Áder: Auschwitz Magyarország legnagyobb temetője

Ez a hely Magyarország legnagyobb temetője – mondta Áder János köztársasági elnök az auschwitzi munka- és megsemmisítő táborról az ott tartott Nemzetközi Élet Menete megemlékezésen, hétfőn.

Áder János köztársasági elnök (j2) és felesége, Herczegh Anita (j) Pécsi Tibor önkéntes (b3) társaságában egy krematórium romjainál az egykori auschwitzi koncentrációs táborban Oswiecimben 2014. április 28-án. A megemlékezésen ötvennégy ország képviselőinek részvételével, a magyar zarándokokkal az élen vonult végig a Nemzetközi Élet Menete az auschwitzi egykori haláltáborból a mintegy három kilométerre lévő birkenaui emlékhelyre. MTI Fotó: Kovács Tamás

Az államfő a lengyelországi eseményen arra emlékeztette a jelenlévőket: mintegy félmillió honfitársa lelte itt halálát. Auschwitzban minden harmadik áldozat magyar zsidó volt – idézte fel Áder János -, azok, akiket Magyarország német megszállása után a magyar állami szervek közreműködésével zártak gettóba, majd deportáltak.
Az emlékezés és az emlékeztetés fontosságára is figyelmeztetett az államfő, “mert fokozhatatlan tragédiájukat nem tetézhetjük a feledés bűnével” – mondta. Vértanúságuk örök időkre szóló tanulságot jelent Európának és az emberiségnek – fűzte hozzá -, “1944 tragédiájának a megértéséhez önmagunkkal kell szembenéznünk” – hangsúlyozta.
Úgy fogalmazott: máig ható fájdalom, hogy a magyar állam nem szegült szembe “a német megszállók ördögi tervével”, a végső megoldás kikényszerítésével, sőt annak kiszolgálójává vált. “Az 1944. március 19-én megszállt Magyarország nem védte meg polgárait” – szögezte le. Áder János szerint erre sem mentségként, sem magyarázatként nem szolgálhat, hogy ez Európa sok más országában is így történt, az áldozatokat ugyanis senki nem adhatja vissza nemzetünknek.
A történteket a ma élő magyarok és az jövő nemzetékek közös veszteségének, fájdalmának, közös gyászának nevezte, “közös a sorsunk, közös a sorstalanságunk” – mondta. “Akik zsidó honfitársainkat megalázták és halálba küldték, azok a magyar nemzetet is megalázták” – hangsúlyozta.
Mint fogalmazott, mindegy, hogy náci németként vagy a hitleri ideológiákat kiszolgáló magyarként tették, amit tettek. Nincs bocsánat arra, ha egy állam a saját polgárai ellen fordul – hangzott el.
Áder János arra kérte a jelenlévőket: egy perces néma csenddel emlékezzenek az áldozatokra, felfoghatatlannak nevezve, hogy ha Auschwitz minden egyes áldozatának egy perces néma főhajtással adóznának, “a minden lelket megszólító csendnek három esztendőn át kellene tartania”.
A köztársasági elnök emlékeztette a jelenlévőket a vasárnap szentté avatott II. János Pál pápa tanítására is, arra, hogy Karol Wojtyła több alkalommal hitet tett a zsidógyűlölet és a kereszténység összeegyeztethetetlensége mellett. Felidézte: ő volt az a pápa, aki a haláltáborokban történteket az ördög diadalának és a történelem legsötétebb fejezetének nevezte, és ő figyelmeztetett a rasszizmus, a kirekesztés az idegengyűlölet rémképének leküzdésére is.
Áder János szerint ezzel minden erkölcsös ember egyetért a világon, a bűn mentegetését, relativizálását pedig erkölcstelenségnek nevezte az államfő.
A megemlékezést megelőzően ötvennégy ország képviselőinek részvételével, a magyar zarándokokkal az élen vonult végig a Nemzetközi Élet Menete az auschwitzi egykori haláltáborból a mintegy három kilométerre lévő birkenaui emlékhelyre.
Altorjai Anita, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatója az MTI-vel azt közölte: a repülőgép meghibásodása miatt az elnöki delegáció gépkocsival ment Birkenauba -, így sajnos a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt az államfőnek nem volt lehetősége arra, hogy az Élet menetével tegye meg az utat Auschwitztól Birkenauig.