Nagy Márton a BÉT új elnöke

Új vezetőséget választottak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonába került Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényesei a szerdai rendkívüli közgyűlésen, az öttagú igazgatóság a közgyűlést követő ülésén Nagy Mártont választotta az igazgatóság elnökévé.

    Az MNB tájékoztatása szerint az öttagú felügyelőbizottság elnöke Gerhardt Ferenc lett. A BÉT vezérigazgatói pozícióját január 1-jétől Végh Richárd tölti be.
    A BÉT új vezetése február végéig elkészíti az intézmény új stratégiáját. A tőzsde új szolgáltatások, szekciók bevezetését tervezi globális kapcsolatrendszerének erősítése mellett. Az új stratégia kidolgozása során az MNB együtt kíván működni az érintett piaci szereplőkkel, ezért Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója vezetésével létrehozta a Tőzsdei Tanácsadó Testületet, mely hamarosan megkezdi munkáját.
    A jegybankban tartott szerdai sajtótájékoztatón Nagy Márton rámutatott: az MNB kiemelt célja, hogy az értéktőzsde fejlesztésével egy megfelelő méretű, hatékonyan működő tőkepiacot alakítson ki Magyarországon, amivel hozzájárul egy egészségesebb szerkezetű pénzügyi és tőkepiaci rendszer létrejöttéhez.
    A BÉT új elnöke kérdésekre válaszolva elmondta: a BÉT jelenlegi kapitalizációja a magyar bruttó hazai termék (GDP) 18 százaléka, ezt az új vezetés jelentősen meg akarja emelni, a terv az, hogy a GDP 30 százalékát érje el a kapitalizáció. A mostani kis kapitalizáció mellett nem érdemes a tőzsdét üzemeltetni – mutatott rá a jegybank alelnöke.
    Nagy Márton szerint a jövőben olyan cégeket kell bevezetni a tőzsdére, amelyek növelik a tőzsdei adás-vételt is, mivel a BÉT forgalma az utóbbi években jelentősen esett.
    Nagy Márton kiemelte: “nem keresleti, hanem kínálati probléma van a BÉT-en”, ezért olyan új, akár kis- és középvállalatokat is a tőzsdére akarnak vonzani, amelyek nagyobb forgalmat generálhatnak.
    Az MNB alelnöke szerint éves szinten minimum 5 tőzsdei kibocsátással lenne elégedett a jegybank, olyan kibocsátókra lenne szükség, amelyek valódi forgalombővülést eredményeznek, a kkv-k mellett közepes, illetve nagyobb cégek tőzsdei kibocsátása javítana a mostani helyzeten. Úgy ítélte meg, hogy több száz tőzsdeképes cég van az országban.
    Azt is tervezik, hogy a jövőben a tőzsdére való bevezetést segítsék, a tőzsdén megkövetelt transzparencia költségeit csökkentsék – jelezte Nagy Márton.

Forrás:MTI