Orbán: az utánpótlás első számú nemzeti ügy

Első számú nemzeti ügynek nevezte az utánpótlást Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Felcsúton, a Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpont átadó ünnepségén.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpont átadó ünnepségén Felcsúton 2018. október 13-án. MTI Fotó: kormany.hu

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpont átadó ünnepségén Felcsúton 2018. október 13-án. MTI Fotó: kormany.hu

    A magyarok történelmi tapasztalatai azt mutatják, hogy a jövőért vívott küzdelmet az nyeri meg, akinek van víziója – mondta a kormányfő. Hangsúlyozta: 2010 óta az egész ország látja a jövőjét, amihez az kellett, hogy “elkezdtünk hinni abban, képesek vagyunk megváltoztatni a világot (…), de legalább is a saját világunkat”.
    Úgy fogalmazott, “nem szabad imbolyogni, csúszkálni, botladozni, mint ahogy Európa néhány vezetője ezt teszi, nekünk, magyaroknak csak annyit kell mondani: így kell ezt csinálni, pupákok, és akkor megy előre a világ”.
    Orbán Viktor hangsúlyozta továbbá, hogy Magyarország jövője “a gyermekeinkben nő, a mi víziónk bennük és általuk válik valósággá. Építhetünk mi toronyórát láncostul, ha nincs gyerek. Ha elfogyunk, akkor a toronyóránk nem a magyar időt fogja mutatni”.
    Vannak azonban – folytatta -, akik erre készülnek Európában: amikor ugyanis egy brüsszeli bürokrata a kontinens jövőjéről beszél, akkor a bennszülött európaiakat temeti, “a mi helyünkre érkezőket” pedig általában élteti.
    Ezt a képet a magyarok nem fogadják el – jelentette ki a miniszterelnök -, helyette “inkább az utánpótlás-neveléssel foglalkozunk”. Az utánpótlást ezért első számú nemzeti ügynek tartja, és szavai szerint így függnek össze a nagy dolgok, Európa és Magyarország jövője “a mi kis akadémiánk életével”.
    Azt mondta: a Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpont legfontosabb feladata a nevelés, “mi nem gyártjuk a futballistákat, mi nem droidokat programozunk, hanem egy olyan erőközpontot hoztunk létre, ahol reményeink szerint hősök születnek és nőnek fel”.
    Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ha a Magyarországon működő nyolc komolyan vehető labdarúgó-akadémia közül mindegyik tízévente felnevel két nemzetközi szintű játékost, akkor készen is van egy európai szintű magyar futballválogatott. A Puskás Akadémia az első tíz évét lezárta, és “mi megvagyunk”: Sallai, Kleinheisler – jegyezte meg.
    Jelezte azt is, hogy a csarnokot a helyi középiskola tanulói és a Bozsik-programban részt vevő Vál-völgyi gyerekek is használni fogják.
    Közölte továbbá, hogy a Puskás Akadémia és a Testnevelési Egyetem egy kettős életpályamodellről szóló megállapodást köt, így az arra fogékony gyermekeket a tanári pálya felé irányítják majd.
    A miniszterelnök szerint ha az akadémiák jól végzik a munkájukat, akkor tehetségek indulhatnak útnak számos sportágban. Azt is mondta, hogy az akadémiák nagy egyéniségek köré épülnek: a kosárlabda-akadémia például Rátgéber László köré, a kézilabdában pedig Mocsai Lajos köré épült, és hamarosan egyéni sportágaknak is épülnek akadémiák, megállapodni készülnek ugyanis Kovács Katalinnal, “a magyar kajak-kenu sport nagyasszonyával”, valamint a háromszoros olimpiai bajnok úszó Hosszú Katinkával.
    A kormányfő megjegyezte, könnyebb lett volna a dolga, ha pénteken Kleinheisler László vagy Sallai Roland a magyar labdarúgó-válogatottban “berámolt volna egy vagy két gólt” a görögök hálójába, hiszen könnyebb érvelni az akadémia mellett, ha a válogatottban helyt állnak a volt diákjaik, de sajnos nem így történt, a magyar válogatott kikapott Görögországtól. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy szeptemberben Budapesten mindketten gólt lőttek a görög válogatottnak.
    A felcsúti komplexumot Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc, A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke adta át.
    A központról kiadott, az MTI-hez eljuttatott háttéranyagban azt írták, hogy majdnem egyhektáros területen épült fel a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia új sport- és konferenciaközpontja. A létesítmény mintegy 12,5 milliárd forintból valósult meg, az akadémia 30 százalékos önerő mellett TAO-támogatásból fedezte a fejlesztést.
    A többfunkciós létesítményben a labdajátékok csarnoka kézi-, kosár- és röplabdamérkőzések megrendezésre is alkalmas. A csarnokban a futópálya, bokszring és konditerem mellett a szertornához szükséges összes eszköz is megtalálható. Az épületben a szertárak, öltözők mellett orvosi szoba, elsősegélynyújtó hely, edzői irodák és tárgyalótermek is helyet kaptak.
    A konferenciaközponthoz egy 250 fős nagy és egy kis körelőadó, valamint tárgyaló tartozik. A központ nyitva áll a Magyar Labdarúgó Szövetség és más szakági szövetségek továbbképzései, tudományos szimpóziumai előtt, de az akadémia tervezi a konferenciaközpont üzleti célú hasznosítását is, így abban nem sporttal kapcsolatos rendezvényeket is tarthatnak – írták.

Forrás:MTI