Fényjátéktér – Regős István kiállítása Szentendrén

Újra látható az abszurd festészet hazai nagymestere- Felavatták a Szentendre Termet

 

  1. március 24-én egy új kiállítássorozat kezdődött Szentendrén. A Ferenczy Múzeum utcafronti kiállítóterében ezentúl kéthavonta nyílik olyan tárlat, amely a városban élő nagyszámú képzőművész közül mutatja be egy-egy kiemelkedő alkotó munkáit. Elsőként az „abszurd festészet” iskolateremtő mestere, Regős István tárlata látható a múzeum új Szentendre Termében május 22-ig. A tárlat kurátora Kopin Katalin művészettörténész.

Húsz különböző helyről érkezik műalkotás arra a kiállításra, amelyet az 1973 óta Szentendrén élő Regős István művészetének meghatározó alkotásaiból válogatott a kurátor, Kopin Katalin, a Ferenczy Múzeumi Centrum munkatársa.

„A Szentendre Terem egy intim térrészletekkel tagolt utcafronti kiállítóhely az egykori Pajor-kúriában, a Ferenczy Múzeum épületében. A rendezés szempontjából alkalmas arra, hogy különböző témaköröket, és eltérő műfajú műveket mutassunk be egy kiállítótérben. A Fényjátéktér című kiállításon Regős István művészetének több jelentős sorozatát, karakteres témáját tárjuk a közönség elé, melyeket az alábbi témakörök szerint rendeztünk: Szürreália, Bőrönd időutazóknak, Világvevő, Kilátások, Fürkésző fény, Klasszikusok. A festmények mellett, “redesign” tárgyak is láthatóak, melyek közül a Bauhaus ihletésű Trabant-kanapét érdemes kiemelni, valamint a rádió-, óra- és bőröndképeket.” – vallja Kopin Katalin.

Az 1954-ben, Budapesten született Munkácsy-díjas művész a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán végzett, Sváby Lajos tanítványaként. Az elmúlt három évtizedben a világ számos helyén kiállított – többek között Ausztráliában, Belgiumban, Dél-Koreában, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Németországban és Svédországban. Több egyéni kiállítása volt Szentendrén is – a legutóbbi 2005-ben.

Regős István szürrealista hangulatú, naiv, groteszk, pop-art elemeket ötvöző művészete nem csupán a festmények sík terében lel kifejező formára. A művész otthonosan mozog a tárgyak, objektek világában is: a képteret megnyitva, kitágítva és átértelmezve hoz létre installációkat, rádió-, óra- és bőröndképeket, valamint kollázsokat. Alkotásaira jellemző a rendhagyó szemléletmódok használata. Művein ugyanolyan idegen az épített környezet, mint a természeti táj: rideg, fénypászmák által határolt, megfigyelt terület minden, ahonnan maga a szemlélő, vagyis az ember hiányzik. A derengő vagy élesen hasító fények, a tűpontosan ábrázolt részletek, a szürrealista képzettársítások az irracionalizmus világába vezetik a nézőt. Regős festészete egyaránt közel áll Magritte szürrealista felfogásához és Anna Margit naiv, népies, cselédfolklórból táplálkozó művészetéhez. A szürrealizmus és a mágikus realizmus mellett nem idegen Regős művészetétől az esetenként abszurditásig fokozott irónia sem – ez utóbbira jó példa a használati tárgyként új formai-esztétikai értéket kapott Trabant-kanapé, amelyet a festmények mellett szintén megtekinthetnek a látogatók.

A kiállítás 2016. március 24 – május 22. között látogatható, hétfő kivételével minden nap 10-től 18 óráig.

A 2016 januárjától új néven és intézményi struktúrával megjelenő Ferenczy Múzeumi Centrum több múzeum és galéria fenntartója és üzemeltetője. Az új igazgató, Gulyás Gábor úgy véli, az intézmény új koncepciójának egyik legfontosabb célja, hogy a képzőművészetet hangsúlyosabbá téve, kiemelkedő projektek megvalósításával Szentendre újra meghatározó művészeti központtá váljon.