Olvassuk-e Széchenyit?

Barabás Miklós festménye

Azt az egyet nem állíthatjuk, hogy nem hallunk gyakran Széchenyi Istvántól néhány idézetet, amely gesztus ugye mégis csak megilleti a legnagyobb magyarként elkönyvelt grófot. Tegyük szívünkre a kezünket: ezen kívül kíváncsiak vagyunk-e például az életében óriási sikert aratott könyvére, a Hitelre, amelyben igyekezett összefoglalni mindazt, amit e tárgyban akkor tudni lehetett? Kíváncsiak vagyunk-e egy 19. századi világpolgár gondolataira, akinek rangja, vagyona lehetővé tette, hogy személyes tapasztalataival és – Széchenyi esetében – zseniális tehetségének, műveltségének, olvasottságának köszönhetően, az összefüggések briliáns felmutatásával egészítse ki művét, addigi életének összegzését?

Nos, a Hitel nehézkes fogalmazása, elavult mondatszerkesztése, ma már érthetetlen szavai, egyéni helyesírás-értelmezése, ki tudja, hány nyelvből merített idézetei próbára teszik még a szakemberek türelmét és felkészültségét is. Valljuk be, ha a Hitel kritikai kiadása, mint az értelmiség státusszimbóluma, ott porosodik is néhány család könyvespolcán, nem barátságos firtatni, hogy olvasták-e. A válasz nagy valószínűséggel az, hogy „megpróbáltam, de nem ment”.

Egy fantasztikus csapat, Buday Miklós, Dudás Márta, dr. Horváth Attila, Kovács Anna és dr. Velkey Ferenc most arra vállalkozott, hogy Széchenyi 1830-ban napvilágot látott, legnagyobb hatású művét, a Hitelt mai magyar nyelven jelentesse meg. Nem részleteket, nem a legcifrább, másfél oldal terjedelmű mondatokat nagyvonalúan kihagyva, meghúzva, lerövidítve, hanem minden egyes gondolatot közérthetően megfogalmazva. Akinek kétségei vannak az átírt szöveg hitelességével kapcsolatban, könnyen összevetheti az eredetivel, mert minden alcím szerepel az 1830-as kiadásból, még azok is, amelyek a mai olvasó számára már nem egyértelműek, és ezért át kellett fogalmazni őket.

Nagyszerű, olvasóbarát könyv született, mert a stilisztikai átigazításokon kívül magyarázó jegyzetek és az idegen nyelven írt szövegek, szavak magyar fordítása is segíti a nagy tudású, de elkalandozásra igen gyakran hajlamos szerző jobb megértését.

Ha valakiben az merülne fel, hogy át szabad-e írni Széchenyi Istvánt, a mai magyar nyelven megjelent Hitel elolvasása után a kérdés okafogyottá válik. Széchenyi műve csak másodsorban nyelvemlék. Elsősorban mai embereknek is szóló, kamatoztatható gondolatok, elemzések és nemes érzelmek hihetetlenül színes és gazdag tárháza.

Horváth Gábor Miklós