Lezárult a homlokzat grafikai tervezésére kiírt ötletpályázat

Lezárult az Opera februárban meghirdetett hallgatói ötletpályázata, amelyet az Erkel Színház homlokzatának grafikai megoldására, festésére, színezésére írtak ki. A huszonkét beérkezett pályamű között három megosztott első díjat és három különdíjat osztott ki a zsűri. Az Erkel aulájában kiállítás nyílt a látványtervekből, amelyből egy, ősszel megvalósuló tervként, az épületet díszíti.

 

Az Opera nemcsak az elmúlt évtizedek és a jelen, hanem a jövő művészei és alkotói felé is kiemelt figyelmet fordít. Az intézmény egyik küldetése, hogy lehetőséget biztosítson a felnövekvő muzsikus- és énekes generációnak, ám ezúttal messzebbre tekintett: más művészeti ágakban tevékenykedő fiatalokat szólított meg.

Fotó: Dóka Attila, Juhász Melinda

A novemberben hivatalosan átadott, megújult Erkel Színház átépített főbejárattal, ám egyelőre egyszínű, fehér homlokzattal fogadja látogatóit. Az Opera az új festés grafikai tervezésére építészeti és képzőművészeti felsőoktatási intézmények hallgatói számára írta ki pályázatát a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel, a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karával együttműködve. A felhívás szerint a feladat „az épület külső homlokzatának, vakolt felületeinek grafikai tervezése” volt. A látványtervekkel kapcsolatban elvárásként fogalmazta meg az intézmény, hogy a megújuló homlokzat látványvilága felkeltse az arra járók figyelmét és érdeklődését az opera és a balett iránt, hirdesse az Erkel Színház megújulását, és fogadja az épület mögött (akkor még hamarosan) megnyíló metrómegálló felől érkező vendégeket is, továbbá tegye egységesebbé, rendezettebbé az épület tagolt tömegét. A pályázók egyénileg és csapatban is indulhattak, a tervezés során egyaránt alkalmazhattak geometrikus, absztrakt, figurális vagy egyéb grafikai megoldásokat, a pályaműveket március 24-ig várták.

A bírálóbizottság és a kiíró a pályázati anyagban meghatározott grafikai terv összhangjára helyezte a hangsúlyt, az alábbi szempontok szerint: az épülethez való illeszkedése, imázsteremtő értéke, eredetisége, szakmai kidolgozottsága. A bizottság április 29-én ült össze Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatójának elnökletével. A tagok: Zoboki Gábor DLA építészmérnök, Végh Endre grafikus, dr. Turkovics Monika, az Opera marketing és kommunikációs igazgatója, Anger Ferenc művészeti igazgató, Kopek Gábor DLA, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora, Dr. Somorjai-Kiss Tibor, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, Klobusovszki Péter DLA,  a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa, valamint Reményi Katalin, az Opera mb. műszaki igazgatója.

A zsűri a 30 feletti, legmagasabb pontszámmal rendelkező, illetve a pontszámtól függetlenül, valamely egyéb szempont miatt kiemelt pályaműveket értékelte. Kopek Gábor rektor a szakmai vélemények összegzésekor hangsúlyozta: „Annak ellenére, hogy szépen kivitelezett látványtervek érkeztek be, az értékelés nem volt könnyű. A pályamunkák többsége ugyanis figyelmen kívül hagyta többek között a tér közlekedési viszonyait és a színház külső környezetét. Alapvetően kevés pályamunka játszott továbbá a fény eszközével, többnyire épületfestéssel éltek a hallgatók.”

A zsűri együttes döntése alapján ezért több nyertes pályaművet küldenek el a homlokzat megtervezésére kiválasztott építészirodának, amely a nyertes hallgatókat – akár egyetemi nyári gyakorlat keretében – bevonva tervezi meg az Erkel Színház homlokzatát. A pályaművek a hallgatók szellemi termékei, a pályázati kiírásban azonban szerepel, hogy a kiíró a munkákat korlátlanul felhasználhatja.

Ókovács Szilveszter főigazgató kiemelte: „Számos fiatal felfigyelt a pályázatra, ötleteikkel sikeressé téve a kezdeményezést, amit alapvetően is ötletpályázatként hirdettünk meg. Ilyen értelemben nem is volt cél a nyertes pályamű teljes megvalósítása. A kiválasztott építésziroda azonban mindenképp ezek alapján dolgozza ki a tervet, amelynek megvalósítása 2014 őszére várható.”

A nyertes pályamunkák egyike DUETT jeligével érkezett. A zsűri értékelésében kiemelte: „A Bánk bán spektogramjának felhasználása rendkívül eredeti elgondolás, az épület funkciójának tökéletes, absztrakt megfogalmazása. Az elképzelés látványvilága egységes, egyszerű és letisztult, színválasztása összhangban van a kommunikációs arculattal. Koncepciójában erősen köszön vissza a közösségi opera üzenet (Soundcloud – mint forrás). Az épület azonban megfelelő világítás nélkül éjszaka nem “él”, a látvány kizárólag nappal működik. Az elképzelés marketing szempontból kiválóan építhető, átütő erejű – nem kizárt, hogy nemzetközi – visszhangja lenne, országimázs szempontból akár ikonná is válhatna, üzenete egyértelmű, azonban a nyitott közösségi helyszínek és terek, az egyes aktivitások az épületen “belül” maradnak. Az egyik legerősebb koncepció, amely továbbgondolásra javasolt.” A pályázat készítői: Fejes Gergő, Császár Krisztina és Szlávik Krisztina.

A „demiurgosz” jeligével ellátott pályamunka értékelése szerint a terv koncepciójában és látványvilágában is korrekt, az egységes összképet mutat és a környezetbe illeszkedő megoldás szinkronban áll a művészi tartalommal – azonban a látvány nem átütő. Izgalmas a nagy, monoton épülettömböket lazító grafikai jel, épp így a visszafogott színek. A kottavonalak ötlete itt továbbgondolva jelenik meg egy sokkal érdekesebb, összetettebb játékban. Kérdés azonban, hogy közelről is olyan mutatós-e, mint távolról. A mintázat a kottavonalak játékából kiindulva nagyon elegáns, finom játékot alkotva jelenik meg az épületen. Az alapkoncepciót bemutató ábra nagyon hatásos, az épület funkciójából indul ki. Kár hogy ezt a szép gondolatot az épületre már nem sikerült megfelelő érzékenységgel átvinni. Jól fejleszthető ötlet. Somorjai-Kiss Tibor kiemelte: „A pályamunkák közül ez felel meg leginkább a pályázati kiírásnak, emellett a legmutatósabb, nem utolsó sorban pedig megvalósítható.” Az anyagot Fürtön Balázs, Horóczi Flóra és Tóth Viktor készítette.

A harmadik díjazott, az „erk-L” jeligés pályamű az Erkelt közösségi operaként közösségi helyszínként kezelte. Koncepciójában rendkívül erősen köszön vissza a szándékolt, fiatalokat bevonzó hatás, kiemelkedően jól illeszkedik a környezetbe, a művészi tartalom és a kommunikációs arculat üzenetei pedig tökéletesen szinkronban vannak az elképzeléssel. A tér rehabilitációjának és kedvelt, élettel teli, nyüzsgő helyszínné való átalakulásának kulcsa lehet, marketing szempontból kiválóan építhető. Látványvilága, vizualitása azonban a mood-ok alapján nem konkrét, leginkább érzeteket keltenek a bírálóban, a terv grafikai (digitális) kidolgozottsága nem kielégítő. Izgalmas azonban a funkciókat kitágító, élő gondolatisága, amely magában hordozza a mobilizálható, aktuális installáció lehetőségét. Az „erk-L” jeligével Tari Bálint és Melles Fanni Réka nyújtotta be pályázati anyagát.

A győztes pályázónak szánt 300.000 forint pénzjutalmat megosztva nyerték el a pályázók. A további helyezett pályamunkákat a Magyar Állami Operaház a 2014/15-ös évad Erkel színházi előadásaira szóló tiszteletjegyekkel díjazza. Az ötletpályázatra beérkezett díjazott pályamunkákból május 12-én kiállítás nyílt az Erkel Színházban. A tárlat június 30-ig látható.