Őze Áron a Színházak Éjszakája megnyitón

Spread the love
mondott Őze Áron, a Pesti Magyar Színház igazgatója

mondott Őze Áron, a Pesti Magyar Színház igazgatója

Harmadik alkalommal rendezik meg a Színházak Éjszakája elnevezésű rendezvénysorozatot szeptember 20-án Budapesten, amelynek hivatalos megnyitóját péntek délután tartották, a Városházán. A résztvevő színházak igazgatóinak jelenlétében a rendezvényt hivatalosan megnyitotta, Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Az eseményen beszédet mondott Őze Áron, a Pesti Magyar Színház igazgatója, Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója, valamint Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház vezetője.

 

„2012-ben, amikor elsőként rendeztük meg a Színházak Éjszakáját a Radnóti Színház szervezésében, nagy várakozással tekintettünk erre a napra.“- kezdte köszöntő beszédét Tarlós István, főpolgármester. „Ezen az eltérő, színházi napon, láthatja a nagyérdemű, hogy mi is történik a kulisszák mögött. Ebben az első évben az is kiderült, hogy erre a rendezvényre nagyon is van kereslet.“- folytatta a főpolgármester. Majd hozzátette, hogy 2013-ban 14 000 látogatót vonzott az esemény, ezért abban az évben Budapestért díjjal tüntették ki a Színházak Éjszakáját. Idén pedig már megduplázódott az eladott karszalagok száma a tavalyihoz képest. A főpolgármestert Őze Áron követte, akinek beszédének egésze alább olvasható.

Őze Áron után Máté Gábor a Katona József Színház igazgatója szólt a jelenlévőköz. Felelevenítette az ötlet megszületését, majd kiemelte, hogy az esemény fontos megmutatkozási lehetőség, a színházaknak, a színészeknek, s a nézőknek egyaránt. „Fontos, hogy újat, kreatívat, tartalmasat mutassunk.“- mondta Máté Gábor. „ A kultúra sokba kerül, a kulturálatlanság pedig még többe.“- kezdte beszédét Óvkovács Szilveszter, aki az Operaház programját mutata be röviden.

Őze Áron beszéde:

„A Magyar Színházhoz kötődik színháztörténetünk egyik legkülönösebb eseménye:

1945. január 18-án felszabadult a pesti oldal. Pár nappal azelőtt még fasiszták vették be magukat a Magyar Színház épületébe, és a színház súlyos bombatalálatokat kapott. De január 28-án, vasárnap reggel 10 órakor Szabadság Matinét tartottak az Izabelli téri Magyar Színházban. A műsorban fellépett Abonyi Géza, Gobbi Hilda, Major Tamás, Pásztor János, Székely Mihály, az alkalmi zenekart Sergio Failoni vezényelte. Zsúfolásig tele volt a fűtetlen nézőtér, a nyitott zsinórpadlásból hullott a hó. Várkonyi Zoltán berobbant a színpadra, széttárta karját és beleüvöltötte a világba, hogy „Élünk“! Ez volt a háború utáni magyar színjátszás első megmozdulása. A pincékből, óvóhelyekről előjöttek a színészek, és újra megindult a háború utáni pesti színházi élet.

Mert a színházat nem lehet porig rombolni, a színház a leglehetetlenebb körülmények között is makacsul felüti a fejét, élni akar, a színházcsinálók a romok között is színházat akarnak csinálni, a nézők pedig színházat nézni.

A Magyar Színház örömmel csatlakozik a Színházak Éjszakája programsorozathoz. Az idei évben 16 színház kapcsolódik be a rendezvénybe: az Átrium Film-Színház, Bárka Színház, Bethlen Téri Színház, Dumaszínház, Játékszín, Karinthy Színház, Magyar Színház, MU Színház, Nemzeti Színház, Magyar Állami Operaház, Pinceszínház, Rózsavölgyi Szalon, Stúdió K Színház, Színház- és Filmművészeti Egyetem (Ódry Színpad), a Szkéné Színház, valamint a Trafó.

Az üres színház halott színház. Éltessük, legyen mindig egy olyan hely, ahol jobb lenni, mint máshol, ahol a nézőkkel együtt túl lehet élni mindent és ebben a közös játékban, úgy telik el az életünkből két,két és fél óra,hogy viszünk valamit magunkkal,valamit amitől azt mondhatjuk,hogy „Élünk“!  A rendezvény kíváló alkalom arra, hogy játszani hívjuk egymást.“

Comments are closed.