Örökség fesztivál a Szentendrei Skanzenben

Spread the love

A magyar nemzeti jegyzéken szereplő szellemi örökségeket ismerhetik meg a látogatók vasárnap és hétfőn a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum pünkösdi Örökség fesztiválján – számolt be az MTI-nek a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság vezetője.

gy kislány felpróbál egy ruhát a mezőkövesdi Matyó Népművészeti Egyesület bemutatóján, a Pünkösdi Örökség Fesztiválon a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 2015. május 24-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

gy kislány felpróbál egy ruhát a mezőkövesdi Matyó Népművészeti Egyesület bemutatóján, a Pünkösdi Örökség Fesztiválon a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 2015. május 24-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

    Az igazgató felidézte: az UNESCO-egyezmény azért jött létre, hogy megőrizze a közösségi kulturális gyakorlatokat, az élő hagyományokat. A 2009 óta működő Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság ennek a hazai megvalósítását látja el. Felmérik az örökséget és összefogják azokat a közösségeket, amelyek a mai napig megélik hagyományaikat.
    “Legfontosabb jellemzőjük – akár vidéki, akár városi közösségről van szó -, hogy a kifejezésforma, a közösségi tudás az ő identitásukat jelentsék”. A közösségek maguk jelentkezhetnek és örökségük felkerülhet a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.
    Hozzátette: az országok által összeállított nyilvántartásból juthatnak fel az örökségek az UNESCO reprezentatív listájára. Magyarország nemzeti jegyzékén több mint húsz elem található, eddig a mohácsi busójárás, a matyó népművészet és a solymászat került fel a nemzetközi listára.
    Csonka-Takács Eszter kiemelte: pünkösdkor ezek a közösségek töltik be a skanzen portáit, az alföldi, a kisalföldi és a dél-dunántúli tájegységekben kalocsai asszonyoktól lehet tanulni pingálást, föl lehet próbálni a matyó viseletet, lehet korongozni a magyarszombatfai és a mezőtúri fazekasokkal, gyékényszövést lehet tanulni a tápéi asszonyoktól, megismerhetik a látogatók a selmeci diákhagyományokat, a solymászokat vagy az egri fertálymestereket. De megkóstolhatják a hagyományos halászeszközöket készítő és azzal halászó Duna menti halászok halászlevét vagy a szatmári szilvalekvárfőzők süteményét.

Macedón táncosok a Pünkösdi Örökség Fesztiválon a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 2015. május 24-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Macedón táncosok a Pünkösdi Örökség Fesztiválon a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 2015. május 24-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

    A sokszínű programban a színpadon folyamatosan mutatkoznak be tánc- és zenei hagyományaikkal a közösségek, így például a kalocsai vagy a matyó táncosok, a mohácsi busók.
    Az igazgató emlékeztetett arra, hogy a hazai közösségek mellé külföldi vendég is érkezik Macedóniából. Az általuk éltetett Kopachkata nevű közösségi tánc különlegessége, hogy hatalmas dobokkal kísérik és a tánc mellett a hagyományos tésztaételeiket és füttytechnikáikat is bemutatják a magyar közönségnek.
    Pünkösd ünnepéhez kapcsolódva kétszáz kis táncos eleveníti fel a pünkösdölés szokását, idézi meg a pünkösdi királynéjárást házról házra járva.
    A látogatók megcsodálhatják a nemzeti jegyzéken szereplő mendei pünkösdi templomdíszítést is. A Pest megyei település közössége a skanzen egyik templomát díszíti fel, ahol nyárfákat állítanak fel, ezekre hímzéseket, terítőket, csipkéket és gyönyörű hímzett pillangókat akasztanak.
    “A gyerekek velük kis pillangókat készíthetnek, míg a mohai tikverőzőkkel álarcot, de megnézhetik, hogyan készül a busó maszk, rajzolhatnak virágmintát a matyó népművészekkel vagy porcelánt festhetnek a kalocsai asszonyokkal, és ki lehet próbálni a borsodnádasdi molnárkalács sütését is” – közölte Csonka-Takács Eszter.

Forrás:MTI

 

 

Comments are closed.