Hankó Balázs: versenyképességi fordulat valósul meg a magyar felsőoktatásban

Versenyképességi fordulat valósul meg a magyar felsőoktatásban – jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, a Milton Friedman Egyetem tanévnyitó ünnepségén.

    Hankó Balázs úgy fogalmazott: “jó ma egyetemistának lenni Magyarországon”, hiszen akinek diplomája van, az szinte azonnal, 36 nap alatt kap munkát, és a diploma minimum másfélszeres bérszorzót jelent.
    A magyar egyetemek az egyre erősödő nemzetközi versenyben is egyre jobban teljesítenek: míg négy éve 7, két éve pedig 9 intézményünk volt a világ egyetemeinek legjobb 5 százalékában, ma már 11 van.
    Emellett az elmúlt négy év során 78 százalékkal nőtt a kiváló nemzetközi tudományos lapokban a publikációk száma és “megnégyszereztük a szabadalmakat” – tette hozzá az államtitkár.
    Hankó Balázs értékelése szerint a sikerek “három pillére”: az egyetemi autonómia kutatási, oktatási, pénzügyi, gazdálkodási és szervezeti értelemben; a rugalmas, versenyképes működés; és – a hatéves finanszírozási megállapodásnak köszönhetően – a kiszámíthatóság.
    Az államtitkár örömtelinek nevezte, hogy ennek a sikernek egyre többen kívánnak részesei lenni, hiszen idén 33 százalékkal nőtt az egyetemekre felvettek száma, meghaladva a 106 ezret.
    “Magyarország nyolcadik legnépesebb városa az idén az elsőévesek közössége” – fogalmazott. Az egyetemek és a gazdaság összekapcsolódásának sikereként beszélt arról, hogy 39 százalékkal nőtt a műszaki, természettudományi, informatikai szakokra felvettek száma.
    Azt is mondta, a legjelentősebb emelkedés a pedagógus területen volt: idén ősszel a tavalyinál 72 százalékkal több, 4141 pedagógus kezdi meg tanulmányait.
    Értékelése szerint nemcsak Európában, de a világon is kiemelkedő, hogy minden tíz, egyetemet kezdő diákból közel nyolc állami ösztöndíjjal kezdheti meg tanulmányait, ami egy átlagos képzési időre 6 millió forintot jelent.
    Hankó Balázs jelezte azt is, hogy a legnépszerűbb szakokra magasabb pontszámmal lehetett idén bekerülni, így a gazdaságtudományok területén 10 ponttal, az orvos-egészségtudományi területen 20 ponttal, a pedagógusképzésben 24 ponttal nőttek a pontok középértékei, vagyis a mediánok.
    Ugyanakkor a megújított felvételi rendszer lehetőséget ad a hátrányos helyzetből az egyetemre kerülésre és a bennmaradásra is, ezzel a lehetőséggel idén kiemelkedően sokan éltek.
    Az államtitkár célként jelölte meg, hogy 2030-ra lesz magyar egyetem a világ legjobb 100 egyeteme között, és három magyar egyetem Európa 100 legjobbja között. További cél, hogy 2030-ra megduplázzuk a nemzetközi hallgatók számát, elérve így a 80 ezret – tette hozzá Hankó Balázs.
    Schottner Krisztina, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) fenntartásában működő egyetem augusztus elején kinevezett rektora köszöntőjében kiemelte: az egyházi fenntartású, de világi intézmény különleges színfoltja a magyar felsőoktatási palettának.
    Az egyetemet dinamikusan fejlődő intézményként jellemezte, amelyben idén megduplázódott a felvett hallgatók száma, annak ellenére, hogy a felvételi ponthatárok nem csökkentek.
    Az induló új szakok közül kiemelte a tanító szakot, amellyel – mint mondta – az intézmény kiveszi részét a társadalmi felelőségvállalásból, és a Budapesten egyedülálló pilóta képzést.
    Fontosnak nevezte továbbá, hogy az egyetem többgenerációs, a fiatalok mellett az idősebbeknek is kínál előadásokat, képzéseket.

MTI