Tavaszünnep két bemutatóval

Bach János-passióját Eperjes Károly színrevitelében április 2-án láthatja először az Operaház közönsége, húsvét előestéjén pedig, az ünnep jegyében ugyancsak premierrel készül az Erkel Színház: Mohácsi János Aida-rendezése mutatkozik be. A tavaszi keresztény ünnepkör elmaradhatatlan Parsifal-sorozatában újra Budapesten lép színpadra Molnár Levente, az előadásokat a Metropolitan állandó vendégkarmestere, Cristian Badea vezényli.

A Wagner-előadásokat a Tudósok Parsifalja névvel ellátott főpróba előzi meg március 31-én. A Magyar Tudományos Akadémia partnerségével magyar tudósok lehetnek részesei az idei nagyszínpadi próbának. A Mindenki Operája című nyilvános főpróba-sorozat különleges estéit 2013-ban indította el az Opera. Első alkalommal a történelmi keresztény egyházakat, 2014 nagyhetében pedig az orvos- és betegszervezetek képviselőit látta vendégül az intézmény. A Parsifal-előadásokban Zürich, München, London és Tokió színpadai után ismét a Magyar Állami Operaházban üdvözölhetjük Molnár Leventét. A címszerepben Kovácsházi István, Gurnemanz szerepét a világ egyik leghíresebb Wagner-basszusa, Eric Halfvarson énekli. Az amerikai Illinoisból származó művész szintén bejárta már a világ szinte valamennyi híres operaházát és koncertszínpadát. Kundry szerepében a nemzetközi karriert befutott, Bayreuthot is megjárt Németh Juditot láthatja a közönség. Az énekesnőt pályafutásának 25. évfordulója alkalmából az április 6-i előadás előtt szűk körben, személyesen köszönti Ókovács Szilveszter főigazgató.

A szakralitást a húsvéti ünnepkörben Bach János-passiója is hangsúlyosan képviseli az Opera műsorpalettáján. A Jézus szenvedéstörténetét és halálát megjelenítő mű 1724 Nagypéntekére íródott. Eperjes Károly első alkalommal dolgozik az Andrássy úti dalszínházban, csakúgy, mint alkotótársa, Vincze Balázs koreográfus. A rendező az oratórikus zeneművet stilizált arénába, ókeresztény közegbe viszi, és él a mozgásszínház eszközeivel is. Eperjes Károly az Opera magazinnak elmondta: „Nem szerencsés a kórust és a szólistákat mozgatni, különben szétesik a hatás. Végül a díszletben találtam meg a megoldást. Kialakítható egy olyan tér, ahol a balettosok mozgásával felerősíthető a mű mondanivalója és a tizennégy stáció is megjelenik a colosseum árkádjai között. … Szeretnék a befogadó és a mű alkotója közötti közvetítőként működni. Az a dolgom, hogy amit Bach leírt, azt a lehető legérthetőbbé és legélvezhetőbbé tegyem a publikum számára.” A Magyar Nemzeti Balett közreműködő művészei a nagyszabású zenemű korál-részei alatt táncolnak. „Tulajdonképpen a klasszikus balett alapjait használva a saját mozgásnyelvemet, a temperamentumomból fakadó dinamikai váltásokat harmonizálom a zenével. Reményeim szerint a mozgásvilággal el tudom érni azt, hogy az előadás végén a közönség számára ne tűnjön merev műnek a János-passió, de úgy gondolom, hogy bibliai téma esetében az újításokkal csínján kell bánni.” – hangsúlyozta Vincze Balázs a színrevitellel kapcsolatban. Czigler Balázs díszleteiben és Kárpáti Enikő jelmezeiben az Opera vezetői szólistáit láthatja a közönség: Jézust Kovács István alakítja, Pilátust Palerdi András, az Evangélistát Mukk József. Közreműködik még Szemere Zita, Schöck Atala, Megyesi Zoltán és Blazsó Domonkos; vezényel: Strausz Kálmán. Előadások: április 2-án és 4-én.

Ünnepi előadásnak ígérkezik Verdi Aidájának bemutatója is. Az emelkedettséget magában hordozza a gyötrelmes erkölcsi dilemma is: kihez legyen hűséges az ember? Hazájához, családjához vagy szerelméhez? A történet a háborúról szól, amely egyidős az emberrel, és alighanem elmúlni is csak az emberrel fog. De van, amin nem diadalmaskodhat: a lélek tisztasága. Az ókori témájú, örökérvényű mű felújítása a Jászai-díjas Mohácsi János első operarendezéseként kerül fel az Erkel Színház műsorpalettájára. Az alkotómunkáról az Opera magazinnak nyilatkozott: „Számomra a kapaszkodót a háború jelentette, amit nem szoktak komolyan venni, mi viszont erre fűztük fel az egész történetet. Az előadás arról szól, hogyan tapos bele a hadviselés az emberek életébe.” Gyakori alkotótársai az Operaház produkciójában is segítették a színpadi megvalósításban: Khell Zsolt díszlete, Remete Kriszta jelmezei, Bodor Johanna koreográfiája teszi teljessé a produkciót, amelyet a miskolci nyári előbemutató után április 4-én láthat először az Erkel színház közönsége, s ezt követően még hat alkalommal, két szereposztásban. A sorozatban kétszer lép színpadra Fabio Sartori. Az olasz tenor 1996-ban, a Bohéméletben debütált a velencei La Fenice színházban, a következő esztendőben már a Scala Macbeth-előadásáben énekelt Ricardo Muti vezényletével. Bolognai és Pármai debütje után Bécs, Chicago, Berlin, Milánó, Madrid, Buenos Aires, Las Palmas, Bilbao és Amsterdam színpadai következtek. Budapesten Radames szerepében mutatkozik be. A Mohácsi-rendezésben Komlósi Ildikót is üdvözölheti a közönség. A nemzetközi színpadok ismert hazai énekesnőjének egyik emblematikus szerepe Amneris. A Verdi-hősnőt a Veronai Arénában Franco Zeffirelli rendezésében énekelte, de különféle színrevitelekben alakította a Scalában, a londoni Royal Operában, a barcelonai Liceuban, Brüsszelben, Münchenben és Frankfurtban is, összesen közel száz alkalommal. A címszerepben az ugyancsak külföldi színpadokról hazatérő Boros Csillát és Sümegi Esztert, a további szerepekben az Opera vezető énekeseit: Kovács Istvánt, Gál Erikát, Fekete Attilát, Palerdi Andrást, Fried Pétert, Fokanov Anatolijt és Kálmándi Mihályt láthatja a publikum, de hazalátogat Sebestyén Miklós is. Vezényel: Kesselyák Gergely. Az április 14-i előadás a Tavaszi Fesztivál keretében valósul meg.

            A Magyar Állami Operaház 1885 januárja és 2014 januárja között gyakorlatilag folyamatosan, összesen 907 alkalommal játszotta a világ talán legsűrűbben műsorra tűzött és legnépszerűbb operáját, az Aidát.