A budapesti gettó felszabadulásának 77. évfordulójára emlékezett az EMIH

Dag Hartelius, Svédország budapesti nagykövete koszorúz a Raoul Wallenberg eltűnésének 77. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a néhai svéd diplomata emléktáblájánál a főváros XIII. kerületében 2022. január 17-én. Wallenberg, aki a vészkorszakban magyar zsidók ezreit mentette meg a deportálástól, 1945. január 17-én tűnt el. A svéd diplomatát három szovjet katona kíséretében látták utoljára. Sorsa, szovjetunióbeli fogságának története máig ismeretlen, egy 1957-es hivatalos moszkvai közlés szerint 1947. július 17-én halt meg a Ljubjanka börtönben. MTI/Máthé Zoltán

A budapesti Cipők a Duna-parton holokauszt-emlékműnél tartott megemlékezést a budapesti gettó felszabadulásának 77. évfordulója alkalmából az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH).

    Köves Slomó, az EMIH-Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija beszédében felidézte egy zsidó kisfiú történetét a treblinkai haláltáborból, aki a marhavagonból kiabálva azt kérdezte kétségbeesetten, hogy mi rosszat csinált. Nem tudta, hogy nem azért gyilkolják meg, amit tett, hanem azért, aminek született – tette hozzá.
    A vezető rabbi hangsúlyozta: az évforduló alkalmából arról a sok százezer magyar áldozatról szól a megemlékezés, akik a holokauszt éveiben azért lelték a halálukat, amik voltak, nem azért, amit tettek.
    “Fontos, hogy megemlékezzünk róluk, és az emlékezést cselekvéssé alakítsuk: a zsidó tanítás szerint az értelmetlen, ok nélküli gyűlölet ellen a legjobb módszer az ok nélküli elfogadás és szeretet” – emelte ki Köves Slomó.
    Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chábád Lubavics irányzat magyarországi vezetője felidézte, hogy édesapja – aki hamis papírokkal bujkálva élte túl Budapesten a vészkorszakot – egyszer arra kényszerült, hogy végignézze, amint zsidó gyerekek, nők és férfiak csoportját a Dunába lövik.
    Ő maga ugyan megmenekült, de ezt a borzasztó emléket egy életen keresztül vitte magával – emlékezett édesapjára.
    “A gyűlöletnek nincs helye a szívünkben, nem szabad gyűlölni a másik embert, akármilyen is legyen, még akkor sem, ha nem értünk vele egyet” – emelte ki Oberlander Báruch.
    A szervezők közlése szerint a Duna-parti megemlékezést követően az újlipótvárosi Zsilip Közösségi Központban levetítik azt a Surányi András filmrendező és stábja által készített videót, amelyben Szinetár Miklós színház- és filmrendező emlékezik a vészkorszakra. Ezután Köves Slomó beszélget Szinetár Miklóssal a holokausztról.
    Az EMIH megemlékezése hétfőn 18.00 órakor az online térben is megkezdődött. A www.emlekezes77.hu oldalon 77 órán keresztül óránként egy-egy újabb videó tekinthető meg holokauszt-túlélőkkel és megmentőikkel készült interjúkból. A felvételek – köztük a Zsilip Központban vetített Szinetár Miklós-interjú is – annak a gyűjteménynek a részét képezik, melyet a Sorsok Háza fejlesztésére létrehozott Magyar Holokauszt Kutatási és Oktatási Központ (MHKOK) megbízásából készített Surányi András filmrendező és stábja – közölte az EMIH.
    Hetvenhét éve, 1945. január 18-án szabadult fel a Dohány utca, a mai Kertész utca, Király utca, Csányi utca, Rumbach Sebestyén utca, Madách Imre út, Madách Imre tér és Károly körút által határolt budapesti gettó, ahol több mint 70 ezer embert zsúfoltak össze a terület 1944. december 10-én történt lezárásakor. A gettó ugyan csak rövid ideig működött, ám az embertelen körülmények, a zsúfoltság, az élelmiszerhiány, valamint a gyakori nyilas razziák sok életet követeltek. A gettó felszabadulását követően több ezer temetetlen holttestet találtak a területen – emlékeztet az EMIH.

MTI