„A feminizmus nem szitokszó” – Hősnők az üvegplafon jelenségről és a nők mai helyzetéről

Közeleg a legjobb színésznők, a legtehetségesebb énekesnők, a leginspirálóbb közösségimédia-sztárok, a legnépszerűbb lakberendezők és a legötletesebb kiegészítő- és divattervezők gálája. A GLAMOUR Women of the Year évről évre felvonultatja hazánk büszkeségeit, hogy közülük az olvasók megszavazhassák minden kategórián belül az év kiválasztottját. Rajtuk kívül mindig van egy további kategória is: Az év hősnője díj, melyről a szerkesztőség dönti el, hogy kinek szeretné átadni. Idén ezt a díjat az Üvegplafon blog két alapítójának, Gát Annának és Réz Annának ítélte oda a magazin.

Az év hősnője díjjal olyan társadalmi kérdésekkel foglalkozó szervezeteket vagy képviselőiket díjazott már a GLAMOUR, mint Bódis Kriszta író, pszichológus, dokumentumfilmes, vagy a roma népművészet elemeit a mai, modern öltözködésben következetesen felhasználó divattervező, a Romani Design alapítója, Varga Erika. A díj elsősorban azokra szeretné irányítani a figyelmet a pink szőnyegen, akik a mindennapjainkat érintő szociális problémák, vagy hiányosságok ellen küzdenek. A GLAMOUR Women of the Year idei témája a női esélyegyenlőség, a női szerepek, a gyengébbnek mondott nem karrierlehetőségei, az üvegplafon jelensége és a küzdelem az elnyomás ellen. Ezekkel a témával foglalkozik az Üvegplafon blog, melynek íróit idén az a megtiszteltetés érte, hogy munkásságuk elismeréseként ők lettek Az év hősnője díjazottjai.

Réz Anna az ELTE Filozófiai Intézetében dolgozik adjunktusként. 2013-ban doktorált a CEU filozófia tanszékén, ahol az erkölcsi felelősségről végezte kutatásait. Anna azóta is hasonló, aktuális témákon dolgozik fáradhatatlanul, több helyen tanított és számos helyen publikált, valamint adott interjút. Szerinte a feminizmus nem szitokszó, hanem egy jelenséget takar: a nőket is ugyanolyan jogok illetik meg, mint a férfiakat. “Beszéljünk a politika első vonaláról, az üzleti élet fontos, döntéshozói pozícióiról vagy a tudományos élet legmagasabbra értékelt posztjairól, a nők aránya ezekben a pozíciókban 10% körül mozog. Ez nem csak azért gond, mert azt mutatja, hogy számtalan tehetséges nő nem tudja kihozni magából a maximumot, de azért is, mert azt jelenti, hogy a nőknek töredékannyi beleszólásuk van abba, merre fog haladni a világ, amelyben élünk, mint a férfiaknak. Pedig a következmények férfit és nőt egyaránt érintenek” – fogalmazott az Üvegplafon egyik alapítója.

Gyermekkori barátjával, Gát Annával számos rendezvényen és kerekasztal beszélgetésen vannak túl, ahol arra próbálják felhívni a figyelmet, hogy a nőknek milyen sztereotípiákkal kell megküzdeniük, és hogy hogyan tehetnénk a társadalmunkat kevésbé előítéletessé a nemi szerepekkel kapcsolatban. Ha belegondolunk abba, hogy egy terhes nő felé hány javaslat érkezik a várandósság problémáival való megküzdésre – többségük férfiaktól -, vagy ha egy állásinterjún olyan kérdéssel találjuk szembe magunkat, miszerint „Mikor szeretne gyermeket vállalni?”, megérthetjük a missziójuk lényegét.

Bár Gát Anna Londonban él és dolgozik, a korábban versíró, szerkesztő, tanár és dramaturg ma főként dráma- és forgatókönyvíró munkájával aktívan segíti az Üvegplafon tevékenységét, aminek fő üzenete, hogy merjünk nőként véleményt formálni, és ne a mi hibánknak gondoljuk azt, hogy az a bizonyos plafon a fejünk felett – üvegből – ott van. Ne féljünk arról elmélkedni, hogyan lenne nyugodtabb, harmonikusabb, szabadabb, vagy éppen sikeresebb nőként az életünk, és hogy vajon ehhez a társadalom mivel tud számunkra hozzájárulni. Ez nem utópia, ez egy elérhető cél. “A nőkről mindenki tudni véli, mire vágynak, mit akarnak. Mi az Üvegplafonnál inkább hallgatni szeretünk: odafigyelni arra a végtelenül sokféle és sokszor egymásnak feszülő női történetre, amelyekből szépen lassan kirajzolódik, hogy hogyan is élünk mi, nők, 2017 Magyarországában” – mondta Réz Anna.