Gyulafehérvári püspökök emlékezete Bécsben

Elszorul az ember szíve, hogy Bécsben tudományos konferenciát rendeznek két nehéz sorsú, nehéz időkben a római katolikus egyházat megalkuvás nélkül szolgáló gyulafehérvári püspökről, Márton Áronról és Jakab Antalról.

Személyes érintettség okán elszorul a tudósító szíve is, mert Márton Áron legendás pályájáról szólva kísérteties hasonlóságot fedezhetünk fel a tragikus sorsú Mindszenty József bíboros-érsek, hercegprímás életével és munkásságával, akinek a neve említése még a 2004. december 5.-i népszavazás előtti napokban is bőségesen elegendő volt ahhoz, hogy e sorok írójának a jegyzete már meg se jelenjen, és gondolkodás nélkül megköszönjék az azóta jobb létre szenderült Színes Mai Lap belpolitikai rovatának élén végzett tevékenységét.

Köszöntőjében Simon Ferenc esperes, az ausztriai magyarok főlelkésze a bécsi Balassi Intézet – Collegium Hungaricum dísztermében megrendezett eseményt méltatva joggal emelte ki, hogy Christoph Schönborn bécsi bíboros-érsek elvállalta a konferencia fővédnöki tisztét. „Bécsben, ahol annyi magyar és székely él, első alkalommal tarthatunk konferenciát Erdély püspökeiről – hangsúlyozta Simon Ferenc. – Bátor emberekről, bátor keresztényekről, akik szerették az igazságot. Márton Áron megelőzte korát. Tiltakozott a háború ellen, elsőként és talán egyetlenként az egyházi vezetők közül felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, és VI. Pál pápánál tett látogatása alkalmával határozottan jelentette ki, hogy nincs remény kompromisszumra a kommunista diktatúrával.”

Márton Áron harminc évvel a II. vatikáni zsinat előtt úgy fogalmazott, hogy a püspököknek a tökéletesség mestereinek kell lenniük, nos, ő az általa választott utódával, Jakab Antallal mindig és mindenkor igyekezett megfelelni e követelménynek akkor is, amikor ennek súlyos következményei voltak.

Szalay-Bobrovniczky Vince, hazánk bécsi nagykövete szerint szükség van időnként arra, hogy magyar nyelven, kicsit magunk között maradva itt a bécsi magyarság szellemi táplálékáért felelős intézményben megbeszéljük a dolgainkat. „Püspök urak életükkel, a magyarság melletti kiállásukkal példát mutattak, és mind a mai napig erőt adnak a székelyeknek, erről magam is meggyőződhettem Erdélyben” – mondta a nagykövet. Nem véletlen tehát, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere személy szerint gondoskodott arról, hogy a rendezvény létrejöjjön, sőt az előadások hamarosan olvashatóak lesznek egy kétnyelvű füzetben is. A nagykövet külön megtiszteltetésnek nevezte, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a kormányülés napját Bécsben kezdte.

Dr. Rétvári Bence Márton Áron vallásszabadságért és a kisebbségekért vívott heroikus küzdelmét említette, mint követendő példát, aki semmiféle alkura, engedményre nem volt hajlandó a demokrácia illúziójáért. „Karizmatikus személyiségét az élet lehető legnehezebb kombinációja tette próbára: kisebbségben élő magyarként, vallásosként élt egy ateista országban. De figyeljük meg: nehéz időkben mindig erős, kemény, bátor, kitartó embereket küld az Úr egyházi és állami vezetőknek” – zárta szavait az államtitkár.

A házigazdai teendőket is ellátó Dr. Szabó Csaba történész, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója, a Balassi Intézet igazgatóhelyettese, a konferencia szervezője Márton Áron és Mindszenty József életrajzát hasonlította össze, amely minden lényeges pontját tekintve szinte azonos, a különbségek mindössze az egyéniségükből adódnak. Amikor a fiatal Mindszentyt a bécsi Pázmáneumba akarta küldeni püspöke, nem vállalta, mert többre tartotta a papi feladatok ellátását a karrierépítésnél. Márton Áron szintén akkor érezte magát elemében, amikor például az egyetemi ifjúság szónoka lehetett Kolozsváron. Már ott az volt róla a vélemény, hogy fáklyaként mutat utat az erdélyi magyaroknak. A háború után az üldözöttek szószólói természetesen maguk is üldözöttek lettek. A sokat szenvedett, megalázott, fizikailag is tönkretett, a kommunista vezetőkkel tárgyalni sem hajlandó püspököket döbbenetes módon a Vatikán is magukra hagyta. A szégyenteljes alkuk sorozatáért felelős Vatikán dokumentumai, amelyek a szocialista országok vezetőivel folytatott tárgyalásaikról készültek, Róma kérésére 2041-ig titkosak. Annyit azért tudni lehet, hogy a Vatikán Mindszentyvel és Márton Áronnal kapcsolatos döntései a magyar és a román kormány igényei szerint történtek. Nem véletlen tehát Márton Áron egyre gazdagodó kultusza Erdélyben. Ott tudják igazán, hogy az erős ember, akár a hargitai fenyő, törik, de nem hajlik. Minden magyarnak, minden katolikusnak, minden székelynek példa az ő élete. Ez a konferencia az első lépés ahhoz, hogy megismerhesse Bécs is a nagy erdélyieket.

Dr. Balogh Margit, az MTA BTK Történettudományi Intézet történésze orosz és brit forrásokban azt kereste, hogy milyen dokumentumok találhatóak Márton Áronról és a román katolikus egyházról. Nem volt könnyű dolga, mert a Moszkvában fellelhető anyagokat csak kézzel lehet másolni. Sajnos kevés is a dokumentum a szovjet-román együttműködésről, sőt Moszkva ügyelt a látszatra: még véletlenül se vádolhassa meg őket azzal senki, hogy beleszólnak a Romániában zajló eseményekbe. Nem egyértelmű, hogy a Szovjetunió milyen mértékben avatkozott bele a szocialista országok egyházvezetésébe. Óvó, ellenőrző szerepe volt, szemlélte vagy befolyásolta is az eseményeket? A kutatás viszont egyértelmű bizonyítékokkal szolgál arra, hogy Románia és Magyarország öncenzúrájából, önigazodási szándékából adódóan gyakran sokkal tovább merészkedett, mint ahogyan azt a tárgyalásokon elhangzottak indokolták volna. Rákosi Mátyás személyes felelőssége például sokkal nagyobb Mindszenty likvidálásában, mint ahogyan eddig gondoltuk. Románia moszkvai nagykövete nem kap direkt útmutatást a szovjet vezetéstől, amikor konkrét napi parancsért állít be a Kremlbe arra vonatkozóan, hogy a román katolikus egyház elszakadjon-e Rómától. A szovjet egyházügyi hivatal elnöke arra hivatkozik, hogy „a miénk eltér a román helyzettől”. A brit forrásokból pedig azt tudhatjuk meg, hogy a nyugatiak alábecsülték azt a nyomást, amely a szocialista országok egyházpolitikájára nehezedett.

Két előadást is tartott Dr. Nagy Mihály Zoltán, a nagyváradi Posticum Egyháztörténeti és Társadalomtudományi Intézet történésze, mert a Márton Áron elleni perről alanyi jogon, a két püspök Securitate által végzett megfigyeléséről pedig az időközben megbetegedett Dr. Denisa Bodeanu, a bukaresti Román Állambiztonsági Levéltár történész-levéltárosa helyett beszélt a hozzá elküldött írása alapján. Amikor a magyarországi „árulók, összeesküvők” romániai kapcsolatait igyekeztek felgöngyölíteni a Rajk-perben, felfedezni véltek egy komoly romániai szálat. Rajk László erdélyi származású, három testvérét rendszeresen látogatja Romániában, sőt a magyar vezetést folyamatosan kritizálja, és számon kéri rajtuk a magyarellenes intézkedéseket! Márton Áron – Teleki Pál fiával, Gézával karöltve – együttműködésre hívta fel a háború utáni első békeévben a román vezetés számára gyanús, magyarok vezette vagy magyarországi kapcsolatokkal rendelkező erdélyi intézményeket, ahogy fogalmazták, a nacionalizmus tűzfészkeit. Lázasan kerestek terhelő bizonyítékokat ellenük, hogy megszűntethessék őket. Egy ideig úgy tűnt, hogy a Rajk per egyes elemei használhatóak lesznek a püspök elleni perben.

Márton Áron és Jakab Antal sok gondot okozott a Securitatenak. Megfigyelésükre ügynökhálózatot hoztak létre, telefonjaikat lehallgatták, lakásukba poloskát szereltek, követték, fotózták őket, leveleiket jobb esetben elolvasták, rosszabb esetben nem kézbesítették sem azokat, amelyeket ők írtak, sem azokat, amelyeket hozzájuk írtak. Márton püspök tiszteletére jellemző, hogy csupán egy-két közeli barátját sikerült rávenni a jelentésírásra, de ők is szóltak neki, hogy vigyázzon velük. Később azon mesterkedtek, hogy megszűnjön a jó emberi és munkakapcsolat a két püspök között, de ezt nem sikerült elérniük.

Dr. Pallagi Mária, a Szegedi Tudományegyetem történésze az elmúlt három évtizedben Nyugatról Erdélybe özönlő segélyszállítmányokról, segélyakciókról és a segítőkről beszélt. Már 1980-tól 1987-ig illegális, 1987-től 1989-ig féllegális, 1989-től pedig legális akciókat szerveztek Nyugat-Európában a „középkori körülmények között sínylődő” erdélyiek támogatására. Az évtizedek során olyan kórházak, idősotthonok, közösségi házak, mintagazdaságok, oktatási intézmények jöttek létre, amelyek világosan mutatták a fejlődés irányát az elmaradott térségben.

„Nekünk, közeli rokonainak megdobogtatja a szívünket, hogy emellett az emberkatedrális, Márton Áron mellett állhatott Jakab Antal mindhalálig” – kezdte előadását Varga Gabriella budapesti szerkesztő, a Jakab Antal Keresztény Kör társelnöke. „Ezt az embert, amíg élek, magam mellől el nem engedem” – idézte Márton püspököt Varga Gabriella. Jakab Antal káplánként kezdte 27 évesen munkáját a 40 éves Márton Áron mellett. Később pedig mint segédpüspök, a főpásztori munka nagy részét is ő végezte a súlyos beteg püspök helyett. Négy és fél évtized alatt nem változott róla Márton Áron véleménye: rátermett, találékony, nagy tudású, remek diplomáciai érzékkel megáldott embernek tartotta. Jakab Antal nevéhez 50 templom felújítása, 10 új felépítése, kápolnák, közösségi házak, imaházak születése fűződik a legkeményebb Ceausescu diktatúra, a templom- és falurombolások idején.

Lázár Csilla, a Csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum vezetője a kortársak és az utódok tiszteletéről beszélt legendák és emlékhelyek tükrében a múzeum névadójáról. Márton Áron már életében világi körökben is ismert lelki és szellemi vezetője volt az erdélyi magyaroknak. Az utókor számára jelképpé vált, mint az egyházellenes propaganda első számú embere, a megtörhetetlen, kiválasztott, mitizálódott alak. Kicsi ember volt, de óriás lett. Ma már megszámlálhatatlan helyen szobor, emléktábla, festmény, grafika őrzi emlékét, intézmények vették fel a nevét, több könyv jelent meg róla, életéről, munkásságáról konferenciákat rendeznek. Dolgozószobája eredeti berendezéseivel, relikviáival ma is a gyulafehérvári püspökség ékessége.

Dr. Kovács Gergely egyházjogász, pápai káplán, a Kultúra Pápai Tanácsa irodavezetője Rómából érkezett beszámolni Márton Áron és Mindszenty József boldoggá avatási eljárásának alakulásáról. Aki arra gondolt, hogy néhány év múlva már lezárulhatnak ezek az ügyek, téved. A rendkívül alapos, és ezért rendkívül hosszadalmas procedúra akár évtizedekig is eltarthat még, és egyáltalán nem biztos, hogy boldoggá avatással ér véget. Az eljárás követelményeit minden kétséget kizáró bizonyítékokkal kell alátámasztani. Előfordulhat, hogy olyan tanú vallomásához kérnek kiegészítéseket, aki már elhunyt, s a szükséges információk pótolhatatlanok.

Márton Áron közéleti tevékenységéről szólt a budapesti Márton Áron Társaság elnöke, teológus, kánonjogász, nemzetiségi-nemzetpolitikai szakértő, Soós Károly. Márton Áron szó szerint idézett egyik képviselőtestületi beszédét és egy prédikációját mintha a konferencia zárószavainak szánta volna, annyira érvényes, aktuális és irányadó. A nagy püspök határon belül és kívül egyetemes európai és keresztény mércével szemlélte a világot. Tudta, hogy a magyarság ügyét csak így lehetséges előremozdítani. Erdély és Magyarország együttműködésével akár még Bécsben is sikerülhet.

Horváth Gábor Miklós

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*