Konkrét ügyek eljárását kifogásolták az ügyészség 2014-es beszámolójával kapcsolatban az ellenzéki felszólalók szerdán, az Országgyűlés ülésén.

 Képviselői felszólalások:

Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint a szocialisták összekeverik a beszámoló és a kérdés műfaját, mert úgy tárgyalják a napirendet, hogy figyelmen kívül hagyják a beszámolót. Hozzátette: nem konkrét ügyeket kell “kipécézni”, hanem az üldözendő ügyek körét kell meghatározni.
Mesterházy Attila (MSZP) a Civil Összefogás Fórum tevékenységét bírálta, hozzátéve: ezzel kapcsolatban már az ügyészséghez is fordult, ám beadványára nem válaszoltak 30 napon belül. Feltette a kérdést: megengedhető-e hogy a kampányfinanszírozást a Fidesz egy civil szervezeten keresztül játssza ki? Szerinte a közhasznú szervezet “mocskolódó kampányt tud lebonyolítani, ehhez ordenáré mennyiségű pénzt tudnak felhasználni”, amellyel nem kell elszámolniuk.
Szilágyi György (Jobbik) hiányolta az adatokat arról: az ügyészség hivatalból hány eljárást indított el. Példaként hozta, hogy amikor a fideszes Tiffán Zsolt egy internetes bejegyzésben politikusi korrupcióra tett utalásokat, hivatalból kellett volna vizsgálatot indítani. Az ügyészségi eljárást kifogásolva sorolta fel, mely feljelentéseiket utasították el.

A jobbikos politikus később szólt a Szent Korona védelméről is és szigorúbb fellépést szorgalmazott. Emellett erős, független, de könyörtelen ügyészség működését fogalmazta meg célként.
Bárándy Gergely (MSZP) Turi-Kovács Bélának válaszul közölte: a beszámoló statisztikai adatai nem elemezhetők. Közölte: úgy ítéli meg, hogy az ügyészség nem részrehajlásmentesen jár el egyes ügyekkel kapcsolatban. Az ellenzéki politikus egy későbbi felszólalásában azt vetette fel, hogy hogyan jutnak belső információk sajtóorgánumokhoz és milyen vizsgálatokat folytattak emiatt a szervezeten belül.
Harangozó Gábor (MSZP) szerint ha valaki egy fideszes politikai körökhöz köthető ügyben tesz feljelentést, az ügyészség nem a vitás kérést vizsgálja, hanem a feljelentőt. Példaként hozta az egykori adóhivatali munkatársat, Horváth Andrást, valamint a korábbi fideszes Hadházy Ákost, aki a “trafikmutyival kapcsolatban hozott nyilvánosságra egy hanganyagot. “Be kéne látni, hogy ezt az ócska fenyegetést nem kellene tovább folytatni” – jelentette ki, hozzátéve: mindennek tisztán politikai indíttatása van.

Legfőbb ügyész: az ügyészség minden törvényt betart.

Polt Péter zárszavában azt mondta: hiányérzete van azzal kapcsolatban, hogy a vita kevésbé szólt a szervezet 2014-es beszámolójáról, s helyette nem abban az évben történt konkrét ügyek merültek fel. Hozzátette: ezekre azonnali és írásbeli kérdések formájában is mindig válaszolt, s a számos kérdésre tekintettel írásbeli választ ígért valamennyi, a napirendet nem érintő felvetésre a képviselőknek.
A legfőbb ügyész kitért arra, hogy sok felszólalás a bizalom kérdését érintette. Kifejtette: nem ért egyet azzal, hogy belföldön nem pozitív az emberek benyomása, szerinte inkább arról van szó, hogy egyes politikai pártok saját meggyőződésük alapján nem tartják bizalomra méltónak a szervezetet, de ez nem szakmai döntés. Magyarázatként hozzáfűzte a Medián bizalmi indexét is, amely szerint a listát az Alkotmánybíróság vezeti, amelyet az ügyészség, majd a rendőrség, a bíróság és a hadsereg követ.
Az MSZP-nek címezve beszélt arról is, hogy fenntartja álláspontját, miszerint nincsenek politikai ügyek, csak ügyek vannak. Hozzátette: a váderedményességre vonatkozóan is sok szempontból lehetne válogatni.
Beszámolt arról is, hogy a megnövekedett ügyszám miatti tárgyalások terhét egyelőre bírják.
Polt Péter célként jelölte meg, hogy a jogszerűség és az igazságosság egybeessen. A jogbiztonságot alapvető értéknek minősítve azt mondta: az ügyészség nem tehet mást, mint a törvények alapján jár el, s meggyőződése szerint mindenkor a jogszabályoknak és törvényes határidőknek megfelelően járnak el.
A legfőbb ügyész a Quaestor-ügyben azt felelte, hogy az első házkutatások már a feljelentés napján megtörténtek, s nem igaz, hogy 10 nap eltelt az eljárásig. Visszautasította a politikai befolyásolás elfogadását is.
A Jobbiknak címezve azt mondta: nem szeretne olyan ügyészséget, amitől az emberek félnek, mert az nem az a jogállam, amiben élni szeretne. Tisztelni, becsülni kell az ügyészséget és meg kell benne bízni – hangoztatta.
A Szent Korona ügyében pedig azt válaszolta: nemcsak a parlamentben elhelyezett ereklye élvez védelmet, ez mára egyértelmű gyakorlat.

Ezt követően az elnöklő Sneider Tamás lezárta a napirendi pontot.

Forrás:MTI