Örök emléket állítottak a magyar sportnak

A budapesti, 1965. évi IV. Nyári Universiade ötvenedik évfordulója és az 1935. évi VI. Egyetemi Világjátékok 80. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak ma a Puskás Ferenc Stadionban. A fél évszaddal ezelőtti jeles eseményen részt vevő sportemberek, érmes helyezést elérő versenyzők, sportdiplomaták, valamint jelenkori sportvezetők jelenlétében, örök mementóul leplezték le az 1965-ös Universiade nyitóünnepségének helyet adó Puskás Ferenc Stadionban (az egykori Népstadion Toronyépületénél) az emléktáblát.

Az eseményen felszólaló prof. dr. Kiss Ádám, a Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség elnöke elmondta sem 1965 előtt, sem utána nem rendeztek még olyan nagyszabású soksportos eseményt Magyarországon, mint amilyen az akkori Universiade volt. Eric Saintrond, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) főtitkára arról beszélt, hogy Magyarország ’65-ben a nemzetközi egyetemi sport központjává vált, a versenyekre hazánkba látogató sportemberek a mai napig felemlegetik az esemény színvonalát és hangulatát. Köszöntőjében dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, hogy Budapest Főváros Önkormányzatának vezetői számára kiemelten fontos a sport tisztelete és a tradíciók ápolása, ezért örömmel támogatták a mai megemlékezést. Dr. Kamuti Jenő, ötszörös Universiade bajnok, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke pedig arról szól, hogy a ’65-ös Universiade akkor szinte az olimpiával volt egyenértékű, hiszen a kor legkiválóbb atlétái, úszói, sportemberei mind megmérettették magukat az Universiadén és eljöttek Budapestre, mivel akkor még sem atlétikai világbajnokság sem úszó vb, sem pedig pénzdíjas versenyek nem voltak arra, hogy a sportolók összemérjék tudásukat. A Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy a IV. Nyári Universiade volt magyar szempontból, minden idők második legsikeresebb Universiadéja, hiszen a magyar csapat 16 aranyérmével, 8 ezüst és 14 bronzérmével az éremtáblázaton az első helyet szerezte meg, megelőzve az egykori Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok csapatát is. A felszólalók ezt követően leleplezték az emléktáblákat, majd a vendégekkel közösen sétát tettek az egykori Népstadionban a megújulás előtt álló Puskás Ferenc Stadionban.

Az emléktábla avatást a Budapest Főváros Önkormányzata Újvárosháza Dísztermében rövid filmvetítéssel egybekötött emlékülés, sporttörténeti kiállítás, az Universiade Fairplay Díj átadása és az Universiade Bajnokok Klubjának megalakulása követi.

Az emlékülésen az egykori történésekről többszörös universiade, illetve olimpiai bajnokok mesélnek, köztük a vívás kiemelkedő sportegyéniségei Schmitt Pál, dr. Kulcsár Győző és dr. Kamuti Jenő, a torna sportág jeles bajnokai: Makray Katalin és Ducza Anikó, aki egyéni összetettben is nyerni tudott. A vízilabda kiválóság dr. Bodnár András, dr. Katona András, dr. Konrád Sándor, Kökény József és dr. Szatmáry Gábor, a diszkoszvetésben aranyérmes atléta, Kleiberné Kontsek Jolán és a mai is magyar sikersportágnak számító, akkor is a legtöbb érmet (hat arany, három ezüst és és hat bronz) szerző sportágat, az úszást képviselve a 4×100 méteres vegyesúszóváltó és gyorsúszóváltó bajnok csapat két tagja, Korényi Olga és dr. Egervári Márta (utóbbi egyéni számában 100 méter pillangóúszásban is aranyérmes lett). Az emlékkiállításon az 50 és 80 évvel ezelőtti események emléktárgyai, érmei, emlékiratai tekinthetőek meg.

Az ötven évvel ezelőtt, 1965. augusztus 20-a és augusztus 30-a között Budapesten rendezett IV. Nyári Universiadén a magyar sportolók 16 arany-, 8 ezüst- és 14 bronzérmet szereztek. Nyolcvan éve, 1935-ben az Egyetemi Világjátékoknak szintén a magyar főváros adott otthont. A kor kiemelkedő sporteseményének számító, 1935 augusztus 11-én kezdődő, 10 sportágas versengésben a magyar sportolók 28 ország versenyzőiével küzdöttek meg a Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub (BEAC) Mező utcai pályáján és 22 arany, 11 ezüst és 21 bronzérmet szereztek. A ’65-ös Universiade és a ’35-ös Világjátékok bajnokai között egyaránt számtalan olimpiai bajnok található, köztük a 102. életévét 27 nap múlva betöltő vízilabdázó dr. Tarics Sándor, aki egyben a ma (az Amerikai Egyesült Államokban)  élő legidősebb olimpiai bajnok.