István, a Berecz

OLYMPUS DIGITAL CAMERANagy mesemondónk, Berecz András fiát, Berecz Istvánt sem kell bemutatni senkinek, hiszen a Fölszállott a Páva című televíziós vetélkedő első helyének megszerzése után mindenhol győzelmet aratott, ahová betette kétszeres „Aranysarkantyús táncos” lábát. A Fonó Budai Zeneház művészeti vezetője lett, szerepel többek között a Nemzeti Színházban, a Bem Táncegyüttesben, a Vérízű szél című táncszínházi produkcióban, amelyet ma este mutatnak be rendezésében a Fonóban. Ne csodálkozzon rajta senki, ha hivatalosan dr. Berecz Istvánként mutatkozik be, mert civilben tényleg jogász.

Berecz István élete az általános iskolában kapcsolódott össze a népzenével: furulyázott, énekelt, 12 évesen már aranyminősítést szerzett a Fővárosi Népzenei Vetélkedőn. Csak nyolc éve táncolt, amikor átvehette a legjobb férfi táncos díját a Szolnoki Országos Néptánc Fesztiválon. A Fonóban rendszeresen a gyimesi csángó táncházat vezette.

Amikor leültünk beszélgetni Berecz Istvánnal, természetesen a Vérízű szél című előadásról akartam kérdezni, de nem hagyott nyugodni a művészeti vezetői kinevezése, mert ilyen státuszt általában azok kapnak, akik már nem akarnak túl sok vizet zavarni a művészeti életben. Berecz egyáltalán nem tartotta kellemetlennek a kérdést. „Elődöm, Rosonczy-Kovács Mihály pontosan azért fejezte be ezt a munkát, mert mint népzenész szeretne működni teljes vállszélességgel a továbbiakban. Úgy érzem, én még bírni fogom, hogy a Fonó népzenei programjainak a művészeti vezetője legyek, táncot tanítsak, és mellette rendezzek, koreográfiákat készítsek és színpadon szerepeljek. Visszavonulásról tehát szó sincs!”

Amikor a tervei kerültek szóba, mindjárt megértettem, miért is érzi kihívásnak és élete egyik jelentős döntésének a Fonó népzenei irányítását. „Fiatalokat akarunk becsalogatni a Fonóba. Az a cél, hogy ne csak szakmabeliek, a táncházas világ emberei, hanem külsősök, csak úgy a pestiek, egyetemisták, főiskolások is jöjjenek a Fonóba!”

verizu.szel.fotoVaradyLevente-1

A tárgyalások már javában zajlanak a megvalósítási formákról, hogy milyen módon lehetne akciókkal, szórólapokkal, előadásokkal lelkesíteni a tespedt ifjúságot, felkelteni az érdeklődésüket egy nagyszerű lehetőség iránt, ami egyszerre élő zene, tánc, mulatság és remek közösségépítő kikapcsolódás. Az új művészeti vezető a tánc szeretetében bízik, amelynek segítségével hangot fog találni a „külsősökkel”. Azt tartja fontosnak, hogy a tánc „életszaga” megmaradjon, akkor sikerül egymásra hangolódni a fiatalokkal. Berecz kezdő táncosokkal is foglalkozni fog, és hívására a Pávában feltűnt kollégái szintén szívesen részt vesznek a tánctanításokban. Tapasztalatai alapján a Magyarországon tanuló külföldi diákokkal is érdemes felvenni a kapcsolatot, mert nagyon lelkesek, szorgalmasak, hűségesen visszajárnak a táncházakba. Többen külhoni magyarok leszármazottai, akikre ez az ország komoly hatást gyakorolt. Sokan közülük azon gondolkodnak, hogy a diplomájuk megszerzése után a kinti jó anyagi körülményeik ellenére hazánkban próbálnak szerencsét.

A Vérízű szélről szólva Berecz dióhéjban úgy fogalmazta meg az előadás lényegét, hogy „a háború hatása a kisemberre”. Táncosokkal, barátaival azt igyekeznek megfogalmazni, hogy milyen érzések dúltak azokban az apró falvakból a „nagyvilágba” terelt parasztemberekben, akik kénytelenek voltak otthonukat elhagyni, és az I. világháború harcaiban részt venni. Mindezekkel együtt azonban ekkor tágult ki drámaian számukra a világ. „Az I. világháború csodálatos énekei ’folklorizálódtak’, egyes dalait a szatmáriak ugyanúgy éneklik, mint a gyimesi csángók. Ezért is éreztem izgalmasnak ezt az időszakot. Ez az élő hagyomány összekötőkapocs a magyarok lakta területek között, színpadra kívánkozó varázslatos dolog. A Vérízű szél már kicsit a színház felé tart, de a nagyja a folklór.”

Az este 8 órakor kezdődő ősbemutató előadás rendezője Berecz István, zenésze ifj. Csoóri Sándor, a koreográfia Sánta Gergő és Fundák Kristóf munkája. Előadják: Appelshoffer János, Berecz István, Fekete Bence, Fundák Kristóf, Krausz Gergő és Sánta Gergő.

Az előadás után a folkkocsmában Mihó Attila és bandája várja a közönséget.

Horváth Gábor Miklós