Idősek világnapjára

Magyarországon ma kétféle nyugdíjas van: az egyik időskori szegénységben él, a másik időskori szegénységtől való félelemben él. Az aktív magyaroknak pedig közel 70 százaléka aggódik a nyugdíjas évei miatt. Ők csak az állami televízió híradójában találkoznak javuló megélhetéssel, a nyugdíjasok és a dolgozók megbecsültségével, a működő magyar reformokkal, miközben a valóságban kormányzati pénzszórást és rohamosan romló színvonalú közszolgáltatásokat látnak. Pedig Magyarország nem szegény ország. Van pénz stadionokra és más luxusberuházásokra is, épp csak azokra az emberekre nem fordít elegendő forrást és figyelmet a kormány, akik felépítették a mai Magyarországot.

Ma egyre nagyobb szakadék húzódik szegény és gazdag között nem csak a dolgozó de a nyugdíjas korúak között is, miközben az elmúlt öt évben az egészségügyi és szociális szolgáltatások színvonala veszélyesen lecsökkent. 400 milliárd forintot kivontak a szociális ágazatból és közel 400 milliárdot az egészségügyből, a főként idős és rászoruló emberekről gondoskodó szociális dolgozók fizetése 7 éve nem emelkedett.

Az MSZP szerint ez így nem maradhat. Célunk az időskori biztonság általános feltételeinek megteremtése.

Ahogy az aktív korú ápolóknak, pedagógusoknak, közigazgatásban dolgozónak, vagy éppen rendőröknek jár az 50%-os fizetésemelés, úgy az időseket is legalább a létfenntartáshoz elegendő nyugdíj illeti meg. Ezért a parlamentben kezdeményezzük, hogy a minimálnyugdíj összege 50 ezer forintra emelkedjen.

Kiállunk amellett, hogy a nők mellett a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak 40 év munka után, mert aki tisztességesen ledolgozott negyven évet, annak kortól és nemtől függetlenül jár a nyugdíj.

A hosszú távú fenntarthatóság megteremtéséért kezdeményezzük a nyugdíj-kerekasztal újraindítását.

Tóbiás József,
elnök-frakcióvezető

Korózs Lajos,
a Népjóléti bizottság alelnöke