Kodály Zoltánnét köszöntötték 75. születésnapja alkalmából

Kodály Zoltánné Péczely Saroltát köszöntötték 75. születésnapja alkalmából hétfőn az Emberi Erőforrások Minisztériumában.

    A tárca Akadémia utcai épületének tükörtermében tartott ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere úgy fogalmazott: Kodály Zoltánnét egyfajta visszafogottság jellemzi, kerüli a fölösleges nyilvánosságot, de ha odaáll egy ügy mellé, annak így súlya van. Megköszönte azt a bátor kiállást, amelyet Kodály Zoltánné a mindennapos éneklés meghonosítása mellett vállalt.     Balog Zoltán szerint Kodály Zoltánnénak nincs könnyű sorsa, hiszen “egy géniusz társának lenni sokszoros gazdagság, de sokszoros teher is”. A miniszter szavai szerint Péczely Sarolta társ és múzsa is volt egyszerre, és részévé vált a kodályi életműnek.     Kodály Zoltánné úgy fogalmazott: a komponista “úgy 50 évvel ezelőtt szárnyai alá vette”. “Amióta a szárnyak eltűntek, magam próbálok repülni, és visszaidézni azokat a szépségeket, amelyeket a magasból látni lehetett – érdekes módon onnan a részletek is jobban látszottak, ezt nem is tudom megmagyarázni. Az egész életem egy szárnypróbálgatás” – mondta Péczely Sarolta.     Mint kiemelte, talán a legfontosabb, amit Kodálytól tanult, hogy milyen a szabadság. “Nem kért tőlem soha semmit, nem bízott meg semmivel. De lehetővé tette, hogy ha van egy ötletem, ahhoz legyen szabadságom és segítségem” – idézte fel.     Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke szerint Kodály etalonja az összes művészeti ágnak, köztük a képzőművészetnek és az irodalomnak is. “Olyan etalon, olyan génbank, akinek a hatása felbecsülhetetlen a magyar kultúrára”.     Az elnök felidézte egy beszélgetését Pilinszky Jánossal, amelyen a költő azt mondta neki: annak, aki tehetséget kapott, olyan üresen kell meghalnia, mint ahogyan megszületett, képességeit maradéktalanul ki kell bontakoztatnia. Fekete György szerint Kodály tipikusan olyan ember volt, aki teljesen kifejtette a képességeit, “ez azonban nem megy asszony nélkül, ehhez társ kell” – fogalmazott.     Freund Tamás Széchenyi-díjas magyar neurobiológus Kodály Zoltánné életpályáját méltatva felidézte a kecskeméti Kodály Intézet megalapítását és azt a fáradhatatlan munkát, amelyet Péczely Sarolta a kodályi örökség ápolásáért végzett itthon és külföldön.     Freund Tamás arról is beszélt, hogy nagyon fontos belső világunk gazdagítása, ennek pedig egyik kulcsa a művészeti nevelés, azon belül is a zene, a “zenével nevelés”. “A zene katartikus élményekhez juttatja az embert, különösen, ha nemcsak befogadóként élvezzük, hanem aktív részeseként műveljük. Erre érzett rá Kodály is”.     Erdei Péter Liszt- és Bartók-Pásztory-díjas karnagy Kodály Zoltánné munkásságát, valamint emberismeretét méltatta. “Beszélgess vele öt percet, és megmondja, ki vagy” – fogalmazott. Úgy vélte, hogy a legtöbbek számára kicsit megközelíthetetlennek tűnik, pedig valójában lételeme a közösség, az aktivitás.     Erdei Péter szerint Péczely Sarolta jól példázza azt a kodályi gondolatot, amely szerint nincs megalkuvás művészetben és magyarságban.     A fogadással végződő ünnepségen, amelyen az Angelica Leánykar lépett fel, részt vett mások mellett Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Marton Éva operaénekesnő és Vásáry Tamás zongoraművész, karmester is, az esemény házigazdája Hoppál Péter kulturális államtitkár volt.

Forrás:MTI