Ötven éves a Teherfuvarozók Európai Szakszervezete

Székely Sándor, a TESZ elnöke

Székely Sándor, a TESZ elnöke

Új időszámítás kezdődött az idén ötven éves Teherfuvarozók Európai Szakszervezete (TESZ) számára! A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a TESZ idén aláírt dokumentuma, az egyesület tagvállalkozásaira vonatkozó új kollektív szerződés azt jelenti, hogy a szakszervezet a továbbiakban a meglévő 3300 tagja ügyeinek intézése mellett 3000 új munkáltató képviseletével kapcsolatos feladatok elvégzését is vállalja. Székely Sándort, a TESZ elnökét huszonhét év tapasztalata segíti a sikeres munkában. Erről és a szakszervezet előtt álló feladatokról kérdeztük.

- Az 1980-as évek végén egyre elégedetlenebbek voltak az emberek a szakszervezeti munka hatékonyságával a Hungarocamionnál is. Érvényes ez a mondás önre, hogy jókor volt jó helyen, mert mindenképpen új arcokat akartak látni a Hungarocamion Dolgozók Szakszervezete (HDSZ) vezetői között, akikből még nem hunyt ki a tűz, akik tudták, mit akarnak, és ezt meg is merték mondani!

- Műszaki területen dolgoztam a rendszerváltás idején. A problémákat látva én is megfogalmaztam, hogy szerintem hogyan mehetnének jobban a dolgok, és ez nagyon tetszett a kollégáknak, rögtön megválasztottak a HDSZ titkárának. Úgy gondolták, kellőképpen agilis ember vagyok, akire rá lehet bízni az ügyeik intézését. Valóban, új arcokkal új szakszervezet építésére volt szükség, új vezetővel, aki érti és érzi az idők szavát, és aki elég fiatal ahhoz, hogy ne hozzák összefüggésbe a régi rossz beidegződésekkel, a gyakran csak alibi szakszervezeti munkával. Amit vártak tőlem, azt csak teljes állásban volt lehetséges elvégezni, a korábbi munkámat fel kellett adnom. Nagy váltás volt ez az életemben, komoly döntés, a feleségemmel is meg kellett beszélnem, hogy teljesen mást kezdek csinálni. Aztán felgyorsultak az események, hamarosan alelnök lettem, és tizenegy év után pedig már én irányítottam a munkát, mint elnök. 2004-ben lettünk Teherfuvarozók Európai Szakszervezete.

- Lassan harminc éve igyekszik védeni a nemzetközi fuvarozásban részt vevő gépkocsivezetők érdekeit. A cél ugyanaz, de folyamatosan változik a gazdasági helyzet, újabb és újabb törvényeket, hazai és nemzetközi előírásokat kell figyelembe venni. Hogyan lehetséges lépést tartani mindezzel?

Székely Sándor, a TESZ elnöke

Székely Sándor, a TESZ elnöke

- A teherfuvarozás speciális jellege miatt a tehergépjármű-vezetők és az alkalmazottak képviselete speciális szervezeti megoldásokat kíván. Ahogyan a munkatervünkben is megfogalmaztuk, az új törvényekhez igazodás folyamatosan kell, hogy történjen (Munka Törvénykönyve, Polgári Törvénykönyv) és ki kell alakítani egy új, változó környezethez alkalmazkodó struktúrát.

– Tudnak-e róla a védelemre szorulók, hogy van, aki segít rajtuk? Egyáltalán, milyen jogosítványokkal rendelkezik ma egy szakszervezet?

- Minden lehetséges problémáról igyekszünk tudomást szerezni, hogy megoldási javaslatainkkal segíthessünk. Olyan, minden fuvarozó szakmában dolgozó munkaadót és munkavállalót érintő problémák megoldásáról beszélünk az összes lehetséges fórumon, amelyek joggal számíthatnak az érintettek érdeklődésére. Markáns álláspontunk van a foglalkoztatásról, a bérekről, a béren kívüli és egyéb juttatásokról, a kollektív szerződésekről. A munkaerő piacon azokat a cégeket kell segíteni, amelyek jövőképet adnak, és nem rövid távú idénymunkának tekintik a tehergépjármű-vezetést. A jó munkahely megteremtése egyaránt érdeke a munkaadónak és a munkavállalónak is, mert számíthatnak egymásra. A TESZ továbbra is az alapbér fejlesztését tűzte ki célul: a bértábla és az időbér a jövő a teherfuvarozásban. A vidéki irodáknál és a határokon fontos a gyakoribb jelenlét és elengedhetetlen a szakértők bevonása a tárgyalási folyamatokba. A változó cég struktúrák mellett a meglévő kollektív szerződéseket az új törvényekkel összhangban meg kell őrizni. Itt jegyzem meg, hogy az MKFE tagvállalkozásaira vonatkozó új kollektív szerződés úgynevezett alágazatban kötött szerződés, tehát a helyi kollektív szerződések az egyes fuvarozó vállalkozásoknál természetesen továbbra is érvényben maradnak. Nagy cégeknél cégcsoport szintű, vagy több munkáltatós kollektív szerződés megalkotása a jövő. Az ágazati szintű kollektív szerződés fő harcosai vagyunk. Fontosak a szociálpolitikai ügyek, a munkaképesség megtartása, rehabilitáció, a nyugdíj, nyugdíjasok, a társadalombiztosítás és egészségügyi ellátás, a munkavédelem és a baleset-megelőzés. Fontos a belföldi és a külföldi kapcsolatépítés! Az Európai Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) közúti fuvarozási szekcióban kivívott elismertségünket a magyarországi teherfuvarozási helyzet javítására kívánjuk felhasználni. A nemzetközi problémákat jelző gépjárművezetőink érdekében az érdemi segítségnyújtás a legfontosabb cél. A közvetlen szomszédos országokkal, Romániával, Csehországgal, Szlovákiával, Ausztriával és Lengyelországgal fontos a még intenzívebb kapcsolattartás már csak a munkaerő szabad áramlása miatt is. Romániával és az ott meglévő szakszervezetünkkel kiépített kapcsolatrendszer további fenntartása a cél, mivel a munkavállalók az itteni cégből visszakerülhetnek, de később Erdélyben is elképzelhető a szakszervezet újjáéledése. Minden országban, ahol a magyar tehergépjármű-vezetőket képviselni kell, jelen kell lennie a TESZ-nek, vagy a kapcsolatrendszerét felhasználva tudnia kell segíteni! Minden pozíciót meg kell ragadni, amivel érdekeket lehet képviselni vagy védeni! Ezért őrizzük meg képviseletünket az Európai Üzemi Tanácsban.

– Brüsszelt lassan már második otthonának mondhatja, hiszen folyamatosan vesz részt bizottsági üléseken!

- Nemrég részt vettem az Ágazati Párbeszéd Bizottság Plenáris ülésén, ahol a munkaadói és a munkavállalói oldal (IRU és ETF) egy szociális kódex kidolgozásába fogott, amelynek célja a nemzetközi közúti fuvarozási szektorban dolgozó gépkocsivezetők munkakörülményeinek javítása és a szakma vonzóbbá tétele a fiatalok számára. Találkoztam az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságának képviselőivel is.

- A hazai fuvarozó szakma legégetőbb gondja a felkészült, felelősségteljes, a mai követelményeknek megfelelő, összetett munkát végezni képes fiatal gépkocsivezetők hiánya. Mi változott azóta?

- Történtek pozitív változások! Eddig a pénz, a gépkocsivezetők alacsony bére volt a legnagyobb probléma, az, hogy egy nyugaton dolgozó sofőr sokkal többet keresett, mint az itthoni kollégája. Megérte kint dolgozni. Ma már a kint töltött idő jelenti a legnagyobb problémát a legtöbb gépkocsivezető számára, nem akarnak túl hosszú ideig a családjuktól távol lenni. Sok fiatal azért nem akar a szakmában elhelyezkedni, mert a barátnője, felesége, gyereke nem fogadja el, hogy több hétig nem látják egymást. Nem beszélve arról, hogy ma már nincs akkora különbség a kinti és a hazai bérek között: száz-százötvenezer forint miatt nem éri meg hosszú ideig távol lenni a családtól. Ez az összeg elmegy az utazgatásra, a kint tartózkodás napi kiadásaira. Az európai szakszervezetek egyöntetű véleménye szerint a hat-nyolc hétig tartó folyamatos munka minden szempontból túlmegy a teljesíthetőség határán, ezért a gépkocsivezetők megtartása érdekében a négy hét munkát, egy hét pihenést javasolják minden munkáltatónak. Nagy harc folyik az emberi méltóság semmibe vétele ellen, a parkolók, tisztálkodási lehetőségek szinvonalasabbá tételéért. Sajnos egész Európára érvényes, hogy a vezetési idejüket figyelembe vevő sofőrök sokszor lehetetlen helyeken kénytelenek megállni. Nemzetközi szinten már több éve együttműködünk az MKFE-vel. Most módunk lesz a tagságot is megismerni, jelen leszünk az MKFE életében. A tagvállalkozások vezetői rá fognak jönni, hogy érdemes együtt gondolkodni a szakszervezettel, mert a konfliktusok megelőzésében nagyon sokat tudunk segíteni. Sok vállalkozót a piac kényszerítette rá arra, hogy a munkavállalóik felé forduljanak, de tekintsük ennek most a jó oldalát: lehetőség nyílt a párbeszédre minden érintett fél között. Ez az alapja annak, hogy az egész fuvarozó szakma lépjen egyet előre. Ez csak összefogással lehetséges. Ha a kormányzati oldalról is megvan az akarat, két-három év alatt be lehet hozni a lemaradásunkat Európa nyugati feléhez képest! Ehhez persze a mostohagyerek, a belföldi árufuvarozás felzárkóztatása is szükséges életpálya-modellel, előrehaladási lehetőséggel. Lelki szemeim előtt már azt látom, hogy sikerül a szakmából hiányzó helyeket magyar munkanélküli fiatalokkal feltölteni.

- A jó kapcsolatépítésre visszatérve, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) kongresszusa az Elnökség tagjai sorába választotta, az MSZSZ Közlekedési Ágazati Tagozata (KÁT) vezetője lett. Gratulálunk!

- Fent említett terveink az MSZSZ-ben fognak megvalósulni. Az új konföderáció közlekedési ágazati kosarában meghatározó szerepet kell vállalnunk. A konföderáció az országos szintű

problémákat az elnökség útján kezeli, ezért lehetőleg az elnökségben is meg kell jeleníteni a teherfuvarozás érdekeit. Jelenleg Magyarországon a teherfuvarozás egyetlen szakszervezeti képviseletére komoly felelősség hárul, mivel nincs más érdemi érdekvédelem a szakmában.

Érdekeltek vagyunk a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége (KSZOSZ)

fennmaradásában, itt már öt éve választott vezető vagyok, mivel ez a szervezet stratégiai partnerek szövetsége, valamint innen származtatják a nemzetközi kapcsolatrendszer alapjait is, lásd Közúti Közlekedési Szolgáltatók Alágazati Párbeszéd Bizottsága (KKSZAPB) törvény. Demonstrációk, sztrájkok szervezésére a közlekedésben csak egy szolidáris, jól működő országos szervezet képes, de ezen még sokat kell dolgoznunk. Meg kell tartanunk vezető szerepünket a KKSZAPB-ban, és minden lehetőséget meg kell ragadni egy, az alágazatban kötött ágazati kollektív szerződés megkötésére és kiterjesztésére.

 

Horváth Gábor Miklós

 

Comments are closed.