 hazai kezdeményezésű volt.

AWN
A szintén 2024 októberében létrehozott állatjóléti ügyekkel foglalkozó hálózat elsősorban a gazdasági haszonállatok tagállamokon keresztül történő hosszútávú szállítása során felmerülő állatjóléti problémákra fókuszál, de foglalkozik az állattartó telepen és a vágóhídon történő kezelésükkel is. 2025-ben a 929 bejelentés mintegy 95%-a szállítással összefüggő szabálytalanságokat érintett: a leggyakoribb problémák között szerepeltek a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok, a szállításra alkalmatlan állatok mozgatása, valamint a hiányos dokumentáció. Az esetek 35%-ában csalás gyanúja is felmerült, például a kötelező 24 órás pihenőidő elmulasztása, a szállítóeszköz tényleges és bejelentett kapacitása közötti jelentős eltérés, illetve a szállításra alkalmatlan állatok berakodása miatt. A leggyakrabban jelentett fajok és állatkategóriák közé a hízósertések tartoznak, ezt követik a brojlercsirkék, majd a tejelő tehenek.

A 2025-ös év során közel 30, hazánkat érintő megkeresés érkezett Ezek jellemzően dokumentációs hiányosságokkal, nem megfelelő szállítási körülményekkel, a szállításra való alkalmasággal, illetve illegális szállítással kapcsolatosak voltak.