„Felemelő történet, miközben a mélybe ránt” – Először mutat be Wagner operát a Miskolci Nemzeti Színház!

A Szegedi Szabadtéri Játékokon 2016-ban nagy sikert aratott zenedrámát, A bolygó hollandit mutatja be januárban a Miskolci Nemzeti Színház. Szabó Máté rendezésében elevenedik meg a tengeren bolyongó hajós legendája, aki arra ítéltetett, hogy hétévente léphessen csak partra, s akit egy nő igaz szerelme válthat csak meg az őt sújtó átoktól.

Ritka eset, hogy egy vidéki színház Wagner művet tűz műsorra. A Miskolci Nemzeti Színház azonban élt a Szegedi Szabadtéri Játékokkal való koprodukcióból adódó lehetőséggel. Szabó Máté rendező szerint fontos, hogy ezzel az elementáris erejű történettel és zenével a miskolci közönség is találkozzon. – A tér itt kisebb, mint a Szabadtéri színpada, de így az emberek benne sokkal konkrétabbak. Érdekes módon, számomra olyan ez most, mintha egy stúdiószínpadon ülnék – mondta a rendező.

A kozmikus magány ábrázolására újszerű helyszínt választott Szabó Máté: a tengernél is végtelenebb közegben, az űrben játszódik a történet. Elárulta, nem teljesen „légből kapott” az ötlet, hiszen a mű német címének szószerinti fordítása A repülő hollandi. – Azzal, ahogyan Wagner megzenélte a tengert, nem érdemes vizuálisan versenyezni. A semmi és a ‎valami olyan koordinátákat teremtenek, ami közel áll ahhoz a módhoz, ahogyan Wagner ezt a kérdést tárgyalja – tette hozzá. – A Hollandival Senta apja az űrben találkozik, Dalandon szkafander van, a Hollandin azonban nem: ő ott él, a végtelen semmiben. A Hollandin átok ül, mert hadba szállt a sors ellen és a végtelen időt kapta büntetésül, még a halálba sem menekülhet, ám valahol a Földön egy Senta nevű lány valósággá álmodja az ő legendáját‎ és ők ketten találkoznak. Megváltás és a kárhozat egyszerre történik meg. Felemelő történet, miközben a mélybe ránt – meséli a rendező.

Kálmándy Mihályt már sokszor, sok helyen láthatta, hallhatta a közönség Hollandiként. A Magyar Állami Operaházban első szerepeinek egyike volt, az előadás azóta már másik két felújítást is megért, emellett Németországban, Svájcban, Lengyelországban, Csehországban és Norvégiában is színpadra lépett a Wagner opera címszerepében. – Minden alkalom, minden rendezés kicsit másképpen közelíti meg azt a magasságot és mélységet, amire a szerző vágyott, de a lényeg, hogy felérjünk a csúcsra. Az örök nagy téma, a megváltás, nem értékelődhet át. A hangsúlyok eltolódhatnak, de az irányon nem lehet változtatni. A Hollandi éneklése nagy testi-lelki igénybevétel – mondta az énekes. – A történet mitikus, de mint helyzetek sorozata, nagyon emberi. A vágyak vezérlik a Hollandit, a sóvárgás a megszabadulás után, a család után, a szeretet-szerelem után, mindezek nagyon egyértelműen emberi óhajok. Mitikussá azért válhat a figura, mert egyszerűen olyasmire vágyik – a megváltásra -, amire a mindennapi ember még hétévenként sem. Kivéve Sentát, aki szintén egy más világban él, de belülről ismeri a hollandit. A partravetettség és a kiszolgáltatottság az, ami a Hollandi emberi megformálásban segít nekem – tette hozzá Kálmándy Mihály.

Wagner zenéjéből olyan fajta magasztosság és felsőbbrendűség sugárzik, amelyet kevés másik zeneszerzőnél tapasztaltam eddig – mondta a Sentát éneklő Rálik Szilvia. – Bár A bolygó hollandi terjedelmében elmarad a zeneszerző későbbi műveitől, mégis megvan benne az a misztikum, amely jellemző a wagneri operákra, a zene éteri, megfoghatatlan. Ezt az előadást ajánlanám azoknak, akik félnek Wagner zenéjétől és azoknak is, akiket a kíváncsiság hajt, hiszen nagyon jó előiskolája A bolygó hollandi annak a fantasztikus zenei megfogalmazásnak, amíg eljutunk a wagneri üzenetig – hangsúlyozta Rálik Szilvia.

Senta karakteréről szólva elárulta, számára fantasztikus az a fajta tiszta, naiv szerelem, amellyel egy ismeretlen férfi felé fordul ez a nő. – Sentát senki és semmi nem tudja eltántorítani attól a hűséges szerelemtől, amit érez a Hollandi iránt, pedig még csak nem is látta soha. A mai fogyasztói társadalomban késztetve vagyunk arra, hogy mindent gyorsan lecseréljünk, ez pedig rányomja a bélyegét a párkapcsolatokra is. Nehezen köteleződünk el egy életre valaki mellett. Minket, lányokat viszont úgy nevelnek, hogy várjuk az igazit, a herceget a fehér lovon, és bármennyire is azt látjuk, hogy erre egyre kevesebb a példa, a hitünk megmarad. Szerencsére ma is találkozhatunk olyan kitartó, mély érzésekkel, amelyek szólhatnak egy életre – tette hozzá az Operaház szopránja.

Richard Wagner

A bolygó hollandi (Der fliegende Holländer)

Opera két részben, három felvonásban, német nyelven, magyar felirattal.

A fiatal Wagner egyik korai operája, a Rienzi bemutatása után alkotói és magánéleti válságba került. A rá nehezedő magány, egy viharos tengeri hajóút és Heinrich Heine egyik szatirikus regénye ihlette következő operáját, melynek témája a bolygó hollandi legendája volt: a tengeren bolyongó hajósé, aki arra ítéltetett, hogy hétévente léphessen csak partra, s akit egy nő igaz szerelme válthat csak meg az őt sújtó átoktól. A romantikus művet 1843-ban mutatták be, és máig a szerző egyik legnépszerűbb darabjának számít. Wagner muzsikája elementáris hatással idézi meg a természeti erők és az emberi érzelmek szédítő viharát. „A végtelent ábrázoló közeg nem feltétlen kell, hogy a tenger legyen” – nyilatkozta a zenés színházi munkásságáért 2016-ban Nádasdy Kálmán-díjjal kitüntetett Szabó Máté, aki a Don Giovanni sikere után újra operát rendez Miskolcon. „A magányt minél radikálisabb eszközökkel szeretnénk ábrázolni, ezért ez az előadás egy még végtelenebb közegben, az űrben játszódik.” A produkció a Miskolci Nemzeti Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok koprodukciójában valósult meg.

Richard Wagner: A BOLYGÓ HOLLANDI

opera három felvonásban, két részben

magyar szöveg Meller Ágnes nyersfordítása alapján

 

                      A bolygó hollandi                 KÁLMÁNDY MIHÁLY

                                                                      CSEH ANTAL

                                                                                                                                          

Senta, a leánya                       RÁLIK SZILVIA

                                                                      DOBROTKA SZILVIA

 

Daland, norvég hajós            RÁCZ ISTVÁN

                                                                      JEKL LÁSZLÓ

 

Erik, vadász                           LÁSZLÓ BOLDIZSÁR

                                                                      TURPINSZKY GIPPERT BÉLA

 

Kormányos                            BÖJTE SÁNDOR               

                                                           

                       Mary, Senta dajkája              WIEDEMANN BERNADETT

                                                                      BÓDI MARIANNA

 

Norvég matrózok, a hollandi hajójának legénysége, leányok

Közreműködik a Miskolci Nemzeti Színház zenekara, énekkara,

a debreceni Csokonai Színház énekkara

           

Díszlettervező            KHELL CSÖRSZ Jászai-díjas

Jelmeztervező           FÜZÉR ANNI Jászai-díjas

Zenei vezető              CSER ÁDÁM

Dramaturg                KENESEY JUDIT

Mozgás                      FŰZI ATTILA                      

Karvezető                  GYÜLVÉSZI PÉTER

Korrepetitor              RÁKAI ANDRÁS

Ügyelő                                    OREHOVSZKY ZSÓFIA

Súgó                           REITER KRISZTINA

Rendezőasszisztens   RADNAI ERIKA és FŰZI ATTILA

 

Vezényel:

CSER ÁDÁM

PHILIPPE DE CHALENDAR

 

Rendező:

SZABÓ MÁTÉ

 

Bemutató előadás:   2017. január 20. – Nagyszínház