A magyar opera napja – Vérnász

A magyar opera napja – Vérnász    A bemutató 50. évfordulóján ismét műsoron

A magyar opera napja – Vérnász
A bemutató 50. évfordulóján ismét műsoron

Éppen ötven esztendeje, 1964. október 31-én mutatták be a nemrégiben elhunyt komponista, Szokolay Sándor Vérnászcímű operáját. Az évforduló és a szerző tiszteletére a művet a magyar opera napján tűzi műsorra az Operaház.

Szokolay első operája Federico García Lorca azonos című darabjának adaptációja. A szerzőt az illyési fordítás ihlette, a darab szenvedélyes hangneme megragadta Szokolay képzeletét, ám mielőtt munkához látott volna, a zeneszerző komolyan tanulmányozta a spanyol kultúrát, történelmet, néprajzot és irodalmat, de behatóan foglalkozott De Falla művészetével is. Közel három évig alkotott, darabja pedig óriási sikerrel debütált a Magyar Állami Operaház színpadán.

Kovács János, a 2014-es széria dirigense az ősbemutató óta figyelemmel követi az előadásokat. „Óriási siker volt a 64-es premier, tanárom, Kórodi András felvételt is készített az első szereposztásban éneklő nagyszerű művészekkel, akik közt Komlóssy Erzsébet, Szőnyi Ferenc, Házy Erzsébet és Faragó András is szerepelt. A 2003-as felújítás Kovalik Balázs és Oberfrank Péter nevéhez fűződik, ekkor kerültek ki a darabból olyan zenei részek, amelyek nem tartoznak közvetlenül a drámához. Kettejük együttműködésével született meg az a másfél órás verzió, amely szünet nélkül, a feszültséget mindvégig fenntartva viszi végig a történetet. A felújításra Kovács Annamária örökölte meg az Anya szerepét Komlóssy Erzsébettől, aki állva tapsolta meg utódját. Az Anyát ma is Kovács Annamária alakítja, a szereposztás különlegessége azonban, hogy az énekesnő a Halál szólamát is elénekli. Ketten debütálnak a darabban: a Menyasszony szerepében Miksch Adrienne és Szemerédy Károly, aki Leonardót alakítja. Mindketten felkészülten érkeztek a közös munkára.”

Kovács János kiemelte: Szokolay Sándor darabjaihoz nem fűzi szoros szakmai kapcsolat, hiszen úgy alakult, hogy napjainkig mindösszesen csak a szerző I. szimfóniáját dirigálta. Ugyanakkor pályafutása során mindvégig nyomon követte Szokolay művészetét. „Ennek az előadásnak nemcsak a híre erős, hanem valóban az. Megvolt vele az édes gondom, mire megtanultam, de mindenképpen nagy hatású műnek tartom” – teszi hozzá.

Szokolay darabja Bartók Kékszakállúja mellett a nemzetközi színtéren legtöbbet játszott magyar opera. A Vérnászt 1965-ben mutatta be a Wupperthali Színház, majd a mű elindult a nemzetközi siker felé vezető úton, sorra ismerte meg Zágráb, Prága, Tolouse, Kassa, Pozsony és Berlin közönsége, majd eljutott Bécsbe, Moszkvába, Bolognába, Edinburgh-be, Helsinkibe, Tallinba, Linzbe és az Amerikai Egyesült Államokba is.

A Federico García Lorca színműve nyomán komponált, eredetileg három felvonásos darabot az Operaház rövidített verzióban játssza. Rendező: Kovalik Balázs, díszlettervező: Horgas Péter, jelmeztervező: Jánoskuti Márta.

Anya                          KovácsAnnamária

Vőlegény                  Vadász Dániel

Szomszédasszony  Balatoni Éva

Leonardo                  Szemerédy Károly

Feleség                     Wierdl Eszter

Anyós                                    Bódi Mariann

Menyasszony          Miksch Adrienn

Cselédasszony        Vajda Júlia

Apa                            Szvétek László

Vőfély                                    Cserhalmi Ferenc

I. Favágó                   Bátki Fazekas Zoltán

II. Favágó                  Hábetler András

III. Favágó                 Hantos Balázs

Hold                           Boncsér Gergely

Halál                          Kovács Annamária

További előadások: november 9., 11., 13.

Vérnász_fotó_Csibi Szilvia(2)