Mától látható az MNG Sean Scully-kiállítása

Az absztrakt festészet egyik legnagyobb élő alakja, Sean Scully életművét mutatja be átfogó módon, csaknem száztíz alkotáson keresztül a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Átutazó címmel szerdától látható kiállítása, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében.

Sean Scully ír festőművész Átutazó című retrospektív kiállításának megnyitóján a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) 2020. október 13-án. A tárlat átfogó módon, csaknem száztíz alkotáson keresztül mutatja be az absztrakt festészet egyik legnagyobb élő alakjának életművét a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében. MTI/Mohai Balázs

Sean Scully ír festőművész Átutazó című retrospektív kiállításának megnyitóján a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) 2020. október 13-án. A tárlat átfogó módon, csaknem száztíz alkotáson keresztül mutatja be az absztrakt festészet egyik legnagyobb élő alakjának életművét a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében. MTI/Mohai Balázs

    Sean Scully retrospektív tárlata igazi mérföldkő a múzeum történetében, hiszen a nemzetközi képzőművészet egyik állócsillaga munkásságának egészével ismerkedhet meg a látogató, a régióban először – mondta el a kiállítás keddi sajtóbemutatóján a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója.
    Baán László bejelentette: a járványhelyzet miatt a tárlat zárását a tervezett 2021. januári időpontról májusra tolták.
    Sean Scully emlékeztetett arra, hogy felesége magyar származású, ezért elmondása szerint családilag is sokat jelent számára az MNG most nyíló kiállítása.
    Mint felidézte, nagyon szegény családban született Írországban, ami mélyen meghatározta humanista megközelítését a művészetben és az absztrakcióban. “Munkásságom kísérlet arra, hogy a geometrikus absztrakciót megmentsem a minimalizmustól” – fogalmazott. Sean Scully kiemelte, hogy különleges élményt jelentett számára együtt dolgozni a budapesti kiállítás kurátorával, Fehér Dáviddal, valamint hogy az MNG tárlatához készült eddigi katalógusai közül a legnagyszerűbb.
    Káel Csaba, a CAFe Budapest fesztivált szervező operatív testület elnöke az MTI-nek elmondta: az idei programsorozat a járványhelyzet okozta utazási korlátozások miatt a “magyar világsztárokra” irányítja a figyelmet, a képzőművészet sajátosságai azonban megengedik azt, hogy a Nemzeti Galériában egy olyan nemzetközi sztár, mint Sean Scully művészetével is találkozzon a fesztivál közönsége.
    Fehér Dávid a nemzetközi léptékben is “a legeslegnagyobbak közé sorolható” művésznek nevezte Sean Scullyt, aki rendkívüli energiákat fordított arra, hogy ez a kiállítás létrejöhessen. Mint kiemelte, ritkán adódik arra lehetőség Magyarországon, hogy egy ilyen kaliberű alkotó munkáiból valódi, a teljes életmű minden fontos műcsoportját bemutató, retrospektív tárlat nyílhasson, Sean Scully tárlata azonban ilyen.
    A kiállítás címe Scully egyik fontos műcsoportjára (Passenger) utal, de felfogható életmetaforaként is, hiszen a művész Írországban született, Angliában töltötte fiatalkorát, az Egyesült Államokban lett elismert alkotó, majd több európai városban is műtermet nyitott – közölte.
    Fehér Dávid elmondása szerint az anyag visszanyúl Scully pályafutásának kezdetéig, bemutatva néhány korai, figurális munkán keresztül a művész útkereséseit. Ezeken a képeken jól végigkövethető, Scully festészete hogyan váltott figurálisból absztrakttá – jegyezte meg.
    A Szuperrácsok műcsoport szigorú szerkesztésmódjában még az ornamentikus és architektonikus hatások dominálnak, Scully pályájában azonban 1981-ben éles fordulat következett be, ekkortól fogva a művész megpróbálja “emberivé tenni a geometriát” – mondta el a kurátor.
    Fehér Dávid szerint Scully képeinek struktúrája a nyolcvanas évek elejétől oldottabbá vált, ugyanekkor pedig megjelent az erős referencialitás is: festményeit elkezdte gazdag képzőművészeti és irodalmi utalásrendszerre építeni, gyakran egyértelmű metaforákat, illetve parafrázisokat alkotva. Ennek az évtizednek a második fele hozta el a festő számára a nemzetközi áttörést, első fiának halála azonban komor, szinte sivár hangulatú munkákat eredményezett – fűzte hozzá.
    A kiállítás kitér Scully és más festők kapcsolatára is, bemutatva, hogy az ír származású alkotó hogyan idézi meg és bontja színfoltokra képein korábbi, emblematikus művészek – mások mellett Bonnard vagy Van Gogh – megoldásait.
    Az utóbbi évtizedek termését áttekintő termekben a nyolcvanas évek zaklatottságát felváltó harmónia uralkodik, a Tájvonalak sorozat például a romantikus tájképfestészeti hagyományokkal rokonítható, a Fényarchitektúrák műcsoport pedig az impresszionista és cézanne-i hatásokat viszi tovább – mondta el a kurátor.
    Fehér Dávid kiemelte a Fekete négyzet című festményt, amely egyenesen Sean Scully műterméből érkezett, így a világon még sehol nem találkozhatott vele élőben a közönség. Mint hozzátette, valódi szenzációként hatott, mikor kisfia 2009-es születése után Scully az egyik legnagyobb kortárs absztrakt festőként elkezdett figurális munkákat alkotni; ezekből a képekből az utolsó teremben látható válogatás.
    A mintegy száztíz Scully-művet bemutató kiállításon a monumentális festmények mellett szerepelnek papírmunkák, illetve megjelenik egy-egy plasztika és fotó is. A művek értelmezését Sean Scully saját írásai, feljegyzései és vázlatai segítik az MNG A épületében 2021 májusáig látható kiállításban.

Forrás:MTI