“Családi tragédia és politikai dráma” – Don Carlos végre élőben a Radnótiban

Tavasszal mindössze két alkalommal láthattuk streamelve a Don Carlost, amely egyszerre szerelemmel és intrikával átitatott történet, családi tragédia és politikai dráma. A kritika magasztalta: „hatalmas előadás a Radnótié”, „nagyszerű fiatal színészek”, „az évad egyik legfontosabb előadása”, „ez a történet kortalan, minden generáció, minden évszázad, minden társadalom számára fontos és aktuális kérdéseket vet fel”, „átgondolt, letisztult, emellett nagyon friss és csontig hatolóan fájdalmas, a mai életünkre, mindennapjainkra is intelligensen rezonáló előadás a Don Carlos.” Most végre élőben látható a Radnóti Színpadán. 

Történelmi kulisszák között, 1568-ban játszódik Schiller nagy klasszikusa, amelyben II. Fülöp spanyol király az inkvizícióra támaszkodva próbálja összetartani a világ legnagyobb keresztény birodalmát. „A Don Carlos alapproblémája, hogy a kor, a történelmi szituáció, a világ fennálló rendje, konkrétabban az autokratikus birodalmi érdek, rendkívül erősen korlátozza az ember autonómiáját: gondolkodását, döntéseit, cselekvési szabadságát” – mondja a rendező. „A Don Carlosban szinte mindenki az ember ellen támadt állam ketrecének foglya. Mindenki tágabb teret szeretne, mindenki ki akar törni. A menekülési vágyat legélesebben a fiatalok artikulálják – mint a felvilágosodás nagy álmát a szabadság, egyenlőség, testvériség birodalmáról. A Don Carlos a legfelszabadítóbb és legfájdalmasabb mű ennek az álomnak a nagyságáról és lehetetlenségéről” – mondja a frissen díjazott Nagy Péter István.

Schiller 1787-ben, a francia forradalom kitörése előtt nem sokkal fejezte be a Don Carlost. A drámában új életet kapott történelmi alakok – a szerelmét és birodalmát féltő öregedő önkényuralkodó; a kényszerű kiskorúságban tartott, szeretetre és elfogadásra vágyó trónörökös; a férfiak uralta világban saját autonómiájáért küzdő királynő; a nép szabadságáért és önrendelkezéséért síkra szálló márki és az előrejutásért vagy épp túlélésért minden eszközt megragadó udvarbeliek – a felvilágosodás egyre ellentmondásosabbá váló közegében és saját történelmi korukban mozognak, de éppúgy lehetnének akár a mi kortársaink is. Az alakok mindenkori ismerősségére a Radnóti új bemutatójában a Vas István fordítása alapján készült új szövegváltozat is ráerősít, a rendezés pedig innovatív módon teszi a színházi élmény részévé az élő kamerázást.

A főbb szerepekben: László Zsolt, Mészáros Blanka, Nagy Márk, Baki Dániel, Sodró Eliza, Rusznák András, Pál András

http://radnotiszinhaz.hu/repertoar/don-carlos/