Amdala.hu Amdala Magazin és Hírportál. Friss hírek, bulvár, sport, kultúra.
Kodály Zoltán emblematikus alkotásaiból válogat a Magyar Állami Operaház 1956/70 – Ünnepi Kodály-hangversenye. Az október 10-i esten a Psalmus Hungaricus és a Háry János-szvit mellett megszólal a száz éve bemutatott daljáték Sárkánytáncként is ismert balettzenéje is. A hangverseny keretében ünnepélyesen az Operaházban is átadják az Európai Örökség Díj / Europa Nostra Díjat, amelyet az Ybl-palota átfogó rekonstrukciója nyert el.
Kodály Zoltánt különösen szoros kapcsolat fűzte a Magyar Állami Operaházhoz: mindhárom színpadi alkotása, az idén centenáriumát ünneplő Háry János, a Székely fonó (1932) és a Czinka Panna balladája (1948) ősbemutatóját is az Ybl-palotában tartották. Az Opera zenészeiből álló Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara itt mutatta be a Galántai táncokat is 1933-ban. Kodály többször vezényelt az intézményben, itt vészelte át Budapest ostromát, és itt hangzott fel először az ekkor komponált Missa brevis is. Az Opera 2022-ben posztumusz örökös tagjává választotta.
A hangverseny műsorában kiemelt helyet kap az 1926. október 16-án bemutatott Háry János. A nagyotmondó obsitos kalandjain keresztül Kodály népi gyökerű, groteszk és lírai magyar zenei világot teremtett. A koncert nyitószámaként a daljátékhoz készült, Sárkánytáncként is ismert Balettzene hangzik el Erdélyi Dániel vezényletével. A műből összeállított, 1927-ben Barcelonában bemutatott hattételes zenekari szvit a daljáték legjellegzetesebb pillanatait idézi fel, a mese kezdetét jelző zenekari „tüsszentéstől” Napóleon képzeletbeli vereségéig. A színes hangszerelésű, népzenei ihletésű kompozíciót Dénes István, az Opera Liszt-díjas örökös tagja dirigálja.
Kodály kórusművészetét az 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulójára komponált Ének Szent István királyhoz képviseli. A székesfehérvári felkérésre született műben a zeneszerző az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” kezdetű, 18. századi szöveget zenésítette meg új dallammal. Az alkotást az Opera Énekkara Csiki Gábor karigazgató vezényletével adja elő.
A koncert második részében Kodály népzenegyűjtő és -feldolgozó munkássága kerül előtérbe. A Magyar népzene sorozat VI. füzetének öt katonadala a verbuválás és a huszárélet idealizált képétől a háborús szolgálat keserű tapasztalatáig ível. A dalokat Ujvári Gergely tenor közreműködésével, Szennai Kálmán dirigálásával hallhatja a közönség.
Az est monumentális zárószáma az 1923-ban, Budapest egyesítésének 50. évfordulójára komponált Psalmus Hungaricus. Kodály Kecskeméti Vég Mihály 16. századi zsoltárparafrázisának az üldöztetésről, árulásról és az Istenbe vetett bizalomról szóló sorait a világháború és Trianon utáni Magyarország tapasztalatával kapcsolta össze. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának közreműködésével bemutatott mű Kodály első nagy nemzetközi sikerévé vált. A tenorszólót Brickner Szabolcs, az Opera 2023/24-es évadának kamaraénekese énekli, az Opera Zenekarát és Énekkarát Medveczky Ádám Kossuth- és Liszt-díjas örökös tag és mesterművész vezényli.
Az 1956/70 – Ünnepi Kodály-hangverseny az Opera kiemelt Kodály-programjainak sorába illeszkedik. A zeneszerző, aki az 1956-os forradalom leverése után is vállalta a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsának elnökletét, egész életét a magyar kultúra, nyelv és zene közösségformáló erejének szentelte. Az ünnepi est életművének gazdagsága előtt tiszteleg, egyúttal a forradalom 70. évfordulójára emlékezik.
